Utazás

Kasztíliai csillagtúrák Madridból: Segovia

Zoltán Szilárd | 2015-09-13

A budapesti fapados járatok egyre változatosabb desztinációi ellenére a magyar turisták első számú spanyol úti célja még mindig Madrid és Barcelona. Most a spanyol fővárosból elérhető, elbűvölő történelmi városkát, Segoviát mutatjuk be Nektek, hogy ötleteket adjunk egy többnapos madridi utazáshoz.

A budapesti fapados járatok egyre változatosabb desztinációi ellenére a magyar turisták első számú spanyol úti célja még mindig Madrid és Barcelona. Most a spanyol fővárosból elérhető, elbűvölő történelmi városkát, Segoviát mutatjuk be Nektek, hogy ötleteket adjunk egy többnapos madridi utazáshoz.

A körülbelül 56 ezer lelket számláló, Kasztíliai és León autonóm közösség déli részén található városka az Eresma és a Clamores folyók találkozásánál, a Sierra de Guadarrama hegység lábánál fekszik a spanyol fővárostól 87 kilométerre. Segovia nemcsak arról nevezetes, hogy neve máig betűről betűre megegyezik az egykori latin nevével − csakúgy mint a Baleár-szigetek fővárosa, Palma − hanem arról is, hogy Spanyolország egyik legrégebben lakott települése. Itt található a rómaiak által épített egyik leghosszabb, máig fennmaradt vízvezeték is, amely 1985 óta az óvárossal együtt az UNESCO Világörökség részét képezi.

Segovia télen
Segovia, akár egy téli képeslap

A várost valószínűleg még a kelták alapították, eredetileg Segobriga néven, melynek jelentése keltibér nyelven ’a győzelem városa’. A Római Birodalomban, már Segovia néven, Clunia provincia-központhoz tartozott; majd a nyugati gótok idején a katolikus egyház püspöki székhelye volt. A legenda szerint az arab megszálláskor a lakosság elmenekült, majd amikor VI. Alfonz meghódította Toledót, akkor kezdték el újra benépesíteni a XI. század végén, az északi területekről származó keresztény népességgel.

Alcazár
Ablak a történelemre

A középkorban Segovia a selyemkereskedelem valamint a textilmanufaktúrák egyik fontos központja volt, és virágzó gótikus építészettel rendelkezett. Ezenkívül a város egy igen meghatározó történelmi esemény színhelye is volt 1474. december 13-én, hiszen itt koronázták meg Katolikus Izabellát Kasztília királynőjévé.

Mindazonáltal a kisváros kétségtelenül leginkább római vízvezetékhídjáról nevezetes (Acueducto de Segovia), amely egyúttal a város jelképe, még a címerében is szerepel. A római építészet legjelentősebb spanyolországi remekműve valószínűleg az I. század második fele és a II. század eleje között – feltehetőleg Vespasianus vagy Nerva uralkodása alatt – készülhetett (a források Kr. u. 50 körülre teszik), azonban felirat hiányában nem állapítható meg pontosan az építésének időpontja, ahogy maga a város alapításának ideje sem ismert.

Acueducto
Boltívek közel 30 méter magasságban

A vízvezeték a várostól kb. 17 kilométerre található Fuenfría forrástól szállította a vizet, és a városba érkezése előtt még 15 kilométer hosszan fut. A vizet először az El Caserón (’Nagy Ház’) nevű víztartályban gyűjtötték, amely egy csatornán keresztül a Casa de Aguas (’Vizek Háza’) nevű víztoronyba jutott, ahol természetes derítőn folyt keresztül, mielőtt folytatta útját, majd 728 méteren át egyszázalékos emelkedőn keresztül futott egészen a Postigo nevű sziklás dombig, amelyre az óváros épült az erőd (Alcázar) köré.

Segovia
Pillér

A vízvezetékhíd a legmagasabb pontján 28,5 méterre emelkedik el a talajtól, közel hatméteres talpazattal. Két sor boltívből áll, amelyek pillérekre támaszkodnak. Összesen 167 boltíve van: a városba érkezésétől a Díaz Sanz térig 75 egyszerű, majd 44 dupla soros (88 darab), amelyeket még négy egyszerű követ. Az építmény két falfülkéjében Segovia védőszentje, a Virgen de la Fuencisla, illetve San Esteban szobra helyezkedik el.

A vízvezeték egészen a XIX. század végéig működött és szállította a vizet Segoviába, de főként az Alcázarba, s az idő vasfoga ellenére az évszázadokon át máig képes volt megőrizni állagát. Természetesen azért többször fel is újították, legelőször Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd uralkodása idején kellett újjáépíteni a mórok által lerombolt 36 boltívet, a legutóbbi restaurációs munkálatok pedig az 1990-es években folytak.

A város további nevezetességei közé tartozik a román–gótikus stílusú Alcázar, amely az Eresma és a Clamores folyók találkozásánál egy sziklára épült. Valószínűleg még az arabok kezdték el építeni a XII. században, de a XVI. századig teljesen átépült, és főként királyi székhelyként szolgált. Jelenleg a segoviai hadtörténeti múzeumnak ad otthont.

Alcázar de Segovia
A segoviai alcázar tekintélyt parancsoló tornyai

Végül említést érdemel a Szent Mária-székesegyház, hivatalosan spanyol nevén a Santa Iglesia Catedral de Nuestra Señora de la Asunción y de San Frutos de Segovia, az utolsóként emelt gótikus katedrális Spanyolországban. A székesegyházat a XVI-XVIII. század között építették, és a meghatározó gótikus stílus mellett reneszánsz jegyeket is tartalmaz. Segovia ugyanis minden történelmi korból őriz emlékeket.

A szerző további írásait az El Mexicano blogon olvashatjátok.