Gran Canaria: Ellentétek vonzásában

Heti címlapunk őserdeje, és a balra látható borítókép sivataga egymástól csupán néhány kilométerre található. Igen. Erre gondoltunk a címadáskor, ezek az ellentétek vonzanak minket Gran Canariára, ami egy miniatűr kontinens. Magyarországnál hatvanszor kisebb kivitelben.

Simogató napsütés, fodros hullámok, és felhőtlen kikapcsolódás 365 napon át. Igéző szavak ezek minden nyaraló számára, nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben a Kanári-szigetek, és azon belül Gran Canaria Európa egyik legnépszerűbb üdülési célpontjává vált. De az igazi kaland ott kezdődik, ahol az utazó a díszletek mögé lát. Gran Canaria ugyanis az ellentétek földje, ahol a vonzások olyan erősek, hogy garantáltan odaszegezik a látogatót.

A nagy sivatag − ezt jelenti arabul a „szahara”, amely még annál is nagyobb, mint ahogy az iskolában tanították. A szél ugyanis könnyen felkapja a kalandvágytól fűtött afrikai homokszemeket, amelyek száz kilométerrel később a Kanári-szigeteken találnak új otthonra. A Gran Canariára érkező napfény-turisták kedvelt célpontja, Maspalomas homokos tengerpartjaitól északra is új „telepesek laknak” végtelen dűnéiken. Persze a maspalomasi világítótorony nem nekik mutatja az utat.

Spanyolország legújabb UNESCO világöröksége

A Gran Canaria-i Risco Caído barlangrendszer beiktatásával 48-ra emelkedett Spanyolország UNESCO világörökségi helyszíneinek száma, az ország pedig továbbra is tartja a dobogós helyét az összesített UNESCO listán. Spanyolország végtelen sokszínűségét jól jelzi, hogy az immateriális kulturális örökség része ezen felül a valenciai Fallas, a mediterrán konyha és a flamenco is.

Visszatérve a Risco Caídóra, Gran Canarián mintegy 1500 tagból álló barlangrendszert találunk, amely a Kanári-szigetek észak-afrikai eredetű őslakói számára különös jelentőséggel bírtak. A legfrisebb spanyol világörökségi helyszín egyedülálló kupoláján átszűrődő fény például 180 napon át világít meg olyan ősi barlangrajzokat, amelyek az őslakosok hitvilágát és mindennapjait fedik fel előttünk.

Gran Canaria és Tenerife vetélkedése évszázadok óta állandó: hol találhatóak a legszebb strandok, hol készülnek a legfinomabb helyi ételek, hol vannak a legértékesebb természeti kincsek… és persze a helyiek büszkeségébe gázoló, kardinális kérdés: melyikük karneválja nagyszerűbb? Bár azt gondolhatnánk, hogy Spanyolország legmagasabb csúcsával a hátuk mögött (Teide) és Európa leghíresebb karneváli fiesztájával a tarsolyukban a tenerifeiek némi előnyt élveznek, nem véletlenül hívják gyakran „meseországnak” Gran Canariát.

Kezdjük azzal, hogy a sziget fővárosa, Las Palmas de Gran Canaria Spanyolország kilencedik legnagyobb városaként adminisztratív központja, megosztott fővárosa a Kanári-szigeteknek (biztos kitaláltátok, Santa Cruz de Tenerifével egyetemben). A sziget lakosságának közel fele Las Palmason él, ami a spanyol nagyvárosok elképesztő kulturális kínálata mellett a Kanári-szigetek fantasztikus klímájával, és Európa egyik legjobb városi strandjával (is) kényezteti a helyieket és a látogatókat. Az óváros, és kiemelten a Vegueta és Triana negyedek nem véletlenül szerepelnek évről-évre az UNESCO világörökségre esélyesek között a listákon.

Hogy minden csodát felfedezzünk, ahhoz mégis el kell hagynunk a fővárost, és bejárnunk az egész szigetet, amelynek nyugati oldala bioszféra rezervátumként kiemelt természeti védelmet élvez. A Kanári-szigeteken megszokott örök tavasz birodalmában a végtelen szabadságot szinte bármilyen formában magunkhoz ölelhetjük: a motorozás szerelmeseit széles utak, a kerékpározókat kihívást jelentő emelkedők és panoráma pihenők várják; a kirándulóknak vagy éppen a búvárkodóknak pedig mindig arra kell csak figyelniük, hogy a lenyűgöző látvány a biztonságos tájékozódást ne homályosítsa el.

Mégsem csak az úton érik elbűvölő látnivalók az utazókat szerencsére. Kihagyhatatlanok az apró, Gran Canaria-i hegyi falvak, így a Spanyolország egyik legszebb kistelepülésének választott Tejada. Akárhová is megyünk, mindenütt teljes kikapcsolódásban lesz részünk. Éppen ebben rejlik Gran Canaria igazi szuperképessége. A sziget már a XIX. században is fogadott Európából utazókat, akik lelki vagy testi bajaikra kerestek megnyugvást az ellentétek oázisában. Két évszázaddal később Gran Canaria továbbra is mindenkinek azt nyújtja, amire vágyik. „Meseországban” tényleg csak kívánni kell.

 

Start typing and press Enter to search