Utazás

„Figyeld meg az óceán hullámait! Minél magasabbra tör fel egy hullám, annál mélyebb lesz az őt követő hullámvölgy. Az egyik pillanatban a magasba emelkedő hullám vagy, a másikban pedig a mélybe merülő hullámvölgy. Élvezd mindkét állapotot - ne ragaszkodj egyikhez sem! Ne mondd, hogy „én mindig a csúcson szeretnék maradni\"! Ez lehetetlen. Egyszerűen be kell látnod, hogy ez lehetetlen. Ilyen eddig soha senkivel nem történt és nem is fog. Ez egyszerűen nem lehetséges - a dolgok természete már csak ilyen." (Osho)

„On egin vagy topa\" - mondja Marvin, miközben harmadszorra ismételteti el velünk a baszk “egészségedrét”. Bal kezünkben egy caña (kísérőnek), jobb kezünkben egy patxaran, vagyis ánizs-áfonya likőr. Négynapos, kőkemény hányattatáson vagyunk túl Bilbaóban, de most letesszük a BALL AROUND THE GLOBE-nagyesküt, hogy a maradék 2 napban kihozzuk a maximumot Bilbaóból, a spanyol futball egyik fellegvárából.

Ha tőletek érkezik üzenet, az nekünk mindig különleges. Különleges, mert Spanyolország mégiscsak a közös szerelmünk, ami összeköt minket és mindig mosolyt csal az arcunkra. Ahogyan a történeteitek is, még ha gyakran kérdések vagy kételyek is rejlenek bennük, például egy spanyolországi munkalehetőség bizonytalansága. Ha tudunk segíteni, az hatalmas boldogság, mi együtt vagyunk ugyanis a #spanyolosok. Hiába a távolság. Ha valaki, ezt Szilárd tudja a legjobban, akinek legutóbbi üzenete teljesen lenyűgözött minket. Fogadjunk, hogy titeket is le fog!

„Olyan régóta élek ezen a földön. Sose tagadtam le a hibáimat. Nem szeretem a tökéletes embereket. Megéri, hogy búra alatt élj, csak mert attól félsz, hogy megsebesülsz? Van értelme lakat alá zárni a lelkedet, csak azért, nehogy kirabolja valaki? Éld az életet, ahogy neked tetszik. És amikor mélyre kerülsz, legyen bátorságod kimondani: Csak azért sem adom fel! Kezdem elölről! Semmi nyavalygás vagy siránkozás! Az élet szép, feltéve, hogy éled. Amikor vele együtt haladsz. Néha sárban, máskor meg rózsakertben. Őrizd meg az emlékeidet, és lépj tovább... Bolyongás a létünk ebben a világban. Bolyongás ég és föld között." (Alkyoni Papadaki)

„Valahányszor ecsetet fogtam a kezembe, elborítottak az emlékek, s könnybelábadt szemmel vágytam vissza az Útra."

„Elég sokat túrázom az Alpok hegyeiben, sőt az Himalája és az Andok sem ismeretlen számomra. Mégis hogyan fordulhat elő, hogy épp Tenerife napfényes szigetén, ahová a ragyogó strandok és a gondtalan nyaralás miatt érkeznek az utazók tömegei, itt keveredem a nem megfelelő felszerelés szégyenébe?\" − Kovács Attila hivatásos világutazó cikke Tenerife ismeretlen oldaláról.

„A jó és a rossz nem két külön világ, hanem ugyanannak a dolognak a két oldala, és tényleg minden csak azon múlik, épp milyen megvilágításból nézed.\" (Laurell Kaye Hamilton)

Azt mondják, a Camino de Santiago a csodák és a csodás pillanatok bölcsője. Igaz lehet.

Az andalúz nyár pezsgésén, a homokos tengerpartokon és Barcelona szépségein túl Spanyolország számtalan felfedezésre váró csodát tartogat az arra fogékonyak számára. Közvetlenül az El Camino árnyékában, Santiago de Compostelától félórányira bújik meg Galícia kevéssé ismert ékszerdoboza, A Coruña (kasztíliaiul: La Coruña), a kelta üvegváros, ahol öt nagyszerű hónapot tölthettem. Ennyi idő éppen elég arra, hogy az ember szíve belesajduljon az ott szerzett élmények és a város lenyűgöző hangulatának emlékébe. Most a nosztalgia keltette csapongást kicsit összerendezve megpróbálom megmutatni, milyennek láttam én Spanyolországnak ezt az eldugott szegletét.