A MERCOSUR harminc éve

A MERCOSUR országai csaknem 300 millió lakosával és körülbelül 15 millió négyzetkilométeres területével (ami 50% -kal nagyobb, mint az európai kontinens, és majdnem akkora, mint Oroszország) nagy természeti erőforrásokról és élelmiszer-potenciálról ismert. A tömb a világ szója exportjának 63% -át biztosítja, és a legnagyobb marhahús-, csirke-, kukorica-, kávé- és vasexportőr, valamint a világ nyolcadik legnagyobb gépjárműgyártója. GDP-je alapján, amely 2019-ben elérte a 4 467 billió USD-t (vásárlóerő-paritásban mérve), mellyel egészében a világ ötödik legnagyobb gazdaságává válik.

Bár a MERCOSUR megalapításakor kifejezett céljai gazdasági és kereskedelmi jellegűek voltak, a szervezet fontos szerepet játszik a demokrácia megszilárdításában és a konfliktusok elkerülésében. A béke a fejlődés elengedhetetlen feltétele, és a regionális integráció történelmileg kulcsfontosságú eszköz régiónk megszilárdításához, hogy a béke és az együttműködés zónája legyen, háborús konfliktusok nélkül.

1991-ben először egy szabadkereskedelmi övezetet hoztunk létre, hogy termékeink és szolgáltatásaink korlátozás nélkül mozoghassanak, valamint közös külső vámtarifát, hogy a világ többi részével folytatott cseréket kezelhessük. Ez nagy terjeszkedést tett lehetővé közös kereskedelmünkben. Elősegíthettük a hozzáadott értékkel rendelkező termékek cseréjét a négy tagország között, ami lehetővé tette a nem hagyományos exporttevékenységek ösztönzését, mellyek magas hozzáadott értéket képviselő munkahelyeket teremtenek (a bioüzemanyagok, vegyipar és petrolkémia, műanyagok, gyógyszerek területén, vagy többek között az acélipar és az autóiparban). Ezért, míg a MERCOSUR az elsődleges termékek hagyományos és ismert exportőre, a blokk tagjai között forgalmazott termékek közül sok az ipari termék, melyek közül például kiemelkednek az autóipari termékek (ami a teljes kereskedelem közel 50% -át képviseli Argentína és Brazília relációjában).

Ugyanakkor, a műszaki előírások harmonizálásán is dolgozunk a termelés és a fogyasztók védelme érdekében, anélkül, hogy ez a kereskedelemben fennakadást okozna. Ami a közegészségügyet illeti, az országaink közötti koordináció mindig is fontos volt, különösen a COVID-19 járvány idején. Polgáraink letelepedhetnek a blokk más országaiban is, és szabadon dolgozhatnak, ami a világ többi részén nem jellemző.

2004-ben létrehoztuk a MERCOSUR Strukturális Konvergencia Alapját, melyen keresztül több mint egymilliárd USD-t különítettek el vissza nem térítendő kölcsönökhöz, többek között infrastrukturális és a termelékenységet elősegítő fejlesztési projektekhez, ami lehetővé tette számunkra, hogy fokozzuk gazdaságaink versenyképességét, különösen a régió kevésbé fejlett területein.

A MERCOSUR a kezdetek óta kereskedelmi megállapodásokat kötött a latin-amerikai régió legtöbb országával, melyek lehetővé tették a szabadkereskedelmi zóna létrehozását, magába foglalván a a latin-amerikai országok nagy részét. Kereskedelmi megállapodásokról is tárgyaltunk többek között az Európai Unióval, az EFTA-val, Izraellel, Egyiptommal, Indiával és Afrika déli országaival. A MERCOSUR nem egy blokk, amely el van zárva a külkereskedelem elől, hanem egy platform, amelyet országaink számára hoztak létre, hogy nyitottak lehessenek a világ többi része felé.

A MERCOSUR-on belüli együttműködés számos területre kiterjed: kultúrára, oktatásra, tudományra és technológiára, a közös állampolgárság kialakítása, a szociális és gazdaságpolitika összehangolása stb. A szervezeten belül a közös munka változatos területeken zajlik, és szükség szerint változik, ahogy a nemzetközi kontextus és országaink is változnak.

Nyilvánvaló, hogy mindezen eredmények ebben a történelemi három évtizedben nem azt jelentik, hogy ne állnánk állandó kihívások előtt. Ezért stratégiai menetrendünk arra késztet bennünket, hogy közös és összehangolt politikákat alakítsunk ki a termelékenység fejlesztésére, növeljük az áruk és szolgáltatások előállítására való képességünket, méretgazdaságosságot és specializálódott gazdaságokat teremtsünk, valamint bölcsebben lépjünk be a globális értékláncokba és vonzzuk magunkhoz a globális befektetési áramlatokat.

Ezen kívül, a MERCOSUR-nak szerepe van a nemzetközi színtéren is. A G20-on, a WTO- n, a FAO-n és más nemzetközi szervezeteken belül országaink egysége segít megvédeni álláspontunkat a globális menetrendben. Az egyre bonyolultabb és széttöredezettebb globális szintéren a MERCOSUR által lehetővé tett pozíciók összehangolása egyre fontosabbá válik.

Hisszük, hogy az integráció célja a megállapodások keresése, figyelembe véve országaink sokszínűségét, amelyet az integráció elérésére irányuló politikai akarat vezérel. A MERCOSUR elősegíti a támogató politikai, gazdasági és társadalmi regionalizmust, mert tudjuk, hogy a nehézségekkel való szembenézés együtt erősebbé tesz minket.