100 vicces spanyol kifejezés, amivel színesítheted a spanyolod
A nyelvtanulás egyik legszórakoztatóbb része a szólások, szófordulatok megismerése. Ugyan kialakulásuk néha nehezen értelmezhető, és a magyarázatokat érdemes fenntartással fogadni, gyakran érdekes, mulattató képeket tartalmaznak, és apró foszlányokat is felfednek az új nyelv logikájából. A váratlan, vicces tartalom pedig segít, hogy élményszerűbben okosodjunk. Egy szó mint száz, ha velünk tartotok, sorozatunk utolsó részében együtt juthatunk el kedvenc spanyol szólásaink centenáriumáig.
81.-84. Hosszú volt a szünet
Ha valaki türelmetlenül hiányolta a szólásokat, azt gondolhatta, nos ha tragado la tierra („elnyelt bennünket a föld”), de ha jóindulatú volt, talán abban reménykedett, hogy elvagyunk, mint hal a vízben: como pez en el agua. Vagy azt is gondolhatta, a felhők között járunk (estar entre las nubes) – és ezt úgy értette, hogy olyan álmodozók lettünk, hogy még a szólásokról is megfeledkeztünk. Az indulatosabb olvasók pedig nyilván felháborodnak, hogy mit lustálkodtunk. És most még szórakozunk is rajtuk. Számukra bizony ez la última gota que hace rebosar el agua („az utolsó csepp a pohárban”).
85.-86. Most vigyázz!
Mindennek a tetejébe (para colmo) ráadásul eddig csupa olyan kifejezés került szóba, ami magyarul is hasonlóan hangzik. Hát ezekre bárki rájött volna! Akkor jöjjön valami trükkösebb: hay más días que longaniza. Trükkösebb? De hát ez egyszerűen „több nap, mint kolbász”! Igen ám, de a Cervantes Intézet többnyelvű szólástára a magyarban használatos jelentést csak másodlagosan említi. Első értelme: „türelem, várd ki a megfelelő pillanatot, lesz még rá jobb alkalom”. Ez a honlap bizony kikaparja nekünk a gesztenyét – jobban mondva nos saca las castañas del fuego („kiszedi a gesztenyénket a tűzből”, azaz helyettünk végzi el a [kutató]munkát).
87.-91. Újabb ínyencségek
Kolbász, gesztenye… Mennyi finomság! Szinte összefut a nyál a szánkban – vagy inkább víz lesz belőle (se nos hace la boca agua). Farkaséhesek lettünk… Spanyolul inkább kutyaéhesek, de vigyázat, az hambre canina kifejezést a bulimia megnevezésére is használják. Ha viszont nem tudunk választani, mit együnk, döntésképtelenségünkben két víz közé kerülünk (estamos entre dos aguas). Aztán nehogy bánatunkban inni kezdjünk, mint a kefekötőa kozák (beber como un cosaco). És ha vedelés közben elszakad a cérna? A spanyolok szerint elveszítjük a kengyelt (perdemos el estribo).
92.-95. Drágaszágom!
De ha szerencsénk van, aranyáron mérik a piát, vagyis fél szemünkbe kerül (nos cuesta un ojo de la cara). Ám ha még ezt az árat is hajlandóak vagyunk megfizetni, és a fél karunkat odaadnánk érte, akkor bizony tenemos un tornillo flojo („meglazult bennünk egy csavar”), másképpen: hiányzik egy kerekünk, vagyis már ki is esett az a csavarunk (nos falta un tornillo). Viszont ha kicsengetjük az összeget, akkor spanyolul megrázzuk a legyet (sacudimos la mosca).
96.-97. Csönd legyen!
„…légy szárnya bent / Se künn nem hallatik” – írja Arany János, és a spanyolok szólása is rímel rá: no se oye ni el vuelo de una mosca („még a légy röptét sem hallani”). Micsoda megdöbbentő irodalmi párhuzamok! ¡Nos caemos del nido! – „kiesünk a fészekből” a meglepetéstől.
98.-100. Szépen fejezzük be
Márpedig ha a fészek jó magasan van, és nagyot esünk, előfordulhat, hogy kékre-zöldre ütjük magunkat és utána bűnrondák leszünk, sőt, még a bűnnél is rondábbak (más feos que el pecado). Kérdés, hogy a bűn-e a rondább, vagy az, ha a nagypapát küldjük le drogért. Vagy már az is bűn, ha a nagypapát küldjük le drogért? Semmiképp sem szép dolog a spanyol mondás szerint: más feo que mandar al abuelo por droga. Képzeljük inkább el, hogy találkozunk egy szép hölggyel / jóképű úrral, aki már első pillantásra vonz és izgat bennünket. A spanyolban ezzel pont eljuttat minket százig: nos pone a cien.