Utazás

Minden barcelonai út során eljön az a pillanat, amikor dönteni kell: az ember Gaudí-emléktúrává változtatja a nyaralását − amit lényegében így is, úgy is meg fog tenni −, vagy a múló idővel dacolva próbálja magába szívni a város tengeri levegőjét. Ez pedig súlyos áldozatokkal jár.

Az úgy volt, hogy lelkes szerzőtársunk egyszer csak dobbantott Latin-Amerika legnagyobb egyetemére, mi meg itt maradtunk.

A Spanyolországban dolgozó magyarokkal készített interjúsorozatunk első részében Szegedi Szabolccsal ismerkedünk meg, akit kalandvágya Pécsről egészen a Kanári-szigetekig vezetett – és ezt egy percig sem bánja.

Az úgy van, hogy lelkes szerzőtársunk egyszer csak dobbantott Mexikóvárosba, mi meg itt maradtunk.

A Szent Jakab-út közelebb van, mint hinnéd. A magyarországi Szent Jakab Baráti Kör az elmúlt években sokat tett azért, hogy a Camino ne csak a lelkekben találjon magának ösvényt, hanem a természetben is. Mára elmondható, a Szent Jakab-zarándokút magyarországi szakasza testben és lélekben összeköt minket Santiago de Compostelával. Utóbbinak csodálatos tanúköveit nyújtják Zdolik János fényképei, amelyet a Baráti Kör idei zarándoklatán készített.

10 évvel ezelőtt még Ronaldinhóval próbálták kicselezni a konkurenciát, ma már mindenki számára egyet jelentenek a spanyol nyár felemelő könnyedségével.

Van az úgy, hogy a bézsszínű homokban pajkosan elterülő napernyők között sétálva minden kívánalmunk a bárpult feletti kis táblákon olvasható. És Spanyolország még így is többet ad, mint várnád.

„Több, mint egy klub” – több, mint egy város. Az FC Barcelona elhíresült mottóját bizony úton-útfélen hallani a csapat rajongóitól, de vajon hányan éreztük már úgy a Güell-parkban vagy az óváros sikátorai közt sétálva: a katalán főváros valahogy más, mint a többi. És nem csak Gaudí mester fantasztikus hagyatéka, a világfutball krémje vagy éppen a Barceloneta pasztell-bézs homokja miatt. Barcelona az a hely, ahol megtörténnek a csodák. No nem a világrengetőek, „csak” a hétköznapiak. A vadidegen összemosolygások és a fütyörésző véletlenek, nagy néha az idő kerekének visszafordítása egy mágikus éjszakán. Mert Barcelona és Te, különlegesek vagytok. Látod?

Mintha csak Írországban lenne az ember. Ebben a fülledt júliusi kánikulában talán nehéz elképzelni, de Észak-Spanyolországban most is harsogóan zöld a fű, olykor-olykor ősziesen friss a levegő és bizony nem árt, ha az embernél mindig van egy széldzseki − por si acaso. Spanyolország rengeteg csodájának egyike az, hogy miközben az andalúziai forróságban a délutáni szieszta ezekben a hetekben nemcsak hagyomány, hanem egyenesen létkérdés, Baszkföldön vagy éppen Galíciában a harsogóan zöld táj frissíti a testet és a lelket. Megannyi érzés, élmény, finomság. Egész éven át.

Egyeseknek a szélmalmok. Vagy Gaudí. Vagy a spanyol borok. Esetleg az el Clásico. Vagy a végeláthatatlan homokos partok. Sziklákat csapkodó tarajos hullámok az Atlanti-óceán horizontja alatt. Álmos vasárnap délutánok egy középkori főtéren. Egy megnyugtató café con leche, vagy éppen a gyorsvasút száguldó csodája. A végtelen olajligetek. Vagy égig érő pálmák. Évezredes barlangrajzok és világhírű festmények. A flamenco keserédes mozdulatai. A Camino kilométerei testben és lélekben, vagy bikák patáinak dobogása a macskaköves utcákon… Spanyolország minden álmot valóra vált.