Atxaga Budapesten: A baszk irodalom legkiemelkedőbb alkotója az Urániában
Bernardo Atxaga minden idők legtöbbet díjazott baszk írója, aki bebizonyította, euskara nyelven is lehet világszerte ismert és elismert író az ember. Művei 32 nyelven, köztük magyarul is megjelentek, spanyolra többnyire saját maga fordítja alkotásait. November 18-án a Diálogos: spanyol-magyar irodalmi találkozások sorozatának keretében Darvasi Lászlóval tart közös estet az Urániában, míg másnap a Cervantes Intézetben a baszk irodalomról beszélget Faix Dórával, az ELTE BTK Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék igazgatójával.
Bernardo Atxaga 1951-ben született Asteasuban José Irazu Garmenia néven. Íróként és költőként világszerte ismert, minden idők legtöbbet fordított és legtöbb díjat nyert baszk írója. Közgazdász, a Baszk Nyelvi Királyi Akadémia, az Euskaltzaindia tagja. Anyanyelvén ír, többnyire maga fordítja műveit spanyol nyelvre. Első verseskötete Ziutateak (’Városok’) címmel jelent meg 1976-ban, majd két esztendővel a később az Etiopía című, amely elnyerte a kritikusok díját.
Mindig szoros kapcsolatot ápolt a baszk zenével, számos dalszöveget is írt. Legnagyobb irodalmi sikereit regényeivel érte el. Az első Bi anai (’Két testvér’) címmel jelent meg, és rögtön elnyerte a kritikusok díját. A magányos ember (Gizona bere bakardadean 1995) című regénye magyarul is megjelent, verseit és novelláit a Magyar Napló, a Magyar Lettre Internationale és a Nagyvilág is közölte. 2020-ban elnyerte a Premio Nacional de Narrativa, 2021-ben pedig a LIBER díjat.
„Mint aki már megszokta a bezártságot, és nem képes a tágas térben mozogni, második börtönévé tette a szállodát; inkább hátat fordított a világnak, mint hogy beilleszkedjék, és normálisan élje az életét. „Nagyon is jellemző ez a baszkokra. Gondolj csak vissza, mit meséltem nektek a matrózokról” – szólalt meg benne Sabino hangja (…)” –
írja A magányos ember című művében. Különleges alkotói útjáról budapesti látogatása alkalmával november 18-án az Uránia Filmszínházban Darvasi Lászlóval beszélget. November 19-én pedig a Cervantes Intézetben Bernardo Atxaga és a baszk irodalom címmel tart ingyenes előadást Faix Dóra részvételével.
A 19. században gyakorlatilag csak a papok írtak baszkul. Műveik hozzájárultak a Baszkföldről kialakított sztereotípiákhoz. Titokzatos eredetű és ősi szokásokkal rendelkező, szorgalmas, hagyományaihoz kötődő és szabadságszerető nép. Vizuálisan ezek a sztereotípiák – a hegyvidéki táj, a tengerparti bátorság, a parasztház, az ökrök, a földműves a txapelával – a táncok és a baszk pelota révén kerülnek át az irodalomba.
A ma ismert baszk irodalmi rendszer a diktatúra végével kezdett kialakulni, és Bernardo Atxaga egyike volt azoknak az íróknak, akik ennek a konszolidációnak a részesei voltak. Többek között Jon Juaristival, Ruper Ordorikával és Joseba Sarrionandiával együtt modernizálták az irodalmat: szakítottak a korábbi kánonokkal anélkül, hogy feladták volna a hagyományokat. Ma a baszk irodalom nem ismer határokat, és egyre több eredeti baszk nyelvű művet fordítanak le más nyelvekre.