Közélet

Gitár és nyalóka: világrengető spanyol találmányok

Jeszenszky Márton | 2014-11-13

Valószínűleg sokunk számára meglepő lehet, hogy a \"mañana-mentalitással\" gyakorta azonosított spanyolok mennyi hasznos és mára már nélkülözhetetlen találmánnyal örvendeztették meg az emberiséget az évszázadok során. Nem is gondolnánk, hogy mindennapjainkban mennyi, spanyoloknak tulajdonítható jóság búvik meg.

Valószínűleg sokunk számára meglepő lehet, hogy a "mañana-mentalitással" gyakorta azonosított spanyolok mennyi hasznos és mára már nélkülözhetetlen találmánnyal örvendeztették meg az emberiséget az évszázadok során. Nem is gondolnánk, hogy mindennapjainkban mennyi, spanyoloknak tulajdonítható jóság búvik meg.

A háziasszonyok rögtön imába is foglalhatják a pár éve elhunyt Manuel Jalón Corominas nevét, aki a ma is ismert felmosófa atyjává lett, mikor úgy érezte: itt az ideje, hogy a nők ne a földre görnyedve sikálják fel a csempézetet, hanem mindezt állva is megtehessék, megóvva térdük és kezük épségét, miközben a szutykot egy elegáns mozdulattal ki is tudják csavarni a vödörbe.

Spanyol felmosó
Kényelem – Gyorsaság – Gazdaságosság

Az persze némileg ironikus, hogy a találmány neve továbbra is a nőkkel azonosította az új csodát (la fregona korábbi jelentésében csupán „nő, aki felmos”), amely ezzel együtt mégis hamar a feminista mozgalmak egyik jelképévé vált szerte a világon. A találmány eredetét tekintve érdemes megemlíteni, hogy az eredetileg repülőgép-mérnökként végzett Jalón egy amerikai hangárból csórta az ötletet, ahol a padlót fényesre pucoló, a vödör oldalán pedálozva kifacsarható (!) felmosórongyokat figyelve jutott el a heuréka-élményig.

Spanyol felmosórongy
Megérkezett Spanyolországba a Rodex!

Jalón aztán a ’80-as évek végén, amikor a felmosórongy-biznisz kezdett globális méreteket ölteni, nem elégedett meg egy darab világszenzációval: hamarosan feltalálta az első eldobható injekciós fecskendőket (jeringuilla desechable), amelyek azóta az egészségügyben legalább olyan banális hozzávalók, mint a sebtapasz.

A tűzőgéppel (grapadora) és a ceruzahegyezővel (afilalápices), minden irodista jó barátaival egy Casco nevű, eredetileg revolvergyártásra szakosodott spanyol vállalat rukkolt elő, miután az 1920-as években inkább átállt a békésebbnek tűnő papír-írószer iparágra. Vicces adalék, hogy míg a ceruzahegyező kecses formáit a korabeli kávéfőzők dizájnja inspirálta, a tűzőgép alkotói a francia guillotine technikáját lesték el, ahol már XVII. Lajos udvarában divatja volt a társadalmi csoportok mellett a papírok, sőt szőnyegek összetűzésének.

De ha már revolverek, a modern kézi lőfegyverek egyik elődjét, az első mozgatható ágyút is piromániás spanyol barátaink fejlesztették ki (ők arcabuznak, vagyis muskétának nevezték), ám nem a hatékonyságáról volt híres: megbízható adatok szerint amíg a bátor conquistador újratöltötte a háromlábú szerkezetet, pontosan hússzor le tudták nyilazni az őslakosok, ezért nem is sokáig maradhatott akcióban.

Spanyol muskéta
Munkában az arcabuz

Nem úgy, mint a szűnni nem akaró felfedező kedv további ékes példái. Az első tengeralattjáró, amelyet 1859-ben a katalán Narciso Monturiol álmodott meg, majd 1888-ban murciai kollégája, Isaac Peral tett tökéletessé, az acélszerkezetet elektromos meghajtással kombinálva. Spanyol feltaláló, bizonyos Emilio Herrera Linares tervezte a ma is használt űrhajós szkafander első prototípusát is, ám mivel annak idején a vesztes oldalon harcolt a polgárháborúban, sokáig nem kapta meg munkájáért a neki kijáró elismerést.

Még velünk, magyarokkal is atyafiságba kerültek a spanyol feltalálók, hiszen sokak szerint valójában a helikopter is spanyol találmány, mégpedig Juan de la Cierva nevéhez kötődik, aki már 1920-ban előállt az ún. autogiróval (magyarul „önforgó”), ez pedig fontos lépés volt azon az úton, melynek végén Asbóth Oszkár által épített prototípus először felszállhatott 1928-ban.

A végeláthatatlan sorban olyan bámulatos kütyük mellett, mint a világ első számítógépes játékának tartott sakkautomata (El Ajedrecista), a Marconit is megelőző rádió vagy a digitális számológép mellett jól megférnek olyan mindennapi ismerősök is, mint az összecsukható bicska, a becsapós nevű Molotov-koktél, melyet valójában a spanyol polgárháború termelt ki, illetve az első nyalóka, vagyis a Salvador Dalí által tervezett logóról is elhíresült Chupa Chups.

Chupa Chups
Dalí és a híres Chupa Chups logó

A mai kor gyermeke persze elsősorban mégis az olyan laza estékről hiányolná a spanyol kollégák szakértelmét, amikor lágy akusztikus gitárszóra egy jó kis baráti csocsópartit nyomhat az ember egy cigifüstbe burkolózó bárban vagy teraszon. Tudniillik mind a mai formáját a XVIII. században elnyerő guitarra acústica, mind a polgárháború kórházi ágyhoz kötött gyermekeinek hiányzó „fociadagját” biztosító futbolín (csocsó) − Alejandro Finisterre költő találmánya −, mind a sevillai koldusok leleményességét dicsérő, a dohánygyárak körül összeszedett maradékokból készült, rizspapírba csomagolt első cigaretta nélkül is biztos lehetünk benne, világunk ma nem tartana ott, ahol.

Spanyol cigi