El Hierro: A Kanári-szigetek belső csendje
A legifjabb sziget, mégis több mint egymillió év csendjét és nyugalmát zúdítja ránk. El Hierro, a Kanári-szigetek második legkisebb tagja kapocs a múlt és a jövő között. Igazán megélni mégis a jelenben érdemes, hiszen néhány csendesen eltöltött nap a szigeten a belső csendhez is hozzásegít.
Már nem ő a legkisebb. El Hierro, a Kanári-szigetek legnyugatibb tagja úgy járt, mint a legkisebb testvér, akinek húga vagy öccse születik. Az alig több mint 250 négyzetkilométer területű El Hierro éveken át a 7 tagból álló szigetcsoport legapróbb tagjának számított, ám 2018-ban La Graciosa csúnyán megviccelte (nomen est omen): a Lanzarote partjaitól mindössze 2 kilométerre fekvő, alig néhány száz lakóval bíró aprócska sziget viseli azóta a legkisebbnek járó címkét. El Hierrót övező áhítaton persze ez mit sem változtatott.
Sőt, El Hierro ehhez már hozzászokott. A sziget egykor az itt áthaladó kezdő hosszúsági kör miatt kiemelten szerepelt a hajózási térképeken, sokáig az ismert világ kiindulópontjának számított. A „Délkör szigete” idővel elveszítette ennek jelentőségét, de ha egy szigetnek van lelke (és aki járt már itt, biztos benne, hogy van), El Hierróé csendes maradt és nyugodt. Csak egyszer, 2011-ben fortyant fel a partjainál egy vízalatti vulkánkitörés, de a szeizmikus mozgások így sem okoztak nagyobb gondokat.
El Hierro egyébként sem szereti magára felhívni a figyelmet. Mindez elkerülhetetlen volt, amikor a Gorona del Viento szélerőmű átadásával a sziget a világon elsőként teljes mértékben önfenntartóvá vált, miután kizárólag megújuló energiaforrást használ. Nem csak ennek köszönhető ugyanakkor, hogy El Hierro a környezettudatosság, a természetközeli élmények Mekkája. A sziget közel 60 százaléka természetvédelmi területnek, bioszféra-rezervátumnak számít, amely tagja az UNESCO világméretű geopark programjának.
Ennek köszönhető, hogy a sziget sajátos élővilágának megőrzése a jövőben biztosított marad. El Hierro számos egyedülálló fajjal büszkélkedhet, így a sokáig kihaltnak gondolt hierrói óriásgyíkkal, míg a sziget növényi szimbólumának a föníciai pikkelyborókát tekintik. A szigetlakók nemcsak természetes örökségükre, hanem gazdag gasztronómiai hagyományaikra (egy mexikói quesadilla után jöhet a hierrói sajtdesszert, a quesadilla!), és népkultúrájukra is büszkék persze.
Az El Hierrót körülvevő csend a víz alá merülve pedig csak fokozódik, de nyugalomra ne számítsanak se a snorkel, se a búvárkodás szerelmesei. Az egyedülálló, vulkanikus víz alatti világ az óceán mélyén is védett bioszféra rezervátumot képez: gyakran több száz méteres sziklaszirtek, barlangok és páratlanul gazdag élővilág várja az alámerülőket… A víz felszínén pedig természetes medencékben ülve, vagy barlangfürdőt véve találhatjuk meg a belső csendet. El Hierróé biztosan ott lesz körülöttünk.
