Fallas: Mindössze 10 hozzávalóból megvan, de inkább ne próbáld ki otthon a valenciai fiesztát

Valencia városában három olyan turisztikai látványossággal is találkozhatunk, amelyet az UNESCO a Szellemi Kulturális Világörökség részének nyilvánított. 1996-ban a Selyembörze vagy más néven Tőzsdepalota (Lonja de la Seda) került fel a listára, ezt követte 2008-ban A Vizek Bírósága (Tribunal de las Aguas), majd 2016-ban a Fallas ünnepe. A várost, amely a legenda szerinti Szent Grálnak is otthont ad, az UNESCO és a Turisztikai Világszervezet ‘Selyemváros’ névvel tüntette ki.

A Fallas egyértelműen Valencia legegyedibb és legtöbb turistát vonzó rendezvénye, ilyenkor a város utcái szinte múzeummá változnak − az őrültebb fajtából. A kézművesek egész évben készítik óriási, akár 27 méteres bábuikat csak azért, hogy március 19-én este elégethessék őket a hatalmas máglyákon. Egy évben nagyjából 800 ilyen bábu készül, amelyek lehetnek fából, kartonból, kőből… az anyagok listája végtelen. A zene, a színes porok, amivel az ünnepséget tarkítják és a különleges ruhák egyedülállóvá varázsolják a fesztivált.

Évszázados fieszta

A krónikák szerint a valenciaiak először fát és régi bútorokat égettek, hogy megünnepeljék a tavaszi napfordulót, és ezzel együtt azt, hogy innentől kezdve  a nappalok hosszabbodni fognak. Néha olyan bábukat tettek a tűzre, amelyek valamilyen politikai személyt vagy ismerőst figuráztak ki, majd olyan kézművesek alkotásait dobták a lángok közé, akik segítettek a szokás népszerűsítésében: innen indul az egész ünnep hagyománya. A Fallas a XVIII. században nyerte el mai formáját: kritikus felhang, újító szellemiség és kulturális gazdagság jellemzi leginkább.

Vegyük sorra, hogy miből is, kikből is áll ez a különleges ünnep, ami nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a Fallas.

1. Bábukészítők

Hihetetlen képzelőerővel megáldott építészek, szobrászok, festők és díszlettervezők dolgoznak a legnagyobb precizitással és kreativitással, hogy a régi módszereket új technológiával vegyítve minden évben újabb és lélegzetelállítóbb alkotásokat készítsenek. A szobrokon kívül más művészeti alkotások is születnek a kezeik között, például gazdagon díszített kocsik, színpadi díszek vagy parkokba tervezett szobrok. A Gremio Artesano de Artistas Falleras („A Fallas Művészenek Kézműves Egyesülete”) olyan egyesület, amely azzal a céllal jött létre, hogy támogassa a Las Fallas bábuit és díszletét készítő művészeket.

2. Pirotechnika és a tűz

A Fallas ünnepének főszereplői kétségtelenül a pirotechnika és a tűz. Olyan egyedülálló látványosságokkal találkozhatunk, mint például a mascletá. A mascletá olyan tűzijátékhoz hasonló látványosság, amelyet március 19-én 14:00-tól szerveznek és amelynek célja az, hogy a hangos robbanások, durrogások révén felpezsdítse a Las Fallas résztvevőit. „Nappali tűzijátéknak” is nevezik, mert színes porokat lőnek a magasba, ami rendkívül egyedülállóan, tűzijátékhoz hasonlóan festi színesre az eget. A Fallas ünnepét a bábuk elégetése koronázza, így a tűz az egész ünnepélyen központi szerepet kap.

3. Zene

A Fallas ünnepe folyamán a hagyományos valenciai zenészek egész nap járják az utcákat és Tabalt illetve dolçainát (tradicionális valenciai zenék) játszanak, ezzel varázsolják igazán hangulatossá és forrongóvá az utcákat.

4. Ünnepi irodalom

Az ünnepségen gazdag irodalmi élet is folyik. A Fallashoz kapcsolódó színdarabok, versek, novellák és egyéb irodalmi alkotások is teret kapnak, gyakran be is mutatják őket a rendezvény alatt. Jellemző ezekre az alkotásokra, hogy valenciai nyelven írták őket. Legtöbbször olyan történelmi és politikai témát dolgoznak fel, amely korábban tiltott téma, tabu volt, így ez is erősíti az ünnep kritikai, szókimondó jellegét.

5. Ruhák

A részvevők a legszebb ünnepi ruháikba bújnak, így idézik fel a XVIII. és XIX. századi népszerű, gáláns viseletet. A hivatalos ünnepi öltözet különleges textilekből, változatos forma- illetve színvilággal készül, amelyet gazdag kiegészítőkkel viselnek, hogy felelevenítsék a valenciai tradicionális viselet pompáját.

6. Kézművesek

Az ünnepély során a legtehetségesebb kézművesek munkáival találkozhatunk: a híres bábukon kívül a város aranyművesek, takácsok, legyezőkészítők, vésnökök, szabók és ékszerészek mestermunkáival telik meg. A finom és értékes termékek sokasága a valenciai kézművesség gazdagságát és sokszínűségét hangsúlyozza.

7. Ninot– kiállítás

A Ninotokat, azaz a Fallasra készült hatalmas szobrokat már február elejétől meg lehet tekinteni. A Ninotkiállítás március 15-ig tart, ekkor viszik őket a megszabott helyükre, ahol aztán március 19-én meggyújtják őket. Március 15 és 19 között a valenciai utcák valóságos múzeummá változnak: ezidő alatt ugyanis a ninotok az utcákon díszelegnek mindaddig, amíg hatalmas üdvrivalgás kíséretében, méltóságteljesen el nem égetik őket. A kiállítás alatt a látogatók szavazhatnak a kedvenc szobrukra, és a legtöbb szavazatot kapott alkotás megmenekül a lángok elől: ezt az egyet az elégetés helyett a megkegyelmezett műveket gyűjtő múzeumba szállítják.

8. La Crida

A La Crida ünnepe február utolsó vasárnapján kerül megrendezésre a Serrano Tornyok tövében. Hatalmas tömeg gyűlik ilyenkor össze, hogy egy elképesztően látványos fényjáték, zene és tűzijáték kíséretében meghallgassák a Fallas Királynőjének beszédét, amelyben hivatalosan meghív minden résztvevőt a későbbi rendezvényekre.

9. Virágáldozat

Március 17-én és 18-án az Elhagyottak Védelmezőszűzének, Valencia védőszentjének hatalmas szobrát állítják fel a róla elnevezett téren, a Bazilika előtt. A résztvevők a legszebb ruháikba öltöznek és virágcsokrokat visznek a Védőszent tiszteletére.

10. La Cremà

Az Las Fallas leghíresebb és legnépszerűbb rendezvénye. A La Cremà során március 20-án hajnalban felgyújtják és elégetik a rengeteg bábut, amit előtte az utcán kiállítottak. Ez az esemény a leglátványosabb mind közül, rendkívül egyedülálló hangulata van és életreszóló élményt nyújt az óriási testek lángba borulása. Nem véletlen hát, hogy ezzel az eseménnyel zárul a Fallas egész ünnepségsorozata.