„Végül festőnek álltam, és Picasso lett belőlem” − 11 dolog, amit nem tudtál Pablo Picassóról

A NatGeo sorozatának különlegessége, hogy Picassót a világhírű Antonio Banderas alakítja, illetve a sorozat egy részét Magyarországon, egészen pontosan Szentendrén forgatták. Az első rész vasárnap este érkezik, hangolódásképpen pedig összegyűjtöttünk Nektek néhány érdekességet a mesterről.

1. „…akárki meglássa”

A címben idézett Picasso bon mot szerint a kis Pablo gyerekkorában sem katona, sem pap nem akart lenni, pedig az édesanyja szerint tábornoki rangig vitte volna, vagy egyenesen ő lehetett volna a pápa. A művész csattanós válaszára néhány évet várni kellett, de hogy sokra vitte, afelől senki semmi kétség.

2. A nagy nevű festő

A szolid Pablo Picasso néven ismert festőművész születésekor az akkori spanyol trendnek megfelelően igen hosszú és kacifántos nevet kapott, ami hivatalosan nem kevesebb, mint 23 szóból áll. A meghökkentően sok tagból álló név így hangzik: Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Mártir Patricio Clito Ruiz y Picasso.

3. Picasso és az Orosz Balett

A málagai festő Szergej Gyagilev avantgárd szellemű Orosz Balettjában is fontos szerepet kapott díszlet-, illetve jelmeztervezőként. Összesen hat darabban segédkezett, ezek közül a leghíresebb az 1917-es Parade, amelynek összeállításában Apollinaire is részt vett. Az Orosz Balett más szempontból is fontos szerepet játszott Picasso életében, ugyanis ennek keretein belül ismerte meg első feleségét, Olga Koklovát is. Akiről egyébként a legtöbb, mintegy 350 portrét készítette.

4. Az első ready-made

Picasso Abszintos pohár (Musée national d’Art moderne, Párizs) című szobra az első ready-made alkotás. 1914-ben készítette, melyből aztán egy hat műből álló sorozat született, melynek mindegyik darabja egyedi módon díszített bronzszobor. A művek különlegessége az, hogy az elkészítésükhöz Picasso valódi abszintos kanalakat használt. Itt jelenik meg először a használati eszközök művészetbe emelése, azaz a ready-made art. Ezt az alkotási formát később a dadaisták vették át, a leghíresebb ready-made mű pedig Duchamp 1917-es Szökőkút-ja.

5. Festményre festményt

Picasso 1901-ben festett A kék szoba című műve alatt 2008-ban egy másik Picasso-képre bukkantak. A kutatók az új infravörös képalkotó eljárást használták a vizsgálatokhoz és megállapították, hogy a kék korszakban készült híres kép alatt egy zakót és csokornyakkendőt viselő férfi alakja lakozik. Arról, hogy kit is ábrázolhat a portré, a mai napig folynak a kutatások, de nagy valószínűséggel Ambrose Villard, az első Picasso-kiállítás házigazdája szerepelhet rajta.

6. Picasso udvarhölgyei

Ha a Las Meninas/Udvarhölgyek című képre gondolunk, rögtön Velázquez neve jut eszünkbe, és ez így is van rendjén. Azonban nem ő az egyetlen, aki megfestette ezt témát. Pablo Picasso 1957-ben egy 58 (!) műből álló sorozatot készített Las Meninas címmel abból a célból, hogy Velázquez világhírű munkáját tanulmányozza.

7. I’m so blue

Picasso talán legismertebb korszaka, a kékes-szürkés tónusú, tartalmilag is mélyebb, szociálisan érzékeny témákat feldolgozó kék korszak nem csupán művészi megfontolás alapján született. Az utcai élet jeleneteit megörökítő festészetet elsősorban egy jó barátja, a költő és festő Carlos Casamegas öngyilkossága és a megrázó élmény utáni depresszívebb időszak ihlette.

8. Politikába mártott ecset

Az erősen bal oldali irányultságú Picasso Franco tábornok diktatúrája alatt Párizsba költözött, majd 1944-ben be is lépett az ottani kommunista pártba. Politikai témájú festményei közül a leghíresebb a spanyol polgárháború alatt lebombázott baszk város emlékére festett Guernica című kép. A művet az 1937-es párizsi világkiállítás után a New York-i Museum of Modern Artban helyezte letétbe és kikötötte, hogy amíg Franco uralmon marad, a festmény nem kerülhet Spanyolország területére. A generalísimo halála után, 1981-ben került végül Madridba, amit a demokráciához való visszatérés egyik fontos mozzanataként tartanak számon.

9. Szobrok és kerámiák

A köztudatban Picasso festőként él, de a festészeten kívül más művészeti ágakban is alkotott. A legjelentősebbek ezek közül a szobrai, illetve kerámiamunkái. Az 1950-es években Vallaurisban már döntően plasztikus műveket, illetve monumentális freskókat készített. A korszak leghíresebb szobrai az 1950-es bronz Kecske, illetve a szintén bronzból készült 1944-es Ember báránnyal.

10. Picasso, a nem csak kubista festő

Ha Picassóról hallunk vagy olvasunk, szinte minden esetben az első információ, amivel szembekerülünk az, hogy a kubizmus vezéregyénisége volt. Azonban alkotói tevékenysége nem szűkül le erre az egyetlen stílusirányzatra. A Georges Braque-kal együtt vezetett kubizmuson felül Picassónak egyes korszakaira a neoklasszicizmus, a szürrealizmus, illetve az expresszionizmus is jellemző volt (pl.: Tres mujeres en la fuente).

11. Ceruza, ecset, zseblámpa

Az 1940-es években a fotográfus Gjon Milinek köszönhetően egy új fényképezési technika született meg, amely a fényforrás mozgatásából kirajzolódó formákat örökíti meg. Amikor Mili 1949-ben találkozott a festővel, hogy egy fotósorozatot készítsen róla, Picassónak nagyon megtetszett az új technika, és rögtön össze is állítottak egy több mint 30 fényrajzból álló sorozatot. Az alkotásokat Picasso zseblámpával készítette, amely az egyetlen fényforrás volt a sötét szobában, míg Mili lencsevégre kapta az alkotási folyamatot. Az eredmény egyedülálló lett, melynek különlegessége az illékony, múlandó művészet megörökítése.

Képek: NatGeoTV