5 spanyol adventi szokás, amitől még a karácsonyfa is lehidal
- 2017.12.09.
A karácsony a szeretet ünnepe… és Spanyolországban egy kicsit talán az őrültségeké is. Mással nehéz lenne megmagyarázni az alábbi spanyol karácsonyi szokásokat, amik egy országot tartanak lázba a szerencsejáték, a kakiló adventi-figurák és a fognyűvő széndarabkák szentháromságában.
1. Szerencse szombat, advent vasárnap
Spanyolországban a karácsony előbb kezdődik − és később végződik! − mint gondolnánk. Egyszer a madridi Puerta del Solon sétálva hatalmas sorbanállásra lettem figyelmes, és hiába nyújtogattam a nyakam, egyszerűen nem tudtam kideríteni, hova kígyóznak békésen a ritkán ilyen türelmes spanyolok. A több száz méteres sort nemhogy kivárni, végigjárni sem volt kedvem, ezért érdeklődni kezdtem egy úrnál. „Hogyhogy mire várunk? Hát, a lottóra!” − értetlenkedett.
Teljes joggal, teszem hozzá, hiszen a karácsonyi lottó valódi intézmény − és az ünnep (fél)hivatalos startpisztolya − egész Spanyolországban. A több száz évre visszanyúló hagyomány mára sajátos lottó-ünnepkört teremtett maga körül, kezdve a szerencséthozó lottózoktól (értsd: ahol korábban vettek már nyertes szelvényt), az utcai árusokon át egészen a kocsmák törzsvendégei által közösen vásárolt és az esetleges nyereményen osztozkodó szelvényekig. Kell-e szebb hagyomány, mint a felnőtt lakosság 98 százalékát (!) érintő szerencsejáték?
2. A Betlehem nem hiányozhat
Betlehemet nem csak Spanyolországban állítanak, mi ebben olyan különleges? − mondhatnátok némi malíciával (tessék azért vigyázni: a Jézuska figyel!) A spanyolok betlehemezési szokásai mégis mindent visznek, hiszen nemcsak a templomokban − Madridban például minden, azaz minden templom állít jászolt − hanem még a lakótelepi közösképviseletek is saját installációval rukkolnak elő. Nem csoda, ha műanyag bárányokat és Kisjézust még a kínai boltban is kapni, hogy mindig legyen alapanyag a terepasztalozáshoz. És akkor az igazi őrületet hozó katalán kakiló figuráról még egy szót sem ejtettünk…
3. A kakiló karácsonyi farönk
Úgy tűnik, Katalóniában bizonyos emberi szükségletek már-már elválaszthatatlanok a karácsonytól. A Betlehemek kakiló figurája mellett a katalán gyerekek sajátos adventi kalendáriuma ugyanis nem más, mint egy édességet “ürítő” fadarab, amelyet Tío de Nadalnak vagy Tío Natalnak hívnak. A “karácsonyi rönknek” a gyerekek advent alatt enni és inni adnak, sőt még egy kis lepedővel is betakargatják. Ha pedig szerencséjük van, karácsonyra turrónt, mézet és mandulát… khm… kakil nekik a lepedő alá.
4. A szénégető ajándéka
Spanyolország elképesztő sokszínűsége karácsonykor jópár kultúrsokkal megajándékozza az embert − szó szerint. A furcsa katalán fixációk mellett bizony a baszkok adventi szokásai sem éppen megszokottak, hiszen a Spanyolországban sztenderd háromkirályok mellett a gyerekek egész decemberben egy részeges szénégetőtől (!) várják az ajándékokat. A Mikulással izgalmas párhuzamokat mutató Olentzero ugyanis a hagyomány szerint karácsonykor lejön a hegyekből és megajándékozza a gyerekeket. Aki nem hiszi, olvasson utána…
5. Ünnepi fogfúrás
Bár egy baszk szénégetőtől ez el is várható, jó tudni, hogy minden spanyol gyerek széndarabkát kap, ha rosszul viselkedett. A dorgálásra alkalmatlan hazai virgácsokkal ellentétben a spanyol szülőkben és/vagy télapóban még lakozik némi tanító-nevelő szándék (vagy egyszerűen csak szadizmus), hiszen a széndarabkának álcázott modern spanyol cukorkáktól tízből tizenegy fogorvos távoltartaná a gyereket. Persze, ha rossz volt, talán nem is fog ártani az a néhány kellemetlen pillanat a fogorvosi székben…
Borítóképünk: Valerie Hinojosa (Flickr)