Közélet

Tudtad, hogy a csocsó spanyol találmány?

Molnár Péter | 2018-01-16

Felesleges tagadni, a spanyolokról alkotott sztereotípiák között sem a lázas feltaláló, sem a kreatív agytröszt nincs a top10-ben. Mégis, a spanyolok több meglepő és/vagy világraszóló találmánnyal is büszkélkedhetnek, elég a nyalókára, a szkafanderre vagy a tengeralattjáróra gondolnunk. És mielőtt bedobnánk az első bogyót a pályára, azt se feledjük, hogy a magyar kocsmasportok királyát, a csocsót is egy derék spanyolnak köszönhetjük. Ráadásul nem is akármilyen történet van mögötte.

Felesleges tagadni, a spanyolokról alkotott sztereotípiák között sem a lázas feltaláló, sem a kreatív agytröszt nincs a top10-ben. Mégis, a spanyolok több meglepő és/vagy világraszóló találmánnyal is büszkélkedhetnek, elég a nyalókára, a szkafanderre vagy a tengeralattjáróra gondolnunk. És mielőtt bedobnánk az első bogyót a pályára, azt se feledjük, hogy a magyar kocsmasportok királyát, a csocsót is egy derék spanyolnak köszönhetjük. Ráadásul nem is akármilyen történet van mögötte.

Azt mondják, a látszat csal. A futball nem szétválaszt, hanem összeköt; és ahogy a legendás Liverpool-edző Bill Shankly mondta: nem élet vagy halál kérdése, hanem sokkal több annál… Valahogy így lehetett ezzel egy galíciai úriember, Alejandro Finisterre is. 1919-ben, a Camino– és egyben a világ végeként ismert Finisterrében − nomen est omen − született, és ennek köszönhetően sok ifjúkori nélkülözés mellett a spanyol polgárháborút sem kerülhette el.

További világrengető spanyol találmányokról a képre kattintva olvashatsz

És ha már futball, a háború alatt Alejandro Finisterrének bizony nem volt olyan szerencséje sem, mint az Atlético de Madrid legendás reklám-szpotjának szereplői, akiknek a spanyol polgárháború zűrzavarában egyedül a klubszínek jelentettek közös pontot − és megváltást. Finisterre még a tizennyolcat sem töltötte be, amikor Madridban elérte őt a háború, és a spanyol főváros bombázásainak során súlyosan megsebesült. Ahogyan az utcán a gyerekeknek, a kórházban a lábadozó katonáknak is

a futball jelentette az egyetlen gyógyírt a borzalmakra.

Ám a bombázás Finisterrén és társainak nagy részén is örök nyomot hagyott, a lesántult galíciai feltalálónak pedig ekkor jutott eszébe a nagy ötlet: visszaszerezni a labdarúgás élményét anélkül, hogy az embernek a lábát is használnia kellene. Barátjával, a baszk Francisco Javier Altunával az asztaliteniszből merítettek inspirációt, és 80 évvel ezelőtt a spanyol polgárháború zűrzavarában megalkották az első csocsóasztalt.

A legenda szerint, amikor 1937-ben Alejandro Finisterre végül Franciaországba menekült a megtorlások elől, csupán két színdarabot, egy szardíniásdoboz és a csocsó szabadalmait vitte magával. Akárhogyis, a háború végül nem tudta megakadályozni a játék terjedését, és miután a feltalálónak néhány apró változtatást követően − mint a játékosokat mozgató vasrudak bevezetése − sikerült Dél-Amerikában is bemutatni a játékot, a csocsó elindult világhódító útjára.

Finisterre végül hosszú évtizedek emigrációját követően csupán a Franco-diktatúra lezárása után, 1976-ban tért vissza Spanyolországba. Meglepetése nem is lehetett volna nagyobb: alig 40 évvel az első prototípust követően találmánya egész Spanyolországban visszaköszönt rá, népszerűsége pedig vetekedett az egykori hadikórházban látottakéval is. Bár 2007-ben bekövetkezett halála előtt Finisterre volt nyomdász, pedellus, színdarabíró, kőműves, költő, hírlapalapító és újságíró is, amikor útjára indul a labda mindig ő marad majd: a csocsó feltalálója.

Borítókép: Sigüenza (Flickr)
Finisterre élettörténetét a BME Nyelvvizsgaközpont egyik feladatsora is feldogozta.