10 spanyol szó, amiről sosem találnád ki, mit jelentett eredetileg
- 2017.03.21.
A nyelvek változása során talán a szavak jelentésének változása a legszembetűnőbb – az újlatin nyelvek beszélői elsősorban ezért nem értenék meg a klasszikus latin szövegeket külön tanulás nélkül, és ugyanígy a mai görögök sem az ógörögöket. De hogy a spanyollal is jó pár meglepetés érhetne minket, arra kevesen gondolnak.
A jelentésváltozás egyik leggyakoribb módja a jelentésátvitel: sok szót átvitt értelemben is használnak, végül pedig az átvitt értelmű jelentése állandósul. Ez megtörténhet például azért, mert az a dolog, amelyet a szó eredetileg jelölt, időközben elavulttá vált, kikopott a használatból, így ma másra használják ugyanazt (pl. latin LAPIS ’kő’ > spanyol lápiz ’ceruza’).
Éppen ezért rengeteg szóról, amelyeket teljesen természetesen használunk a mindennapi életben, el sem tudnánk ma már képzelni, hogy miből születtek és eredetileg mit jelentettek – sőt, eléggé meglepődnénk rajta! Következzen most egy garantáltan érdekes kis válogatás ilyen spanyol szavakból, az oktatási infografikákat készítő Lápiz de ELE jóvoltából.
1. Compañeros (társak)
akik ’ugyanazon a kenyéren osztoznak’
Gondoltad volna, hogy a compañía ’társaság’, compañero ’(munka-/osztály-)társ’ főnevekben a con és a pan ’kenyér’ szavak bújnak meg? Ha esetleg ez megfordult már a fantáziádban, akkor beletrafáltál! Mindkét szó forrása a régi spanyol compaña, amely a beszélt latin *COMPÁNĬA ’ugyanazon a kenyéren osztozók’ jelentésű szóból származik.
2. Bombón (cukorka)
ami ’jó, jó’
A kedvelt csokoládéféleség neve, amely magyarul is hasonló, a francia gyereknyelvi bon, bon – azaz ’jó, jó’, vagyis „nagyon finom” – kifejezésből jön, bár az infografika szerint a franciák eredetileg nem csokoládéra, hanem cukorkára mondták.
3. Propina (borravaló)
’az iváshoz, valaki egészségére’
A propina ’borravaló’ az azonos latin főnév átvétele, ahol a propinare ige származéka. Ez a latin ige viszont a görögből ered, amely eredetileg azt jelentette: ’elsőként inni valakinek az egészségére’, majd ’inni adni’. Innen vált a jelentése később ’adomány, ajándék’-ká, amely a felszolgálónak jár.
4. Pedante (tudálékos)
a gyerekeket ’gyalog elkísérő’ tanító
A pedante ’tudálékos, pedáns’ olasz jövevényszó a spanyolban. Az olaszban a művelt eredetű pedagogo ’pedagógus, tanító’ és az eredetileg ’gyalogkatona’ jelentésű pedante kereszteződése, amelyet a tanítókra kezdtek használni arra asszociálva, hogy mindenhova gyalogosan kísérik a kisiskolásokat.
5. Músculo (izom)
’kisegér’
Meg fogsz lepődni, de az ’izom’ jelentésű latin jövevényszó, a músculo eredetileg a latin MŪS, MŪRE(M) ’egér’ (innen a régi spanyol mur ’egér’ is, amely már csak a – ma már nem felismerhető – murciélago ’denevér’ összetételben található meg) kicsinyítő képzős változata: ’kisegér, egérke’. Az infografika szerint ez onnan ered, hogy a megfeszített izmok a rómaiakat egérformára emlékeztették. Ugyanezen szó beszélt nyelv útján örökölt duplikátuma a muslo ’comb’ főnév is.
6. Cantimplora (kulacs)
ami ’sírva énekel’
Nem biztos, hogy minden spanyolosnak ismerős lesz ez a ’kulacs, fémkanna’ jelentésű szó (én nem ismertem), története viszont annál izgalmasabb! A spanyolban katalán jövevényszó, ahol eredetileg cantiplora volt, amely a canta i plora ’énekel és sír’ kifejezés összevonódása: a régi fémkulacsok hangját ehhez hasonlították, amikor öntötték belőlük a vizet. Az –m– az implorar – katalánul ejtve [implurá] – ’könyörög, esedezik’ ige hatására kerülhetett a szóba.
7. Merienda (uzsonna)
a ’kiérdemelt étel’
Az ’uzsonna’ jelentésű szó a latin MERĔNDA szabályos folytója a spanyolban, amely a MERĒRE (vö. sp. merecer) ’megérdemel’ ige jövő idejű szenvedő („beálló”) melléknévi igenevének nőnemű alakjából származik – azaz ’kiérdemelendő’. Az infografika szerint onnan ered az elnevezés, hogy az uzsonnát először katonáknak osztották délután, akik megszolgáltak érte.
8. Jamón (sonka)
’láb, comb’
Spanyolország híres sonkájáról még az is tudhatja, hogy a jamón jelentése ’sonka’, aki egyébként nem beszél spanyolul. Francia jövevényszó, a jambon [zsãbõ] átvétele, amely a franciában a jambe [zsãbö] ’láb(szár)’ főnév „nagyító képzővel” ellátott származéka. A francia szó a kései latin GAMBA ’csülök’ főnévből jön, ahonnan – olasz közvetítéssel – a régi spanyol gamba is. (A szó végső forrása vitatott, ahogy az is, hogy a mai spanyol gamba ’garnélarák’ főnévnek van-e köze hozzá.)
9. Recordar (emlékszik)
’újra átjárja a szívet’
Bizony, az ’emlékszik, felidéz’ jelentésű spanyol recordar (recuerdo, recordé, recordado) ige a corazón ’szív’ főnévvel rokon, hiszen mindkettő ugyanazt a latin CŎRD- tövet rejti magában. Azonban ez történetileg nem a szerelemmel van összefüggésben, mielőtt még így gondolnánk: régen ugyanis azt hitték, hogy az emlékezés központja (is) a szív, és nem az elme – mint az infografika is jelzi.
10. Mariposa (pillangó)
’Mari leszáll és megpihen’
S végül következzen egy ráadás, amely nem szerepel az ábrán! Ha a mariposa ’pillangó’ szó hallatán a María név jutna eszedbe, nem tévedtél: e spanyol főnév forrása nem más, mint a María, pósate ’María, pihenj meg (= szállj le)’ kifejezés, melynek gyökere mediterrán gyerekmondókákban és népdalokban leledzik. A posar(se) ige tehát itt nem a mai ’modellt áll, pózol’ jelentésében szerepel, hanem a régi spanyol ’megpihen [út közben]’ értelemben használatos (< lat. PAUSĀRE).
A szerző további írásait nemcsak nálunk, hanem az El Mexicano nyelvi blogon is olvashatjátok!