Kultúra

A kortárs spanyol filmkultúra hazai bemutatásában hiánypótló szerepet betöltő filmhéten ezúttal hangsúlyos szerephez jutnak a művészetek, a gasztronómia, a történelmi és a társadalmi kérdések, de természetesen érzelmekben és humorban sem lesz hiány. Olyan sztárokat láthatunk viszont a mozivásznon, mint Dani Rovira (Superlópez), Gloria Muñoz (Vallásos rajongás), Javier Gutiérrez (Bajnokok) és Antonio de la Torre (A rendszer), aki egyebek mellett Mészáros Márta Aurora Borealisában is szerepelt. A fesztivál iránt érdeklődők idén Facebook és Instagram játékon is részt vehetnek, értékes nyereményekért.

25 éve nyílt meg a Cirko-Gejzír mozi. Budapest egyik legkarakteresebb, talán egyetlen "valódi artmozija", szeptember végén rendhagyó filmfesztivállal ünnepel: a Cirko25 – Ami kimaradt elnevezésű rendezvényen olyan fontos filmeket vetítenek, amelyeket Magyarországon moziban még nem láthattak a nézők. Minket persze ezúttal is a spanyol és latin-amerikai opuszok mozgatnak igazán, így a jubileumra összeállítottuk nektek a Cirko-Gejzír 25 legemlékezetesebb spanyol nyelvű vetítését. Lehet inspirálódni!

Van-e az irodalomnak neme? Meglepetésnek számít-e a XXI. században, ha egy sikerkönyv szerzője nő, egyáltalán létezik-e olyan, hogy női irodalom és női téma? A budapesti Spanyol Nagykövetség, a Cervantes Intézet, az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint az ELTE Spanyol Tanszékének együttműködésében ezekre a kérdésekre keresik a választ a spanyol és a magyar irodalom elismert női szerzői a "DIÁLOGOS: Spanyol-magyar irodalmi találkozások" keretében az ősszel.

A Budapesti Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteménye egyedülálló a világon. A madridi Prado Múzeumon kívül nincs még egy olyan képtár, amely ilyen kiemelkedő spanyol kollekcióval büszkélkedhetne. Ha pedig a két intézmény felbecsülhetetlen értékeinek közös bemutatására készül, az nemcsak a művészetrajongók szívverésére lesz nagy hatással.

A flamenco varázsa a találkozásokban rejlik. A nyár búcsúzásával Andalúzia zenei kincsei hamarosan mexikói és magyar művészek találkozásában élednek újjá a budapesti flamenco évad nyitányán.

Pedro Almodóvar hamarosan átveheti Arany Oroszlán-életműdíját a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. A spanyol mozi forradalmárának alkotásai megosztóak, de kétségkívül figyelemre méltóak. Az egyik legismertebb spanyol filmrendező stílusának az ízére rá kell érezni. Ha sikerül, rabul ejt, többé nincs menekvés.

Évről-évre július 6-án délben, a „chupinazo" rakétadördülésére rajtol el Pamplonában a San Fermín. Az álmos észak-spanyolországi kisvárosba idén is turisták százezreit várják, hiszen az utóbbi évtizedben nemcsak az Ibériai-félsziget, hanem az egész világ egyik legnagyobb és persze legőrültebb fiesztájává nőtte ki magát a város védőszentjének ünnepe - a hírhedt pamplonai bikafuttatással.

Az elmúlt év elsőszámú spanyol sikerfilmje debütál a héten a magyar mozikban. A Bajnokok szokatlan recepttel aratott hatalmas elismeréseket Spanyolországban, ahol úgy látszik, az érzelemdús alkotások és a fontos társadalmi üzenetek médiahátszél nélkül is sikeresek tudnak lenni. Erre most itthon is felcsillant a remény. A Bajnokok biztosan mindent bele fognak adni!

„Te is szeretnél szerepelni, Bruno? Hát, úgy tűnik, most ránk se hederít…” Őexcellenciája David Nájera Rivas, Mexikó budapesti nagykövete 6 hónapos kutyusának közreműködésével már-már páros interjút adott a KultúrTapasnak. A Frida-kiállítás kiszámíthatóan váratlan sikere mellett szó esett a magyar és a mexikói identitásról, a hazai spanyoltanulásról, a kínai felhőkarcolókról és természetesen a fotogén Budapestről, amely immár két éve David Nájera nagykövet otthona.

„A flamenco szerves dolog. Élő anyag, amely előbb-utóbb vérré válik, és erőt ad annak, aki eleget gyakorolja. A flamenco sokkal több, mint a Gipsy Kings tüzes ritmusa, a túlcikornyázott ének és gitárjáték. Külön világ ez, saját szókinccsel és szabályokkal. Sok különböző palo van, és mindegyik más hangulatot teremt a hangnemek, a ritmus és az ütem variálásával." (Jason Webster: Duende)