Kultúra

„Az ismeretlen Uránia” – Megjelent a Nemzeti Filmszínház gazdagon illusztrált monográfiája

KultúrTapas | 2021-04-13

Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2021-ben több évfordulót is ünnepel. A hagyományos őszi Spanyol Filmhétnek immár évek óta otthont adó kulturális intézmény nemcsak a spanyol filmrajongók pirosbetűs ünnepével, hanem mór elemekkel díszített épületével is kötődik az ibériai kultúrához. "Az ismeretlen Uránia - Fejezetek egy filmszínház történetéből" címmel napokban megjelent monográfia sok érdekesség mellett így arra is rávilágít, hogyan kerülhetett az Alhambra motívumkincse a Rákóczi útra.

125 éve épült az Nemzeti Filmszínháznak otthont adó, móros-keleties Rimanóczy-ház, amely pár évre rá Uránia néven az ismeretterjesztés fellegvára lett. 120 éve ez az intézmény forgatta le az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója filmtörténeti időszámításunk kezdete.

A születésnaphoz közeledve a Nemzeti Filmszínház olvasmányos-látványos tanulmánykötetben tárja fel az épület és az intézmény szövevényes múltját, amelynek hátterében a 20. századi magyar történelem fordulatai éppúgy kirajzolódnak, mint a magyar filmtörténet tendenciái. A könyv a napokban jelent meg Az ismeretlen Uránia - Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel.

120 évvel ezelőtt, 1901 áprilisának elején már javában folytak az Uránia Tudományos Színházban az elsőként számon tartott magyar filmalkotás forgatási munkálatai.

A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben

Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet.

A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének. Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi „A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát.

urania.jpg

A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét. A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült.

A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek. A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.

A 340 oldal terjedelmű munka négy nagyobb gondolati egységre tagolódik. Az első az épület históriáját mutatja be. A Rimanóczy-ház keletkezés- és felújítástörténetét Kelecsényi Kristóf művészettörténész bontja ki; Torma Ágnes művészettörténész az Alhambra-stílus európai divatjának kontextusában helyezi el az épületet; a 2002-es rekonstrukciót pedig Mányi István, a felújítás vezető építésze és Szebeni Nándor, a restaurálások irányítója idézi fel.

Urania_diszterme_foto_Oravecz_Istvan_copyright_Nemzeti_Filmszinhaz-Nonprofit_Kft.jpg

A második szakasz az épület átadásának idejébe visz vissza, és a névadó Uránia megnyitása előtti három év eseményeivel foglalkozik: Molnár Dániel színháztörténész az Oroszi Caprice rejtelmeit tárja fel, Csordás Lajos városkutató optikáján keresztül pedig a mulató szűkebb környezetéről, az egykori Kerepesi (ma Rákóczi) út világáról kapunk képet.

A harmadik szövegblokk az Uránia Tudományos Színház működésére koncentrál. Új megközelítésben mutatja be az intézmény programját Perényi Roland társadalomtörténész. Magyar Bálint 1966-os némafilmtörténetének friss jegyzetekkel ellátott részlete az Uránia filmgyártásának dimenzióit vázolja, míg A táncz keletkezéstörténete a korabeli sajtó beszámolóin keresztül elevenedik meg. Az intézmény szűkebb értelemben vett teátrumi múltjának részleteiről – színiakadémiai vizsgaelőadásokról, sztárfellépőkről és társulati vendégszereplésekről – Gajdó Tamás színháztörténész nyújt áttekintést.

A leghosszabb időszakot, bő száz év fejleményeit az Uránia mozi-múltjára összpontosító negyedik fejezet öleli fel. A tízes évek mélyreható változásait, a mozivá válás folyamatát Buglya Zsófia filmesztéta világítja meg. Barkóczi Janka filmtörténész a német érdekkörbe tartozó UFA-Uránia 1930-tól 1944-ig tartó drámai időszakát dolgozza fel. Murányi Gábor történész a második világháborút követően a kommunista párt kezelésébe vett Uránia programjának erőszakos szovjetizálásáról ír.

pic_20201009221959_1ux8zc6tzpa.jpg

Az ötvenes évek filmkultúrájában Forgács Iván és Varga Balázs filmtörténészek jelölik ki az Uránia helyét, egyfelől a korszak baráti filmkultúrákat reprezentáló filmheteinek, másfelől az új magyar filmek premierjeinek eminens helyszíneként mutatva be a mozit. Az ezt követő évtizedeket, amelyekben a filmszínház besimul az egy kézbe vett fővárosi mozik állományába, a filmtörténész Kelecsényi László visszaemlékezése idézi fel. Végül az olvasó bepillanthat a Nemzeti Filmszínház kulisszái mögé. A gyors eligazodást megkönnyítendő, a kötetet kronológiai áttekintés zárja.

Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből című könyv a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. kiadásában, a Méry Ratio kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg, és a kiadó forgalmazásában lesz kapható. A könyvbemutatóra a közeljövőben, a pandémia alakulásának függvényében kerül sor.