Ne légy amatőr, így sörözz Spanyolországban!

A statisztikák ellentmondóak. Egyesek szerint Madrid, mások szerint Baszkföld büszkélkedik az egy főre eső bárok rekordjával. Ami biztos, Spanyolország ebben a tekintetben nagyhatalomnak számít, így fontos, hogy mi is kiműveljük magunkat a spanyol kocsmázás tudományából. Az „una cerveza, por favor” az amatőröknek való. Művelődjünk hát sörrel a kézben!

„És mi lenne, ha innál inkább egy jó hideg Aquariust?” − kacsintott ránk minden második szalvétatartó reklámfelületéről az egyik spanyol üdítőmárka szlogenje néhány évvel ezelőtt, és bár az Aquarius limonádéja tényleg parádés, végül mégsem tört ki üdítőforradalom a spanyol tapas bárokban. Spanyolországban rengeteg meglepetés érhet minket, ha sört szeretnénk kérni a pultban, de szerencsére még nem született meg az a spanyol pultos, aki a „bien fría” kérésre egy jó hideg Aquariusért nyúlt volna a hűtőbe.

Minden más azonban könnyen megtörténhet. Noha az ember hajlamos azt hinni, az igazán velőtrázó kulturális különbségek az óceán átszelésével következnek a spanyol nyelvben, egy szomjas andalúzt is könnyen érhetnek meglepetések Katalóniában vagy Madridban. Az hagyján, hogy a jól megszokott üveges lehet ‘tercio’ (Madridban például), de ‘mediana’ (Katalónia) vagy ‘media’ (Asztúria) is, a nagyobb baj a kiszerelések felcserélésekor következik. Ha ugyanis Észak-Spanyolországból érkezve csak egy pohár sörrel szeretnéd leöblíteni az út porát, mondjuk egy meccs vagy egy koncert előtt, igencsak meg fogsz lepődni az

1 literes ‘mini’ (!) láttán Madridban.

De a félreértések itt még messze nem érnek véget: a ‘caña’ ugyanis, ami egész Spanyolországban a piccolo csapoltat hivatott jelezni, és egyértelműen a legnépszerűbb, Baszkföldön és Navarrában stílusosan ‘zurito’. Hogy ne legyen olyan könnyű megjegyezni, arrafelé van azért ‘caña’ is, ami olyan szép nagy, hogy másutt inkább már ‘cañón’ vagy ‘doble’ néven futna. A megközelítőleg 2 decis csapolt sör, vagyis az egykori magyar piccolo ezeken felül lehet még ‘corto’ is Baszkföldtől balra egészen Finisterréig (Galícia), miközben Aragóniában − talán a Zaragoza szurkolók kedvéért − ‘penaltinak’ is hívják.

Tudtok követni?

Ha igen, mindannyian megérdemlünk egy korsóval, de az továbbra is jó kérdés, hogyan kérjük ki? Andalúziában a 4 decis pohárban „tálalt” italok, így a sör is futhat ‘maceta’ néven, de a legtöbb helyen a ‘jarra’ a varázsszó, mégha nem is jellemző, hogy Spanyolországban a helyiek korsót kérnének, az év nagyobbik részében ugyanis hamar megmelegszik. Sokkal jellemzőbb a ‘caña’, vagy esetleg az üveges kiszerelésű „apróságok”, amit leginkább ‘botellínnek’ vagy ‘quintónak’ hívnak. Előbbi az -ín spanyol kicsinyítő képző (botella – üveg, botellín – kis üveg), utóbbi az űrmérték miatt logikus: egy ‘quinto’ ugyanis pont a liter ötöde.

Egy argentin sör-popper Santiago de Compostelában, ezt hívjuk mi szürreálisnak!

Végül ha úgy döntötök, hogy lazítanátok egy kicsit a dolgon, és az újabban Magyarországon is népszerű citromos lónyálaksörökkel enyhítenétek a spanyol forróságot, ‘clarát’ kérjetek… legalábbis, ha nem Baszkföldön vagytok, hiszen ott ‘pikának’ hívják a spanyol Sprite-talgaseosával kevert csapoltat, de kérhettek Shandy-t is, ami a dobozos márka után lassan “Szilvia” státuszba lép Spanyolországban (vagyis minden citromos sört nevezhetünk ‘shandy’-nek, ahogy minden konyhai papírtörlőt szilviának hívunk Magyarországon…) Már csak az a kérdés, melyik márkára bízzuk magunkat!?

Estrella Damm

Az barcelonai Estrella talán a világ legismertebb spanyol sörének számít, nem utolsó sorban fantasztikus marketingtevékenységének köszönhetően. Az elzászi Damm mester sörének 1876 óta íródó története az utóbbi évtizedben a minőség mellett nemcsak a katalán sztárcsapat, az FC Barcelona nemzetközi sikereivel, hanem a spanyol film első vonalához kötődő parádés reklámvideókkal is összefonódott. Az eredmény minden kétséget kizárólag Katalónia − és a világ! − kedvenc spanyol söre.

De hallgassuk meg Sárvári Anita, a KultúrTapas és az Estrella Damm sörnagykövetének véleményét: 140 éve összeköt minket. 140 éven át kísért minket jóban-rosszban. 140 éve emeli baráti találkozásaink fényét azzal a fénnyel, amelyet magában rejt minden egyes pohár Estrella, a spanyolok büszkesége, mely ott ég mindegyikünk szívében. Ami elviszi hírünket a nagyvilágba, és  utat mutat nekünk, bármerre is járunk. A spanyol csillagok üvegbe zárt ragyogása, az a tűz, amivel csak mi tudunk élni. Az Estrella azért a miénk, hogy megoszthassuk mindenkivel!

Mahou

Ami Katalóniának az Estrella, az Kasztíliának a Mahou. Akár úgy is mondhatjuk, madridi nyaralásunk során bármelyik tapas bárba lépjünk is be, biztos pont lesz a piros és a zöld Mahou kobraként nyújtózó, gyöngyöző sörcsapja. A spanyol főváros mellett a szomszédos Kasztília-La Mancha, valamint Kasztília és León tartományoknak is a kedvenc söre, sőt mára a Mahou sörgyárak tulajdonában áll a szintén népszerű San Miguel, valamint a képműves jelleggel bíró Alhambra is. De halljuk Ordódy Frantisek sörnagykövetünk véleményét a Mahouról:

Az ember már az első spanyolországi utazás során rájön: a mediterrán sörök alacsony minőségéről szóló tévhit kicsit sem jellemzi a spanyol sörök világát. Madridban sétálva egyszerűen nem lehet megállni, hogy a madrileños tömegeit követve ne álljunk meg meglepő gyakorisággal egy-egy caña elfogyasztására. És ha Madrid, akkor Mahou. Kellemesen keserű íz, valódi könnyűség, precízen eltalált szénsav-mennyiség jellemzi az igazi felfrissülést. Egyszerűségben a tökéletesség – egyszerűen spanyol. Tapas mellé vagy önmagában, a Plaza Mayor vagy a Malasaña bárjaiban, stadion előtt. Kihagyhatatlan.

Keler

Bár a tulajdonosváltások hóviharában a Keler sörgyára már rég nem Baszkföldön található, a baszkok mégis büszkék lehetnek saját sörükre. Ahogy az Spanyolország-szerte jellemző, 1890-ben egy német testvérpár, a Kutz fivérek nyitották meg San Sebastián első sörgyárát, amely közel egy évszázadon át működött és a márka ma is a város futballcsapatának egyik kiemelt támogatója. Baszkföldön bizony nehéz olyan kocsmába betérni, ahol nem a Keler garagardo, vagyis a Keler „árpabor” (sör) legyen csapra verve. Galkó Máté sörnagykövetünk ódája (!) a Kelerhez:

Jarra

Ha Baszkföldre mész, kell-e mondani, sidra, Kell-e mondani, La Rioja-i bor? De tudod-e, mi az a Keler 18? Keler ott van, csakis. Semmi export. Sárga doboza messziről világít, Sűrű, erős, mint a baszkok és fejbe vág. Ha arra jársz mindenképp kóstold, Ismerd meg a Keler garagardoát!

Estrella Galicia

Miközben a statisztikák szerint Asztúria kedvenc söre Kasztíliához hasonlóan a Mahou, a „galíciai viharsarokban” fordul a kocka és a helyiek büszkesége, az Estrella Galicia hódít a söntéspultokon. Bár a neve megegyezik Barcelona „Csillagával”, mégsem innen a keresztelő: José Rivera Corral Amerikából hazatelepülő galíciai mágnás mexikói ihlet nyomán alapította meg sörgyárát 1906-ban. És hogy milyen valójában az Estrella Galicia, arról hallgassuk meg Szeitz Brigitta sörnagykövetünket:

A hideg nedű megkönnyebbülést jelent a nap fáradalmai után. A pára azonnal kicsapódik, egy rakoncátlan csepp pedig elkezdte utazását a szépen megmunkált pohár oldaláról, hogy végül rácsöppenjen a keresztbe tett lábra. A korty közben ez fel sem tűnik, a pillanat megmerevedik, az élmény örök. A sört ízlelve a bárhol újraéled a tenger sós illata, a pálmafa árnyékának a védelme, a zarándoklat mámora. Visszatérés a tengerhez, ami megtisztítja a lelket. Ez a Rivera szakértelem és hagyaték. Ez az Estrella Galicia.

Cruzcampo

Bár nem német alapítók tudását dicséri, a cádiz mellől származó Osborne Guezala fivérek is Németországban ismerték meg a sörfőzés fortélyait, mielőtt 1904-ben megnyitották volna sevillai sörgyárukat. Az elnevezés volt véletlen, hiszen a városközponttól akkoriban távol eső Cruz del Campo kápolna melletti területen épülő gyár a kápolna után kapta a nevét és egykori szimbólumát is. Hogy a köztudottan vallásos andalúzoknál vajon ez jó indulótőkének számított-e, azt nem tudjuk, Lévai Patrik sörnagykövetünk véleménye azonban ma is irányadó lehet a Cruzcampo kapcsán:

Ezt érezni kell. 42 fok melegben egy barátoddal beülni Teresa presszójába, a kiabálva nevetgélő José Luis, Pablo és Carlos asztala mellé, várni (sokat), hogy María mosolyogva felvehesse tőled a rendelést és végre kimondani: ,,¡Dos cañas, porfa!”… Legyen ez a napfényes Andalúzia bármely pontján, biztosan két Cruzcampót fogsz kapni. És meggyőz majd róla, hogy ami spanyol, az jó, legyen az egy 20 éves Seat Ibiza, María, a pincérlány, vagy persze a Cruzcampo, egyenesen Andalúzia szívéből, Sevillából.

 

Start typing and press Enter to search