Spanyol választások: A rendszerpártok ideje lejárt, teljes megújulás következhet a spanyol politikában

Egy hónappal a 2015-ös spanyolországi parlamenti választások előtt hatalmas csata van kialakulóban. Úgy tűnik, a hagyományos rendszerpártok uralmának vége.

Spanyol választások

Csupán néhány nappal az ünnepek előtt, december 20-án rendezik a parlamenti választásokat Spanyolországban. Az idei megmérettetés- sorozat végét már bizonyára minden pártnál nagyon várják, hiszen ez lesz 2015-ös évben a soron következő negyedik választás, ráadásul az összes közül a legjelentősebb.

A december végi forduló nemcsak a politikusoknak, hanem a hivatásos elemzőknek, házi szakértőknek vagy az egyszerű hírfogyasztóknak is igazi ínyencségekkel szolgálhat. Hosszú idő után kézzelfogható, országos-szintű választási eredmény igazol(hat)ja majd azt, amit a közvélemény-kutatások már jó ideje előre jeleznek:

Spanyolországban – ahogy a világ számos más országában megfigyelhető – véget ért a hagyományos rendszerpártok időszaka, vagyis a két nagypárt, a Néppárt (Partido Popular − PP) és a Szocialisták (Partido Socialista Obrero Español − PSOE) politikai váltógazdasága. Az olyan új, feltörekvő erőknek köszönhetően, mint a 2006-ban alapított Ciudadanos, vagy a 2014-ben színre lépő Podemos, a spanyol pártrendszer immáron négyosztatúvá vált. A két új generációs párt néhány év leforgása alatt teljesen átrajzolta Spanyolország választási térképét.

Mariano Rajoy miniszterelnökre és a spanyol Néppártra kemény csata vár

A kétpárti váltógazdaság vége

Már az idén májusban rendezett spanyol helyhatósági választások is világosan megmutatták, hogy mind a Néppárt, mind a PSOE szavazótárbora jelentős mértékben megcsappant. A kormányzó Néppárt 25 év után elveszítette Madrid vezetését, és egy baloldali jelölt, a Podemos  által is támogatott 71 éves Manuela Carmena került a polgármesteri székébe. Figyelmet érdemel továbbá, hogy bár a kormánypárt ekkor még tizenhárom spanyol tartományból tizenegyet megnyert, egyikben sem sikerült abszolút többséget szereznie.

De tekintsünk rá az országos adatokra is a parlamenti választások tükrében! Először 1989-ben mérette meg magát egyszerre a Szocialista- és a Néppárt, ezt követően pedig két ciklusonként felváltva követték egymást a hatalomban. Legutóbb, vagyis 2011-ben Mariano Rajoy vezetésével a Néppárt elsöprő győzelmet aratott – megszerezve a hatékony kormányzáshoz szükséges abszolút többséget. Továbbra is a 2011-es eredményeknél maradva látható, hogy a szocialisták sem panaszkodhatnak az akkori, közel 29%-os eredményükre, mert jelenleg, egy hónappal a választások előtt a legjóindulatúbb közvéleménykutatók sem helyezik őket 22 százalék fölé.

Mégis mi változott?

A lényeg egy mondatban összefoglalható: míg a 2011-ben még egyértelműen kétpártrendszerről beszélhettünk Spanyolország kapcsán, hiszen a Néppárt és a Szocialisták együtt bezsebelték a szavazatok közel háromnegyedét (73 százalékát), addig a 2015. novemberi közvélemény-kutatások alapján kijelenthető, hogy az időközben megjelent új erők már képesek valós alternatívát kínálni a választópolgárok számára.

A feltörekvő új erők

A politikai rendszer átalakulását mutatja az a tény is, hogy közel egy hónappal a parlamenti választások előtt hármas holtverseny alakult ki a kormányrúdért. A két tradicionális rendszerpárt mellett az új erőnek számító jobbközép Ciudadanos is eséllyel pályázik a győzelemre. Az Albert Rivera által vezetett C’s novemberben majdnem az összes közvélemény-kutatásban megelőzte a Szocialistákat, illetve az El País napilap számára készített felmérés szerint egy hónappal a választások előtt csupán egy százalékkal van lemaradva a kormányzó Néppárt mögött. Ez pedig, valljuk be, nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy egy évvel korábban ezt a formációt országosan csupán 2-3%-ra taksálták.

A novemberi állás

Valami hasonló mondható el a Pablo Iglesias által vezetett Podemos-ról is. Igaz, hogy támogatottságuk a korább felfutást követően (2015 januárjában az összes pártot megelőzve 28,2%-on állt) jelentősen visszaesett, és most a saját bevallásuk szerint sincsenek kormányváltó helyzetben – az azonban tény, hogy közel 2 év alatt a Podemos  országos méretű szervezetté nőtte ki magát, és 17% körüli eredményével jelenleg a negyedik legnagyobb politikai erőnek számít Spanyolországban.

A jövő elkezdődött

Ahhoz, hogy kimondhassuk, Spanyolország pártrendszerében korszakváltás megy végbe, lényegében nincs is szükség a december végi választási eredmények ismeretére. A választás jelentősége abban áll, hogy a főszerepet játszó négy párt most méri össze erejét első alkalommal – így ez a választás ad majd valós képet az új erőviszonyokról.

Az eredményektől függetlenül azonban már most is nyugodtan kijelenthetjük, hogy a spanyol pártrendszer teljes átalakulása megvalósult. Az ugyanis biztos, hogy az utóbbi években megjelent két új formáció fenekestül felforgatta a spanyol politikai életet: ők szolgáltatnak témát a mindennapokban, és képesek megszólítani a rendszerpártokból kiábrándult emberek széles tömegeit is. Mi ez, ha nem komoly veszély a rendszerpártok szavazótárborára nézve?

Pablo Iglesias kész a csatára: az új pártok már a mém-kultúrát is meghódították

Start typing and press Enter to search