Spanyol alapszókincs: Országok és nemzetiségek spanyolul
Nemcsak a kezdő spanyoltanulóknak, hanem sokszor a haladóknak is el kell gondolkozniuk egy-egy nemzetiség spanyol nevén. Az ún. gentilicio, vagyis a népmelléknév ugyanis egészen különleges csoportja a spanyol mellékneveknek, és néha még a tapasztalt spanyolosoknak is tud meglepetésekkel szolgálni. Zoltán Szilárd, az El Mexicano nyelvi blog szerzője most nemcsak a legfontosabb országok és nemzetiségek spanyol megfelelőit, de fővárosukat és néhány érdekes anekdotát is összegyűjtött. Mindez egy helyen, letölthető formátumban is, hogy a spanyol alapjai mindig kéznél legyenek.
Mindenekelőtt érdemes tudni, hogy a népnevek sosem úgy születnek, hogy valakik gondolnak egyet és eldöntik, hogy „na, akkor mostantól minket így fognak hívni!”. Valójában minden nemzet elnevezése eredetileg valamilyen konkrét jelentéssel bírt. Nem ritka például, hogy egyszerűen azt jelentette, hogy ’ember(ek), férfi(ak)’, ’nép’, vagy emberi tulajdonságot, foglalkozást, mesterséget stb. jelölt.
Természetesen az sem törvényszerű, hogy mindenki más úgy nevezzen egy népet, ahogy ők saját magukat hívják – az idegen népeket gyakran a szóban forgó nyelvterülethez legközelebb eső (vagy legismertebb) törzsükről, csoportjukról nevezik el. A spanyol akadémiai helyesírás külön függeléket szentel a nemzetiségek neveinek, és a spanyol nyelvű Wikipédia országokról, városokról szóló szócikkeiben is fel van tüntetve, hogy mi a hozzájuk tartozó gentilicio.
Kérdezhetnénk, mégis mi a fenéért van erre szükség?
Nos, egészen egyszerűen azért, mert míg a magyarban – de az angolban szintén – nincs túl sok lehetőség az ilyen melléknevek képzésére (a magyarban például szinte mindig -i jelöli, az angolban általában -(i)an, ritkán -ese [-íz], -ish vagy más), addig a spanyol gentilicios a legtöbb esetben kiszámíthatatlanul viselkednek, azaz a főnévi alakokból teljességgel megjósolhatatlanok.
Ez egyrészt a sokféle képzésmódban nyilvánul meg – a leggyakoribb képzők az -(a)no/-(a)na, -eño/-eña, -és/-esa vagy ennek művelt eredetű duplikátuma, az -ense stb. –, másrészt nem ritka, hogy az eredeti név töve is megváltozik (pl. Adra: abderitano, Ávila: abulense, Jaén: jiennense, Valladolid: vallisoletano stb.), sőt, valamikor semmi köze sincs ránézésre a tulajdonnévi alakhoz.
Sok gentilicio tövében ugyanis a hely latin elnevezése köszön vissza, nem pedig a spanyol, amely lehet eltérő eredetű is (pl. Alcalá de Henares: complutense). (Persze hasonlóképpen van mindez a franciában és az olaszban is, illetve a magyarban is akadnak kivételek: kevesen tudják például, hogy a „gyevi bíró”-ban a gyevi az [Al]győ névből jön, s a helybéliek ma is gyevieknek hívják magukat.*)
Valamiféle fogódzót keresve gondolhatnánk, hogy a hasonló végződésű földrajzi nevekből ugyanúgy képzik a hozzájuk tartozó melléknevet is – hiszen így lenne logikus. Sajnos rossz hírem van, mert még ez sem igaz: például a Puerto Rico gentiliciója többek között puertorriqueño/-a, amiből azt várnánk, hogy a Costa Ricáé hozzá hasonlóan *costarriqueño/-a lesz – ehelyett viszont costarricense; ugyanígy az Ecuadorhoz tartozó melléknév ecuatoriano/-a, az El Salvador gentiliciója mégsem *salvatoriano/-a, hanem salvadoreño/-a, és még lehetne sorolni.
Ráadásul ugyanahhoz a névformához több gentilicio is tartozhat, de ezen belül is két eset különböztethető meg: amikor ezek egymás szinonimái (pl. puertorriqueño, portorriqueño, boricua ’Puerto Ricó-i’), illetve amikor azonos névalakú, de eltérő földrajzi helyekre utalnak (pl. mexicano ’mexikói’ és mexiquense ’México szövetségi állambeli’). Sajnos így nincs más választásunk, az egyes országokhoz, városokhoz stb. tartozó mellékneveket külön meg kell tanulni.
Mi a helyzet a németekkel?
Érthető módon az egyik leggyakoribb rácsodálkozást a németek okozzák − spanyolul. Az angol German alakot szinte mindenki ismeri, amely latin eredetű, végső forrása azonban tisztázatlan. (Egyesek szerint ez ugyanaz a szó, mint a ’testvér’ jelentésű GERMĀNUS (vö. sp. hermano), mások szerint viszont semmi köze hozzá, hanem feltehetően kelta átvétel.)
De lássuk, mi a helyzet a spanyol alemán (-anes) / alemana szóval! Ez a francia allemand ’német’ népnév közvetítésével a latin ALEMANNI ’alemannok’ [a Római Birodalom Rajna menti határterületein élt, régi germán törzsszövetség; később a németek egyik etnikai csoportja] elnevezésből származik. Az ALEMANNI viszont ófelnémet kölcsönszó a latinban, melynek eredeti jelentése: ’az összes ember’ (vö. ang. all men).
A cikk teljes verzióját itt olvashatod.
Ráadásként elárulom, hogy a ’budapesti’ spanyolul aquineo vagy aquincense (ám a köznyelvben inkább a budapestino használatos, például a spanyol turisták körében − a szerk.) S hogy a spanyolosoknak megkönnyítsük a dolgát: az európai, valamint még néhány „fontosabb” ország és fővárosuk spanyol nevét és gentilicióját, nemcsak alul, hanem egy letölthető PDF-ben is összegyűjtöttem. Kezdő és haladó spanyolosoknak egyaránt bármikor kéznél van.
Ország magyarul | Ország spanyolul | Gentilicio | Főváros spanyolul | Gentilicio* |
Albánia | Albania | albanés, -esa | Tirana | tiranés, -esa |
Andorra | Andorra | andorrano, -na | Andorra la Vieja | andorrano, -na |
Ausztria | Austria | austríaco/austriaco, -ca | Viena | vienés, -esa |
Belgium | Bélgica | belga | Bruselas | bruselense |
Bosznia-Hercegovina | Bosnia-Herzegovina | bosnio, -nia | Sarajevo | sarajevita |
Bulgária | Bulgaria | búlgaro, -ra | Sofía | — |
Ciprus | Chipre | chipriota | Nicosia | herbitense |
Csehország | República Checa | checo, -ca | Praga | praguense |
Dánia | Dinamarca | danés, -esa | Copenhague | — |
Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország) | Reino Unido de Gran Bretaña e Irlanda del Norte | británico, -ca inglés, -esa | Londres | londinense |
Észtország | Estonia | estonio, -nia | Tallin | tallinés, -esa |
Fehéroroszország | Bielorrusia | bielorruso, -sa | Minsk | — |
Finnország | Finlandia | finlandés, -esa finés, -esa | Helsinki | helsinguino, -na |
Franciaország | Francia | francés, -esa | París | parisino, -na parisiense |
Görögország | Grecia | griego, -ga | Atenas | ateniense |
Grúzia | Georgia | georgiano, -na | Tiflis | — |
Hollandia | Holanda Países Bajos | holandés, -esa neerlandés, -esa | Ámsterdam | amsterdamés, -esa |
Horvátország | Croacia | croata | Zagreb | — |
Írország | Irlanda | irlandés, -esa | Dublín | dublinés, -esa |
Izland | Islandia | islandés, -esa | Reikiavik | reikiavinkense |
Lengyelország | Polonia | polaco, -ca | Varsovia | varsoviano, -na |
Lettország | Letonia | letón, -ona | Riga | rigués, -esa |
Liechtenstein | Liechtenstein | liechtensteiniano, -na | Vaduz | — |
Litvánia | Lituania | lituano, -na | Vilna | — |
Luxemburg | Luxemburgo | luxemburgués, -esa | Luxemburgo | luxemburgués, -esa |
Macedónia | Macedonia | macedonio, -nia | Skopie | — |
Magyarország | Hungría | húngaro, -ra | Budapest | aquincense aquineo, -a |
Málta | Malta | maltés, -esa | La Valeta | — |
Moldova | Moldavia | moldavo, -va | Chisinau | — |
Monaco | Mónaco | monegasco, -ca | Mónaco | monegasco, -ca |
Montenegró | Montenegro | montenegrino, -na | Podgorica | podgoricano, -na |
Németország | Alemania | alemán, -ana | Berlín | berlinés, -esa |
Norvégia | Noruega | noruego, -ga | Oslo | oslense |
Olaszország | Italia | italiano, -na | Roma | romano, -na |
Oroszország | Rusia | ruso, -sa | Moscú | moscovita |
Örményország | Armenia | armenio, -nia | Ereván | erevanés, -esa |
Portugália | Portugal | portugués, -esa | Lisboa | lisboeta |
Románia | Rumanía/Rumania | rumano, -na | Bucarest | bucarestino, -na |
San Marino | San Marino | sanmarinense | San Marino | sanmarinense |
Spanyolország | España | español, -la | Madrid | madrileño, -ña |
Svájc | Suiza | suizo, -za | Berna | bernés, -esa |
Svédország | Suecia | sueco, -ca | Estocolmo | holmiense |
Szerbia | Serbia | serbio, -bia | Belgrado | belgradense |
Szlovákia | Eslovaquia | eslovaco, -ca | Bratislava | bratislavo, -va |
Szlovénia | Eslovenia | esloveno, -na | Liubliana | — |
Törökország | Turquía | turco, -ca | Ankara | — |
Ukrajna | Ucrania | ucraniano, -na | Kiev | kievita |
Amerikai Egyesült Államok | Estados Unidos de América | estadounidense | Washington, D. C. | washingtoniano, -na |
Ausztrália | Australia | australiano, -na | Camberra | camberrano, -na |
Brazília | Brasil | brasileño, -ña brasilero, -ra (D.-Am.) | Brasilia | brasiliense |
Dél-Korea | Corea del Sur | surcoreano, -na | Seúl | seulense seulés, -esa |
Egyiptom | Egipto | egipcio, -cia | El Cairo | cairota |
Észak-Korea | Corea del Norte | norcoreano, -na | Pionyang | — |
Fülöp-szigetek | Filipinas | filipino, -na | Manila | manileño, -ña |
India | la India | indio, -dia | Nueva Del(h)i | — |
Indonézia | Indonesia | Indonesio, -sia | Yakarta | — |
Izrael | Israel | israelí (-íes) | Jerusalén | jerosolimitano, -na |
Japán | Japón | japonés, -esa | Tokio | tokiota |
Kanada | Canadá | canadiense | Ottawa | — |
Kína | China | chino, -na | Pekín | pekinés, -esa |
Új-Zéland | Nueva Zeland(i)a | neozelandés, -esa | Wellington | — |
Vietnám | Vietnam | vietnamita | Hanói | hanoiense |