A XXI. századi Bilbao sötét arca

A baszkföldi Bilbaót az 1990-es évekig Spanyolország legszürkébb iparvárosai között tartották számon, a sötétség gyakran szó szerint beborította a várost a gyárkéményekből áradó füstnek köszönhetően. Bár a radikális ipari átalakulás közel sem volt fájdalommentes, Bilbao mára Spanyolország egyik legmodernebb nagyvárosává vált, ahol az életszínvonal nyugat-európai mércével mérve is kiemelkedő. Andrés Horrillo, spanyol fotográfus képei már ezt a XXI. századi Bilbaót és emblematikus épületeit ábrázolják, ám a színeknek köszönhetően visszaköszön valami a múltból: az egykori iparváros hangulata elnyúlik a bilbaói égen.

A modern Bilbao jelképét egy másodpercig sem kell keresni: Guggenheim múzeum (tervezte: Frank Gehry)

Bilbao felett az ég: az Isozaki-kapu tornyai egész Baszkföld legmagasabb lakóépületeinek számítanak (tervezte: Arata Isozaki)

A Pedro Arrupe-gyalogoshíd mögött Baszkföld legmagasabb épülete, az Iberdrola-torony nyújtózik az ég felé (tervezte: César Pelli)

 

 

 

 

Nem is Bilbao lett volna, ha Észak-Spanyolország első metróhálózata nem a városban épül meg. A közel 50 kilométeres hálózat elővárosi vasútként a Nervión-folyó partvidékét is kiszolgálja.

Az Azkuna-központ, korábbi nevén az Alhóndiga multifunkcionális közösségi térként nyitotta meg kapuit 2010-ben (újraértelmezte: Philippe Starck)

Az UNESCO Világörökség részét képező Bizkaia-függőhidat 1893-ban adták át a Nervión-folyó felett, azóta figyeli a város és környékének átalakulását.

A függőhídon túl nemcsak a szárazföldnek szakad vége, hanem a modern Bilbao látképe is ködbe vész: Getxo kikötője a Vizcayai-öböl partján.

Start typing and press Enter to search