Közélet

A spanyol agár jobbat érdemel

Varga Eszter | 2017-02-14

Február elseje a galgók (spanyol agarak) világnapja. Sajnos ez korántsem vidám alkalom: ezen a napon végződik a hivatalos vadászati idény Spanyolországban, ezzel együtt megkezdődik a feleslegessé vált galgók emberi ésszel felfoghatatlanul brutális megkínzása és tömeges lemészárlása.

Február elseje a galgók (spanyol agarak) világnapja. Sajnos ez korántsem vidám alkalom: ezen a napon végződik a hivatalos vadászati idény Spanyolországban, ezzel együtt megkezdődik a feleslegessé vált galgók emberi ésszel felfoghatatlanul brutális megkínzása és tömeges lemészárlása.

Spanyolországban évente több ezer agár esik áldozatul a “tradícióknak”. Németországban tavaly már felemelték hangjukat az állatvédők a spanyolországi állatkínzás ellen! Idén már itthon is szerveznek demonstrációt – hiszen mi vagyunk az ő hangjuk. Nagyon fontos, hogy minél többen

értesüljenek a spanyol agarak helyzetéről,

mert a politikának nem áll érdekében, hogy változtasson az idevágó állatvédelmi törvényen – ez csak abban az esetben történik meg, ha a nemzetközi nyomás elég hathatós lesz. Jó példa erre (a szintén spanyolországi) bikaviadalok esete: a nemzetközi összefogásnak köszönhetően egyre több helyen tiltják be ezeket az országban, milliók írnak alá petíciókat és tüntetnek a bikaviadalok ellen.

A spanyol agár számokban

Agártartó vadászok száma Spanyolországban: 170.000
Vadászatra használt galgók száma: 490.000
Évente kiiktatott agarak száma: 50.000
		

Az adatok az állatvédők becsléseinek felelnek meg – a vadászok ezzel koránt sem értenek egyet.

A vadászok azt is tagadják, hogy az agarak számukra csak munkaeszközök, akiket minden jogi következmény nélkül szabadon legyilkolhatnak. A spanyol kormány pedig hallgat, mert mintegy 1 milliárd euró üti a markát az agaras vadászat révén, ezen kívül 27 000 munkahely kötődik hozzá. Rengeteg jóérzésű spanyol ember harcol a galgueró-k (agaras vadászok) rettentő szokásai ellen és egyre több támogatást kapnak a világ – főképp Európa – több országából is.

spanyol-agar
Galgo

A galgók mai helyzetének megértéséhez szükséges némi információ a múltjukról. A spanyol agarak eredetét tekintve ma elfogadott álláspont az, hogy a fajta őseit az arabok hozták magukkal Spanyolországba. A galgó egy Észak- Afrikában honos agárfajta, a sloughi (arab agár) leszármazottja. Ezek az agarak a származási országaikban valaha komoly tiszteletet élveztek, csak nemesemberek tarthatták őket.

Hatalmas megtiszteltetés volt, ha egy vendég agarat kapott ajándékba. Ezt a tradíciót a spanyolok is átvették. A galgók nemesi családok megbecsült tagjai voltak, vadászatokon vettek részt, ellátásukért a szolgák voltak felelősek. Rajtuk keresztül kerültek az agarak a szegényebb rétegekhez, – számuk így robbanásszerűen megnövekedett.

Don Quijote és a galgó

“En un lugar de la Mancha, de cuyo nombre no quiero acordarme, no ha mucho tiempo que vivía un hidalgo de los de lanza en astillero, adarga antigua, rocín flaco y galgo corredor.”

„La Mancha egyik falujában – a nevét említeni sem akarom – élt nemrég egy nemesember, olyasféle, akinél a fogason dárda, régi pajzs függ, van egy girhes paripája meg egy nyughatatlan agara”

Cervantes: Don Quijote
A magyar szöveg Győri Vilmos és Benyhe János fordítása
			

A XX. századi Spanyolországban közkedvelt sporttá vált az agárverseny, rengeteg galgó és angol agár versenyzett országszerte, összesen 16 agárpályán. A nyolcvanas években a gazdaság fejlődésével párhuzamosan nőtt a galgók száma mind vidéken, mind a városokban  a gazdasági helyzet javulásával egyre többen tudtak galgót tartani. Sajnos a vadászidény végén az agarak lemészárlása is tradíció maradt.

A XXI. században a galgók helyzete tovább romlik. Hatalmas szaporítótelepek évente több tízezer kölyköt termelnek, akik meggyilkolt elődeik helyébe lépnek a következő vadászidényben. Ezeken a telepeken mindennemű higiéniai előírás betartása, oltások, szabad mozgási lehetőség nélkül nőnek fel. Enni általában száraz kenyeret kapnak, sokaknak így szinte teljesen költségmentesnek tűnik a galgók tenyésztése. Jogi szabályozás nem létezik, a felelős szervezetek tétlenek, a „tenyésztéshez” elegendő, ha az embernek van egy galgó párja és egy kis fedett területe.

galgo

A menhelyeken, gyepmesteri telepeken leadott galgók átlagos életkora 2-3 év, idősebb korukban ugyanis már nem képesek arra a teljesítményre, amit elvárnának tőlük. Jó teljesítményt produkáló agarak néhány évig a tenyésztést szolgálják, de nagyon ritka, hogy 8 évesnél idősebb agár még a gazdájánál él. A vadászidény végeztével először a kanok kerülnek be a gyepmesteri telepekre tömegesen, pár hónappal később jönnek a szukák. Nekik ugyanis még világra kellett hozniuk egy almot.

2016-ban Kölnben felvonultak a galgókért a német állatvédők és szimpatizánsok. Eszter kislányával és kettő Magyarországról, az Agár Fajtamentéstől örökbefogadott agarával vett részt a felvonuláson. 2017-ben már hazánkban is alakult egy csoport, mely a galgókon segít. Február elsejére békés demonstrációt is szerveztek, hogy felhívják a figyelmet ezeknek a gyönyörű állatoknak a felesleges mészárlására – és a lépések sürgetésére. Ide kattintva találjátok a részleteket!

A cikk teljes változatát a kutyabarathelyek.hu honlapján olvashatjátok, köszönjük, ha tovább kattintotok.