Utazás

Ha Sevillában járunk és ellátogatunk az Isla Mágicára (Varázsszigetre), a (Jardines del Guadalquivirre (Guadalquivir Kertjébe), vagy az 1992-es sevillai világkiállítás helyszínére, ott egy különleges, kicsit talán rémisztő épületet találunk. Az egyik legegyedibb és legkiemelkedőbb magyar építész, Makovecz Imre műve, mely a magyar kultúra egyik leglátványosabb megtestesülése, minden bizonnyal azonnal magával ragad minket …és bárkit, aki Spanyolországban él.

Spanyolország összefogott, és minden erejével harcol a koronavírus ellen. De nemsokára újra tárt karokkal vár majd minket. Nemsokára újra ámulva figyelhetjük fantasztikus tájait, arcunkon érezhetjük a spanyol nap simogatását és nemsokára újra osztozhatunk Spanyolország páratlan életstílusában. De amíg eljön ez a pillanat, vigyázzunk magunkra és gondoljunk Spanyolországra.

Egy hónappal ezelőtt még a régi életünket éltük. Az utazás ma már online, a felfedezés öröme viszont nagyon is élő: Apáti Anna Zita állandó vendégszerzőnk kora tavaszi élményeit meséli el Castellónból, amit Magyarországi Jolán (vagy Jolánta) aragóniai királyné után bátran nevezhetünk a legmagyarabb spanyol városnak. Itt az ideje felfedezni, online.

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer a valós életben is részese lehetek egy mexikói "szappanoperának" mariachival, óceánparttal, jobbra-balra dőlő pálmafák közt a mexikói kultúra bölcsőjében: Jaliscóban. Júliusban mégis a kezemben tartottam a Mexikóba szóló repjegyem. Esküvőre mentem, egy bazi nagy mexikói lagziba.

A Kanári-szigeteken található szunnyadó vulkánról a sziget őslakói úgy hitték, hogy a gonosz lakik a lávaesőt ontó hegy gyomrában. A ma emberének leginkább a „csoda, mennyei és káprázatos” jelzők jutnak eszébe, amint körbetekint a kráter szédítő magasságából. Összeszedtünk pár kedvcsináló érdekességet és hasznos tanácsot, hogy a Teidén tett látogatás neked is felejthetetlen élmény legyen.

Ahogy a zuhogó esőben, az esernyőt szorongatva, borult ég alatt sétál az ember, akarva-akaratlanul is valahova messzire kívánja… tulajdonképpen saját magát. Ilyenkor a nyári élményekből táplálkozom: Sevillára gondolok, és az útra, amit Andalúzia eldugott gyöngyszemei között tettünk. Rondába, ami a világszép.

A Gran Canaria-i Risco Caído barlangrendszer beiktatásával 48-ra emelkedett Spanyolország UNESCO világörökségi helyszíneinek száma, az ország pedig továbbra is tartja a dobogós helyét az összesített UNESCO listán. Spanyolország végtelen sokszínűségét jól jelzi, hogy az immateriális kulturális örökség része ezen felül a valenciai Fallas, a mediterrán konyha és a flamenco is. A sornak persze ezzel nincs vége. Galéria Spanyolország világörökségi csodáiról.

Rómeó és Júlia története semmi Diego és Isabel legendájához képest, amelyre Teruel (kiváló sonkája és híres dinoszaurusz leletei mellett!) hatalmas brandet épített. Nem meglepő tehát, hogy minden évben turisták ezrei keresik fel a várost. Egyrészt, hogy láthassák a szerelmes pár sírja fölé emelt mauzóleumot, másrészt pedig sok látogatót vonz az Isabel esküvője (Boda de Isabel) címet viselő történelmi játékok is.

Azóta vágyom Spanyolországba, amióta 5-6 évvel ezelőtt egy meghatározhatatlan erő elkezdett a spanyol nyelv és kultúrája iránt vonzani, az évek során pedig ez az érzés csak egyre erősödött bennem, egészen addig, hogy most szeptembertől spanyolt és történelmet fogok tanulni az egyetemen. Befejeztem a gimnáziumot, ezzel pedig az életem egy új, jó eséllyel spanyollal teli szakasza kezdődött meg. Mi mással lehetett volna jobban indítani egy ilyen fejezetet, mint egy sevillai utazással?

"Két frissen érettségizett húsz év körüli lány, két bőrönd, két kézipoggyász, finom kávéillat, izgatottan mosolygó, beszélgetésbe merült arcok egy repülőtéren. Nem egy ilyet láthat az ember utazásai során. De talán mégsem én vagyok az egyetlen, aki elmosolyodott örömében a spanyol szavak hallatán a Budapest-Sevilla járaton. Sőt, talán abban sincs semmi különös, hogy azon a sevillai repülőtéren spanyolul kértem buszjegyet. Én mégis úgy érzem, ezeket a bizonyos első pillanatokat sosem fogom elfelejteni…" – Reznicsek Éva első írása a KultúrTapason egy különleges első alkalomról, amely mindannyiunkban ott él legbelül.