„Világi ez a spanyol húsvét!” Húsvéti szokások Spanyolországban
Spanyolországban a húsvéti ünnepeknek igen érdekes hagyományköre van, a külföldiekben először talán a végeláthatatlan körmenetek és az égnek meredő, csuklyás tömegek kelthetnek ámulatot. A vallási tradíciók ugyanakkor kiegészülnek a néphagyomány alapján kialakult szokásokkal, amik ugyanúgy kihagyhatatlan részei a húsvétnak.
Húsvét hete Domingo de Ramos napjával kezdődik, ami Magyarországon a virágvasárnapnak felel meg − a keresztények ekkor Jézus Jeruzsálembe való győzedelmes bevonulásáról emlékeznek meg. A körmenetben résztvevők pálmalevelekből készült csokrokat tartanak a kezükben, erre utal az elnevezés (domingo, spanyolul „vasárnap”; a ramos pedig „csokrok”). A különleges, száraz levelekből összeállított csokrok jelképezik az egykoron szamáron érkező Jézus útjába lerakott pálmaleveleket.
Az így megkezdett ünnepi időszak két hétig tart, az első hetet Semana Santának (szent hét) − ez Jézus feltámadásának napjáig tart − a rákövetkezőt pedig Pascuának nevezik. A szent hét vallási eseményekben igen gazdag, ilyenkor az egyházak és szerzetesi rendek tagjai töltik meg az utcákat; katedrálisokból és templomokból induló körmenetek és felvonulások idézik fel Jézus elítélésének, passiójának és keresztre feszítésének minden pillanatát. Bár Spanyolország minden részén hasonlóak a felvonulások, az Andalúziában tartott ünnep vált világszerte ismertté.
A látvány meghökkentő és nehezen leírható. Óriási embertömegek vonulnak, vállukon tartva a Jézus passióját megjelenítő bábukat és ereklyéket, egyenletes lépteik lassú, jobbra-balra ingást kölcsönöznek az égbe emelkedő figuráknak. Ha mindez nem nyújtana eléggé kábító látványt, a kívülálló szeme rögtön a felvonulók ruházatán akad meg, a vezeklők ugyanis földig érő lepleket viselnek, fejüket pedig csúcsosan égnek meredő csuklyák takarják, amin csupán két parányi nyílás biztosítja a kilátást.
A spanyol húsvéti szokások, túl a vallásos megemlékezésen, még sok más részlettel egészülnek ki. A jeles eseménynek köszönhetően a gyerekek és a fiatalok kéthetes iskolai szünetet kapnak, míg a felnőttek többnapos munkaszünetet. Bár a nyuszi nem ugrál el Spanyolországig, hogy elrejtse a csokitojásokat, és a locsolók sem érkeznek kölnivel (vagy szódavízzel…), van helyettük színezett kemény tojás, különleges sütemények, sőt, még papírsárkány eregetés is.
Bizony, a spanyolok is festenek húsvéti tojást, de nem kifújt hímes tojásokat, hanem egyszerűbb technikával készíthető kemény tojásokat használnak. Mára sokan a festéssel sem bajlódnak otthon, ugyanis a közértekben ilyenkor mindig megjelennek a színezett tojások, amik hamar a spanyol kalács (mona) díszévé válnak. Ez az édes kenyér általában kör-alakú, a tojás pedig a kör közepébe kerül, mint díszítés.
Őrült spanyolok
Mivel kemény tojásról beszélünk, ezt el is fogyasztják a spanyolok, de nem akárhogyan szabadulnak ám meg a héjától. A húsvéti viccek egyike, hogy a tojást a mellettünk falatozó homlokán kell feltörni, természetesen úgy, hogy az ne számítson a támadásra. Volt részem egy ilyen kedves pillanatot átélni, amikor a 4 éves unoka a nagypapa fején próbálta széttörni − csupa szeretetből − a tojást egy húsvéti ebéd közepén. Míg nem magyarázták el, hogy mi is történt valójában, meghökkenve figyeltem a történéseket és ijedten vártam a folytatást, ami vidám nevetés volt.
A húsvéti asztalról nem hiányozhat a hosszú böjt után egy kis húsféle sem, a füstölt sonkát Valenciában egy főzést nem igénylő hurka félével váltják fel, ez a longaniza de pascua. Kalács, főtt-tojás és longaniza − ez a tökéletes mediterrán húsvéti piknik három hozzávalója, amit természetesen szabad ég alatt fogyaszt el a legtöbb spanyol család. Vannak, aki egy-egy parkot választanak, de Valenciában inkább a tengerpartra mennek a családok, kiélvezve az év első melegebb napjait.
A Földközi-tenger partján a körmeneteket aztán egész más látvány váltja fel, az égboltot különböző színekben pompázó papírsárkányok borítják el. Spanyolország több pontján is szokás a tengeri szelet sárkányeregetésre használni, de Valenciában a húsvéti időszakkal forrt össze a szokás. Kicsik és nagyok próbálják minél magasabbra emelni különféle repülő szerzeményeiket, hogy kiderüljön ki a legügyesebb és legjártasabb „pilóta”.
A sárkányeregetés fontos hagyománnyá nőtte ki magát, a boltokban találunk 6 eurós, kisebb darabokat, de akár 30-50 eurót is köthetünk rájuk. A valenciaiak 4-féle papírsárkányt különböztetnek meg, melyeknek különböző formáik, arányaik és elkészítési technikáik vannak. Persze az igazán hozzáértők nem a boltban tesznek szert repülő sárkányaikra, hanem saját maguk készítik el azokat.
Akik pedig igazán komolyan veszik ezt a hobbit, azoknak nemcsak szabad eregetésre van lehetőségük, hanem versenyeken is részt vehetnek. Április 11.-12.-én immár a 18. alkalommal kerül sor a Nemzetközi Papírsárkány Fesztiválra Malvarrossa partján (Festival Internacional de Cometas). Bár leglátványosabb napjait ilyenkor, húsvét idején éli ez a tevékenység, a parton egész évben eregethetünk sárkányokat, szigorúan a táblákkal erre kijelölt helyeken!