Kultúra

Az elmúlt év elsőszámú spanyol sikerfilmje debütál a héten a magyar mozikban. A Bajnokok szokatlan recepttel aratott hatalmas elismeréseket Spanyolországban, ahol úgy látszik, az érzelemdús alkotások és a fontos társadalmi üzenetek médiahátszél nélkül is sikeresek tudnak lenni. Erre most itthon is felcsillant a remény. A Bajnokok biztosan mindent bele fognak adni!

„Te is szeretnél szerepelni, Bruno? Hát, úgy tűnik, most ránk se hederít…” Őexcellenciája David Nájera Rivas, Mexikó budapesti nagykövete 6 hónapos kutyusának közreműködésével már-már páros interjút adott a KultúrTapasnak. A Frida-kiállítás kiszámíthatóan váratlan sikere mellett szó esett a magyar és a mexikói identitásról, a hazai spanyoltanulásról, a kínai felhőkarcolókról és természetesen a fotogén Budapestről, amely immár két éve David Nájera nagykövet otthona.

„A flamenco szerves dolog. Élő anyag, amely előbb-utóbb vérré válik, és erőt ad annak, aki eleget gyakorolja. A flamenco sokkal több, mint a Gipsy Kings tüzes ritmusa, a túlcikornyázott ének és gitárjáték. Külön világ ez, saját szókinccsel és szabályokkal. Sok különböző palo van, és mindegyik más hangulatot teremt a hangnemek, a ritmus és az ütem variálásával." (Jason Webster: Duende)

Egy régi (Volver) és remélhetőleg egy új Almodóvar-kedvenc (Fájdalom és dicsőség) premierjét ünnepeljük a héten, ezért a budapesti Spanyol Nagykövetséggel és az idén 25 éves Cirko-Gejzír mozival közreműködve nagyszabású nyereményjátékot hirdetünk. Nézzétek meg velünk újra a Volvert az Urániában, és merüljetek el Antonio Banderas / Pedro Almodóvar fájdalmas és dicsőséges visszatekintésében.

A kétezres években a mozi és/vagy Almodóvar-rajongók már megszokhatták, a kétszeres Oscar- és megannyi Goya-díjas Pedro Almodóvar átlagosan három évente jelentkezik új opusszal. A május 23-án végre a magyar mozikban is debütáló Fájdalom és dicsőség (Dolor y gloria) remélhetően nem az utolsó lesz a fenti sormintán, de hogy valódi (karrier)összegzést nyújt, az vitathatatlan.

Hol járunk ezúttal? Nem, még véletlenül sem Kínában. Ez bizony Valencia, a paella és a Fallas városa, az ünnep alkalmából selyembe, bíborba, bársonyba öltözött nők városa. Hogy hogyan honosodott meg a távol-keleti portéka spanyolhonban és közvetve Európában arról egy apró, de annál érdekesebb múzeumban jártunk utána – világörökségi díszletek között.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház április 24. és május 22. között a Spanyol Nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel közösen öt részes retrospektív vetítéssorozatot szervez Carmen Maura filmjeiből, bemutatva a színésznő pályájának sokszínűségét, tisztelegve művészete előtt.

Vannak olyan múzeumok Spanyolországban, amelyek már kívülről is lenyűgözik az embert. A bilbaói Guggenheim- és a figueresi Dalí múzeumhoz hasonlóan a cuencai spanyol absztrakt művészetet bemutató képtár is egy különleges épületben kapott helyet, ráadásul a kisváros igazi ékszerdoboz, csupán másfél órára Madridtól. Indulhatunk? – Apáti Anna Zita, (művészet)történész új sorozata a KultúrTapason.

Amikor Lantos Adriána, a budapesti Frida Kahlo kiállítás kurátora a mexikói festőnő magyar gyökereiről, magyar nyelven írt leveléről beszélt, érezni lehetett, Frida képei hazatértek Budapestre. A művész születésének 111. évfordulóján megnyílt kiállítás november elejéig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában, és könnyen lehet, addigra a Fridamánia leszáll a budai várból és elbűvöli Budapestet.

„Ebben a mesében az a legkülönösebb és legizgalmasabb, hogy elmondja, hozzátoldja, sejteti mindazt, amit a test vágyna, szomjazna, kutatna, de női szemérmességében és méltóságában magába rejt. A legyezőnek viszont teljességében odaadja magát, megengedi, hogy kinyíljon és beszéljen helyette. Akinek van szeme és füle, hogy megértse ezt a beszédét, csodákat láthat.\" − mondja María Keck, aki a tavalyi év sikereit követően izgatottan várja az idei Siempre Flamenco műhely indulását.