5 kegyetlen hagyomány Spanyolországból
- 2015.01.04.
A spanyol ünnepek színpompás forgataga könnyen elbűvöli a messziről jött embert. A nagyszerű hagyományok közt azonban nem nehéz olyan szokásokat találni, amelyek elsősorban kegyetlenségükkel tűnnek ki.
Toro embolado
Noha ennek az igen látványos hagyománynak az eredete ismeretlen, Északkelet-Spanyolország több provinciájában is nagy népszerűségnek örvend. Az ünnepség helyszínét általában a település főtere adja, ahol az előre felállított póznához kikötnek egy bikát. Miközben a nézőket paravánok védik, a bika szarvaira aggatott fémgömböket meggyújtják és a kipányvázott állatot szabadon eresztik. A felbőszült bika természetesen igyekszik megszabadulni az égő gömböktől és szabadon eresztésekor könnyen felöklelheti a közelben lévőket. Emiatt válik fontossá a terület lezárása és a védőparavánok elhelyezése, amely garantálja a résztvevők és a nézők biztonságát. Egyes falvakban a gömböket tűzijátékkal helyettesítik.
Bous a la mer
Az előző szokáshoz hasonlóan a bikák tengerbe csalogatása is elsősorban Valenciában és Katalóniában számít közkedvelt ünnepi mulatságnak, ami azért is különös, mert utóbbi tartományban 2011 óta törvény tiltja a bikaviadalok tartását. Az ún. correbous („utcai bikák”) szokása is sok állatvédő számára tűnik vásári kegyetlenkedésnek, noha egyelőre élvezi a hatóságok védelmét. A bikák megfürdetése elsősorban a valenciai Deniában számít hagyományosnak, ahol a város legfontosabb ünnepének közkedvelt eseménye. A résztvevők célja természetesen az, hogy a víztől egyébként tartózkodó állatot a tengerbe csalogassák, amelyet a szervezők azután kimentenek.
Antzar Eguna
Néhány ünnepi hagyományt olyan kegyetlenség jellemzett egykoron, hogy megőrzésük ma már csak bizonyos változtatások mellett képzelhető el. Ilyennek számít a baszkföldi Liba napja, amelyet a festői Lekeitióban tartanak minden év szeptemberében. Egy kötélre erősített libát az öböl felett lelógatnak, hogy a fejét az egymással versengő fiatalok megpróbálják letépni. A feladatot nehezíti, hogy a kötelet az öböl két oldalán állók időről-időre megfeszítik, a résztvevők pedig hirtelen a levegőben találják magukat egy bezsírozott liba nyakába kapaszkodva. Noha manapság már nem élő állatot használnak fel a hagyományos versengés megtartására, a szokás betiltását még mindig sok állatvédő szorgalmazza.
Cabra de campanario
A baszkföldihez hasonlóan egy kasztíliai ünnepi szokáson is jelentősen változtatni kellett az állatok védelmének érdekében. A „harangtorony kecskéjének” hagyományát egy Zamora melletti faluban őrzik, ahol Zaragozai Szent Vince tiszteletére korábban egy élő kecskét hajítottak le a róla elnevezett templom tornyából. Noha az állat egy kifeszített vászonra esett, a felesleges szenvedést okozó mutatványt a polgármester végül örökre betiltotta az ezredfordulón. Az ünnep ugyanakkor továbbra is rendkívül népszerűnek számít a zamoraiak körében, akik a hagyomány megőrzése érdekében az állatot egy kartonból készült kecskével helyettesítik.
Toro de la Vega
A Valladolidhoz közeli Tordesillas lakói a fenti példákkal ellentétben tűzzel-vassal kitartanak a falu évszázadosnak mondott szokása mellett, megpecsételve az ünnep középpontjában álló bika sorsát. A Tordesillas utcáin szabadon engedett állatot a Toro de la Vega forgatókönyve szerint a mezőre hajtják, ahol a lándzsákkal felfegyverzett lovasok ledöfik, mielőtt megszökhetne. Miközben a különösen kegyetlennek tartott szokáshoz a helyi lakosok nagy része ragaszkodik, a PACMA állatvédő-szervezet egy évtizede harcol a betiltásáért. Legutóbbi kampányukhoz olyan neves spanyol művészeket sikerült megnyerniük, mint az énekesnő Amaral, vagy a Torrente-filmekből ismert színész, Gabino Diego. Kérdés, a jövőben vajon a hagyománytisztelet vagy az állatok védelme kap-e nagyobb figyelmet?
