A kedvencek bemutatkoznak: újra itt a LaLiga!

Atlético de Madrid

Spanyolországban úgy tartják, az elmúlt két évtizedben a poklot és mennyet egyaránt megjárt a matracosoké az egyik legkitartóbb szurkolótábor… De miért is „matracosok”? A colchoneros becenévnek egy történelmi hálószobatitok az oka, mégpedig a spanyol polgárháború utáni időszakban tömegtermékké vált piros-fehér csíkos ágybetét. Kezdetben talán gúnyosan hasonlították a játékosokat matrachoz (spanyolul colchón), de mostanra ez már szinte a klub nevének szinonimájává vált.

A klub egy másik közkedvelt beceneve, az indios („indiánok”) elnevezéssel kapcsolatban már egyenesen két elméletet kering. Az egyik szerint a klub nagy sikereket hozó időszakában, a ’60-’70-es években nagy számban leigazolt dél-amerikai játékosok miatt kezdték el ezen a néven emlegetni a csapatot − politikailag kevéssé korrekten. A megnevezés a ’80-as években újabb löketet kaphatott, amikor Hugo Sánchez lett az Atlético nagy „indiója”. Hugót a gólkirályi cím megszerzése után leigazolta a Real Madrid, ám a szurkolók addigra már rákaptak a becenévre…

A másik magyarázat jóval költőibb: az Atlético úgy székel a Manzanares partján, mint egy indián törzs a folyó mentén, csíkos öltözetet hordanak, és az ő legnagyobb ellenségeik is a fehérek. Van azonban egy olyan nevük is, ami egyenesen a stadion névadójától, Vicente Calderón származik. Az 1974-es BEK-döntőben a Bayern München az utolsó pillanatban egyenlített, a megismételt meccsen pedig négyet rámolt be a testben-lélekben megtört matracosoknak. A siker kapujában rendre elbukó csapatra mondta ekkor csalódottan Calderón klubelnök egy „pillangós” képpel: „Somos el Pupas Fútbol Club” („Mi vagyunk a Báb FC”) – az a csapat, amely sosem tudja kinőni magát.

Atlético vs. Athletic

A matracosok rajongóinak biztosan nem okoz meglepetést, hogy a klub a bilbaói Athletic Club fiókcsapataként (Sucursal de Madrid)  indult 1903-ban. Miért írják akkor mégis másként a két csapat nevének előtagját? Megint csak történelmi okokra bukkanunk: a polgárháború után az Atlético a légierő csapatával fuzionált, majd a Franco-diktatúra döntése nyomán 1941-ben az angol kifejezéseket mind spanyolosítani kellett. Így lett a madridi csapat neve Atlético. És az lett a Bilbao is, de északon a diktatúra bukása után visszaváltottak az eredeti formára.

Ha pedig már Bilbao, a baszk csapat elsőszámú beceneve az oroszlánok. A Magyarországon is fanatikus szurkolókkal rendelkező Athletic Club a közvélekedéssel ellentétben nemcsak játékosainak legendás küzdőszelleme miatt érdemelte ki a becenevet, hanem stadionja után is. Az 1913-ban épült és 2013-ban lebontott pálya az egykor szomszédos Szent Mamasz-kolostor után kapta nevét, és a mártír halálára utalva a Bilbao futballistáit a mai napig San Mamés oroszlánjainak hívják. Meglepő hát, ha az egykori San Mamést Spanyolország-szerte egyszerűen csak Katedrálisként (La Catedral) emlegették?

FC Barcelona

Gránátvörös- vagy gránitvörös-kékek, az itt a kérdés? Mindkét tábor híveinek csalódást kell okoznunk, ugyanis egyik fordítás sem helyes. Hát akkor milyen az a vörös a Barça színösszeállításában? A szó eredete természetesen nem más, mint a csapathimnusz második sorában szereplő blaugrana magyar fordítása:

Tot el camp és un clam’ Az egész pálya egy üdvrivalgás’
Som la gent blaugrana!’ Mi vagyunk a kék-vörösek’
Tant se val d’on venim’ Nem számít, honnan jövünk
Si del Sud o del Nord…’ Délről-e vagy északról’

Az azul és a katalán blau jelentése ’kék’, melyek eredetével egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk. A kifogásolt elem ezúttal a grana, amely ugyan tényleg nagyon hasonlóan hangzik a magyar gránáthoz és gránithoz is – sőt, etimológiájukra nézve rokonok is, hiszen mindkettő végső forrása ugyanaz a latin GRĀNUM ’mag, szem’ jelentésű főnév –, ennek ellenére jelentéstanilag nincs semmi köze egyikhez sem.

A grana ugyanis a latin GRĀNUM semlegesnemű többes számából származik, amely eredetileg növényi magvakra utalt. A spanyolban aztán jelentéshasadással – mint a grano nőnemű változata – a ’karmazsintölgyön (Quercus coccifera) élősködő tetűfaj által előállított gubacs’ (grana de la coscoja) jelentésben élt tovább, melyből régen élénkvörös színű festékanyagot vontak ki. Innen pedig a jelentése ’bíborvörös (festék/szín)’, illetve ’bíbortetű’ lett. S ha megnézzük az igazi Barça-mezt, az bizony valóban leginkább bíborvörös-kék színű. Ez lenne tehát az azulgrana legmegfelelőbb fordítása.

Fenekük a gatyából…

Spanyolországban a fent említett blau- vagy azulgrananál is gyakoribb, hogy a Barça-játékosait vagy drukkereit culénak nevezik. Az eleinte csúfondárosan, később büszkén használt név onnan ered, hogy a csapat egykori első pályája nem rendelkezett lelátóval. A nézők ezért bizony úgy foglaltak helyet a pályát körülvevő betonfal peremén, hogy az utcáról nézve kilógott a fenekük (katalánul cul, spanyolul culo) a nadrágjukból. Ki gondolta volna akkor, hogy egy évszázaddal később a fél világ így emlegeti majd a klub híveit?

Real Madrid

A királyi gárda meglepő módon nem is volt mindig olyan királyi. Az alapításától számított két évtizedben sem – ezért nem találjuk például az „R”-t a címer betűi közt. A klub csupán 1920-ban vette fel a „Real” előtagot XIII. Alfonz király tiszteletére. Így lett először „királyi” a fővárosi csapat, sőt, számos más spanyol klub nevébe is ekkortájt került az elem, csakúgy mint a korona a madridi címerre. 11 évvel később, a második spanyol köztársaság kikiáltásakor azonban a királyi cím már nem mutatott olyan jól, így a csapat egészen 1941-ig csak a meglehetősen puritán Madrid Football Club néven futott.

A máig ható fordulatot ez esetben is Franco tábornok diktatúrája hozta el, amely visszaállította a „Real” megnevezést, és az anglicizmust is spanyolosíttatta a „Club de Fútbol” formára. Érdekesség viszont, hogy az itthon legtöbbször csak Realnak hívott madridiakat Spanyolországban sosem szólítják így, hiszen az elnevezés (mindig egy „La”-névelő kíséretében) a San Sebastián-i Real Sociedadot illeti. Talán azért, mert a fent említett XIII. Alfonz a baszkokat már 1911-ben kitüntette az elismerő címmel − a spanyol királyok állandó nyári rezidenciája elvégre az északi üdülővárosban volt.

A klubnak sikerből bőven kijutott a története során, ráadásul büszkeségünkre az egyik legfényesebb időszakát a Puskás, Di Stefano és Gento fémjelezte együttesnek köszönheti. Amikor 1960-ban, sorozatban ötödször hódították el a BEK-trófeát, az angol The Times újságírója nem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel. Többek között azt írta, a Real úgy gázol át Európán, mint egykoron a vikingek. Innen származik tehát a vikingos  becenév, amely minden bizonnyal hosszabb életű lesz, mint a Florentino Pérez első elnöksége idején használt galácticos  (galaktikusok). Persze Florentino állhatatosságát ismerve azért erre sem fogadnánk…

 

Becenév édesszájúaknak

Az Atlético indiánjai kapcsán már említettük a fehéreket – az első számú mez után vitathatatlan logikával blancos-nak is szokás nevezni a királyi gárdát. Szintén a mezük színére (és nem a dominikai táncra) utal a merengue  elnevezés. A spanyol gasztró- és Real Madrid-rajongók bátran utánanézhetnek a habcsók-szerű édesség receptjének, hogy ezzel ünnepeljék a sikereket.

Sevilla FC

A Real Madrid 11 BEK/BL-győzelméhez hasonlóan páratlan teljesítmény a Sevilla 5 EL-sikere. Hozzájuk legközelebb háromszoros bajnokok állnak, de senki sem hajtotta végre azt, amit idén Unai Emery csapata: hogy egymás után háromszor elhódítsák a kupát. A ma sikerei mögött hosszú hagyomány áll: 1890-es megalakulásával a Sevilla mindkét madridi nagy csapatnál régebbi.

Egyik becenevüket a Ramón Sánchez-Pizjuán stadionnak otthont adó negyedről kapták, így lettek nervionenses. Ez a Nervión nem összekeverendő a baszkföldi folyóval, viszont a Sevillába látogatóknak érdemes észben tartaniuk, hogy itt található a Cruz del Campo („mezei kereszt”), egy hagyományos keresztúti útvonal végső stációja, továbbá a róla elnevezett Cruzcampo sör gyára is.

Érdekes történethez köthető a sevillaiak másik beceneve, a palanganas. 1907-ben a klub egy munkáscsaládból származó játékost igazolt le, és ezt a klub tőkés, elitista vezetői közül többen nem nézték jó szemmel. Az ellentét súlyos belháborúvá fajult, és néhány vezető úgy döntött, kilép a klubból, De előbb még egy piros csíkos fehér mosdótálat (palangana) ajándékoztak a maradóknak, és egy üzenetben meg is magyarázták, mi célból. Az üzenet így szólt:

„Búcsúzóul itt hagyjuk nektek ezt a mosdótálat. Arra fogjátok használni, hogy könnyeiteket gyűjtsétek benne – nem a saját kudarcaitok, hanem a mi sikereink miatt, mert mostantól jobban fogtok rájuk figyelni, mint a saját életetekre.”

Így alakult meg a városi rivális, a zöld-fehér Real Betis. Bár több trófeát csak a másodosztályban sikerült elhódítaniuk, az első Béticók − ez az ő becenevük − így is az egyik legeredetibb becenévvel ajándékozták meg városi riválisukat és a futballszerető közönséget. Még akkor is, ha a „mosdótál” elnevezésnek másik magyarázata is létezik: egyesek szerint a Sánchez-Pizjuán stadion alakja indokolta a névadást.

Azok a fura „k” betűk

Az első spanyol óráin mindenki megtanulja, hogy a spanyol ábécének nem része a „k” betű. De akkor mit keres mégis az Atlético kulcsjátékosának és a Sevilla egyik korábbi oszlopának nevében? A válasz meglepően egyszerű: a Koke / Coke (hagyományosabb írásmód szerint Coque) a Jorge becézése. A beszélni tanuló kisgyerekek először csak így tudják kimondani a nevet, és ez gyakran rajta ragad a testvérükön. Az első ránézésre fura becenévnek tehát semmi köze a madridi középpályás még különösebb középső nevéhez (Resurrección = „Feltámadás”).

Viszont ha már korábban emlegettük Bilbaót, érdemes megjegyezni, hogy a Jorge baszk megfelelője a Gorka. Ne menjünk el a Villarreal baszk mestere mellett sem: Unai Emery keresztneve egyike a mostanság legnépszerűbb utóneveknek Baszkföldön. Jelentése „tehenész”. Ami azt illeti, már a nyelvterület határain túl, egész Spanyolországban elő-előfordul, bár még nem olyan népszerű, mint az eredetileg szintén baszk Iker. Hát igen, a foci és a névadás…

Valencia CF

Az idei Valencia nagy kérdése lesz a spanyol bajnoki küzdelmeknek. Sok az érkező és a távozó a csapatnál, ráadásul az edző személyét is sokan megkérdőjelezik a denevérek szurkolói között. Apropó denevérek! A csapatnak ez a beceneve leginkább a magyar tévénézők számára ismert, hazai körben a Valenciát „los che”-ként ismerik. Ennek eredete meglehetősen prózai: Valencia tartományban a ’che’ szóval köszönnek egymásnak, jelentése „figyelj!” („oye!”). Mivel a Valencia CF a tengerparti tartomány leghíresebb csapata, így ők kapták ezt a nevet. A rivális szurkolók − elsősorban Levante és a Villarreal hívei − „choto”-nak (birka, borjú) csúfolják őket, ugyanis a mai Mestalla stadion helyén régen egy legelő volt.

Mielőtt megfeledkeznénk róluk…

ARMEROS 

A baszkföldi Eibar városa mindig is büszke volt iparára, így nem meglepő, hogy csapatukat is fegyvergyárosoknak nevezik.

BOQUERONES 

Csillámló napsütés, a Földközi-tenger partja, mediterrán finomságok – a tenger gyümölcsei. Málaga. A csapat beceneve: szardellák.

CELTIÑAS

A Deportivo ellen vívott galíciai futballderbik napját minden Real Club Celta de Vigo drukker (galego módra: celtiña) aranybetűkkel jegyzi a naptárában. Némileg meglepő, hogy a klub ultra-csoportja az 1987-ben Sestaóban (Baszkföldön) kivívott másodosztályú feljutás emlékére a baszk nyelvű Celtarras nevet használja a mai napig.

PEPINEROS

A történelmi hagyományok miatt alkalmanként zöldben, de leggyakrabban kék-fehérben futballozó CD Leganés meglepő módon nem klubszínei miatt kapta az „uborkások” becenevet. A Madridtól délre található település egykor híres zöldségeskertjei adták az ihletet.

EL GLORIOSO

Az egykor még Vadócz Krisztiánt is a soraiban tudó baszk Deportivo Alavés szurkolói csak úgy emlegetik a csapatot: a Dicsőséges. Van még kérdés?

HERCULINOS 

Herkules tornya – római műemlék, a világörökség része. Helyszín: La Coruña. Megfejtés: a Depor másik beceneve.

NAZARÍES

Bár az utolsó mór dinasztia granadai uralkodásának 1492-ben szomorú véget vetett a reconquista, az új Los Cármenes stadionba zarándokló híveket a mai napig ezen a néven emlegetik.

PERIQUITOS

Barcelona városában már hétféle papagájfaj is megtalálható. Egy időben a Sarrià stadion környéke is kedvenc élőhelyeik közé tartozott. És hiába költözött el onnan 1997-ben az RCD Espanyol, a név ennyi év után is kíséri őket.

ROJILLOS

Az első és másodosztály között gyakran liftező pamplonai Osasuna szerény klub, szerény becenévvel. A „pirosak”-nál sokkal érdekesebb, hogy a klub neve baszk nyelven annyit tesz: egészség

SPORTINGUISTAS

Kevés csapatot találunk találó becenév nélkül a jelenlegi spanyol fociban, de kétségtelenül a Real Sporting de Gijón ilyen. Ez persze nem azt jelenti, hogy az együttes szűkölködne az érdekességekben. Stadionja, az El Molinón például egész Spanyolország legpatinásabb pályájának számít, szurkolói igen kényesek a lisszaboni névrokonokkal való összekeverésre, csapatukat pedig asztúriai nyelven buzdítják: ¡Puxa Xixón! (¡Hajrá Gijón!)

SUBMARINO AMARILLO

Villareal, 1967. Egy feljutás a spanyol 3. osztályba, és már kész is a tomboló Beatles-sláger hispán változata, a Sárga tengeralattjáró.

EL VERDADERO SUBMARINO

Pechükre a ’80-as évek óta a Cádiz CF is igényt tart a névre, mivel a kellő pillanatban egymás után nyolc szezonban ügyesen liftezett fel a kieső helyről a bennmaradásért. A két klub szimpatizánsai közt örökké tart a vita, hogy ki az igazi tengeralattjáró.

TXURI-URDIN

A Real Sociedad (La Real, ld. följebb) megnevezése, szintén a klub himnuszából származik. Magyarázata meglepően egyszerű: baszk nyelven annyit tesz, „kék-fehér”.

LAS PALMAS

Végezetül kérjük a spanyol futball szerelmeseit, hogy kerítsenek egy épkézláb becenevet a Kanári-szigeteki csapatnak, mert a Los Amarillos-t sajnos nem tudjuk elfogadni. Esetleg majd megkérdezzük Dajka Lászlót, aki a nyolcvanas évek végén több mint 80 meccsen szerepelt a… szóval a kanári-szigeteki Las Palmas együttesében.