Spanyolország az AU-PAIR-enciás tenger közepén

A szakma kulcsa

Au pairkedni egy jó családdal kétségkívül pozitív élmény, sok móka és kacagás, ám mégsem mindig könnyű. Az au pairség néha nehéz szerep, hiszen a gyerekeknek sem a szülője, sem a tanárja nem vagy – hiába tekint a család teljes értékű tagnak, a gyerekek érzik, hogy mégis van egy alá-fölérendeltségi viszony: nem én hozom a szabályokat, nekem kell jobban alkalmazkodni a család életéhez. Éppen ezért duplán fontos megkövetelni a tiszteletet a gyerekek részéről. Ehhez viszont egy megfelelő szülői attitűd és nevelési stílus is szükséges a szülők részéről.

Számomra a legtöbb nehézséget a saját tér hiánya okozza, (annak ellenére, hogy van saját szobám és fürdőszobám, és annak ellenére, hogy jó a kapcsolatom a családdal), így majdnem 25 évesen nem meglepő, hogy egy kis magányra, gyerekmentes estére vágyik az ember, vagy csak barátokat áthívni és beszélgetni néhány pohár (üveg?) bor mellett. Sajnos ez nem fér bele, viszont szerencsére viszonylag sok hétvégét, néha egy-két teljes hetet töltök itthon egyedül, mert a család elutazik, ilyenkor tudok kicsit feltöltődni és újabb lendülettel nekiállni a dolgoknak.

Ami az interjúból kimaradt

Mostani családom mellett eddig 5 különböző családdal dolgoztam hosszú távon, jelenleg 3 másik családhoz járok heti 5 alkalommal. A legelső családot az engem fogadó anyuka szerezte, mivel aktív tagja egy ikres szülős csoportnak (emiatt is van, hogy indokolatlanul sok ikret ismerek Madridban). A következő család az első család ismerőse volt, és ők is érdeklődtek, és így tovább.

Legtöbbször csak együtt játszunk a gyerekekkel egy órát, és én angolul beszélek hozzájuk. Ha a szülők nem erőltetik az angolt, és hagyják, hogy spanyolul válaszoljanak nekem a gyerekek, a kicsik mindig hamar megkedvelik a nyelvet, és ők maguk fognak kedvet kapni ahhoz, hogy angolul szólaljanak meg. Vannak nagyobb tanítványaim (8-11 évesek), nekik rendes angolórát tartok, viszont ez sajnos több felkészülést igényel a részemről.

Érdekes módon madridi munkám és itt tartózkodásom legeslegjobb része egy ugyanilyen extra családhoz köthető. 2015 novembere óta dolgozom velük, és én vettem észre először, hogy az akkor 3 éves gyerek valószínűleg autista. Beszéltem a szülőkkel, elvitték több szakemberhez, akik aztán végül megállapították, hogy valóban az. Most heti háromszor járok hozzájuk esténként,

ők bekerültek egy speciális fejlesztő csoportba,

én pedig az angol mellett a gyerek képességeit is igyekszem fejleszteni, és azt kell mondjam, rengeteget fejlődött az elmúlt évben, nagyon büszke vagyok rá. Imádok velük dolgozni, nagyon jó a kapcsolatunk, szülinapi zsúrra hívnak, ajándékot kapok tőlük, nem egyszer hívtak késő estére bébiszitterkedni vagy ha a családom elutazik, velük mindig tudok többet dolgozni, akár délelőtt is, de van, hogy csak a kistesóra kell vigyázni.

5 kérdés, mielőtt belevágnál

1. A CSALÁD

Fontos tudni a szülők teljes nevét (ha minden jól megy, ők lesznek a munkaadóid!), így Facebookon, Twitteren stb. tudsz egy kis háttérellenőrzést végezni – valószínűleg ők is ugyanezt teszik majd.

2. A PONTOS CÍM

Enélkül az információ nélkül semmiképp se ugorj bele semmibe, kérd el a pontos címet, hogy meg tudd nézni Google Mapsen, hogy az adott településen belül pontosan hol van a család háza, vagy hogy egyáltalán a településen van-e (pl. Madrid alatt nemcsak a fővárost, hanem a tartományt is értjük, több kicsi települést is magában foglal, és azért nem mindegy, hogy a fővárosban laksz vagy egy órát kell még bevonatoznod – minthogy az sem mindegy, hogy a Blahán laksz vagy Gödöllőről jársz be), mennyire van központi részen, milyenek a közlekedési lehetőségek stb. Mindezek tudatában könnyebb eldönteni, hogy valóban ez a család-e az, akit keresel.

3. A FIZETÉS

Kínos, ha félreértések vannak a pénz körül, így érdemes már az elején tisztázni, hogyan fognak téged fizetni – mennyit, milyen időközönként (hetente, havonta), hogyan (készpénz, utalás stb.). Én eleinte keveselltem a heti 60€-t, de az anyuka mondta, hogy az előző au pairnek is talált családot, akiknél tudott angolt tanítani. Így a kezdeti havi 240€-s fizetésemet más családoknál végzett állandó extra munkákkal feltornáztam 520€-ra .

4. AZ ÜNNEPEK

A szabadságokról is jó, ha tudod előre, hogy lesznek-e és fizetik-e őket. Ha már itt tartunk, a karácsonyról se feledkezz meg! Általában van lehetőség hazalátogatni (nyilván családja válogatja), ezt jó már minél előbb megbeszélni, hogy majd minél előbb tudj repjegyet foglalni – ugyanis decemberre sajnos mindig drágábbak a jegyek.

5. AZ ÖRDÖG A RÉSZLETEKBEN LAKOZIK

Kétségkívül nagyon fontos dolog tudni, hogy pontosan mire számíts. Pontosan mettől meddig kell dolgoznod, MIT kell csinálnod, hogyan lesz szabadidőd, el tudsz-e járni hétköznap esténként / hétvégente, ha szeretnél… Én már az elején egy nagyon részletes e-mailt kaptam, amiben MINDENT leírtak, a pontos napi rutintól kezdve a hétvégi szabadidőig.

Az angliai horrorsztoriktól elterően Spanyolországban (főleg a nagyobb városokban) sok családnál van bejárónő, így takarítani, főzni általában nem az au pairnek kell majd, de nyilván érdemes az elején tisztázni, hogy ne kint érjenek meglepetések. Angliába, Írországba legtöbbször azért mennek au pairkedni, hogy a nyelvet tanulják, itt viszont TE tanítod az idegen nyelvet az ő gyerekeiknek.

Még néhány tudnivaló a végére

Lesz-e külön szobád, fürdőszobád, pontosan hányan élnek egy háztartásban (lehet, hogy nagyszülő, házvezetőnő is lakik velük), mennyibe kerül a havi közlekedés / telefon (van család, aki a fizetésen felül még ezeket a költségeket is állja), kijönnek-e eléd a reptérre, van-e kutya, macska stb. haha. Lényegében bármi, ami eszedbe jut és fontos lehet, inkább kérdezz eggyel többet, mint eggyel kevesebbet!

Ha már megegyeztetek a családdal, indulás előtt érdemes csináltatni egy Európai Egészségügyi kártyát, így amennyiben otthon továbbra is fizeted a TB-t, ezzel a kártyával kint ingyenesen igénybe veheted az egészségügyi szolgáltatást (állami fenntartású intézményekben). Saját tapasztalatból mondom: ne felejtsd el fizetni a TB-t! Nem annyira jó a 60.000-es tartozást egyszerre befizetni. Illetve érdemes még otthon függetlenítened a telefonodat, hogy itt már csak egy spanyol kártyát kelljen bele venni.

Fontos hangsúlyozni, hogy sajnos a leírtakat betartva is adódhatnak kellemetlenségek a családdal. Senki nem tudja garantálni, hogy valóban jól kijöttök-e majd és minden úgy történik, ahogy előre megbeszéltétek. Viszont az biztos, hogy minél jobban utánajár az ember a dolgoknak, annál jobban tud szelektálni, és annál nagyobb az esély rá, hogy elkerüld a kellemetlenségeket és a félreértéseket.”