Made in Spain: az 5 legőrültebb spanyol fieszta

Sztereotípiák ide vagy oda, Spanyolországot nyugodtan nevezhetjük az ünnepek hazájának. Az őrült ünnepek hazájának.

5. La Batalla de Vino

A „Bor ütközetét” nem is rendezhetnék máshol, mint a szőlőkultúrájáról világhírű La Riojában. A helyiek – a mulatság népszerűségének köszönhetően az elmúlt években látogatók ezreivel karöltve – nem mindennapi módon frissítik fel magukat Szent Péter napján, hiszen a kiváló helyi borokból sokszor több végzi a résztvevők ruháján, mint a torkukban. A jelek szerint a különleges bachanália eredete a környékbeli zarándokok XVIII. századi szokására nyúlik vissza, akik a misét követő ebéd során jókedvükben sokszor borostömlőikkel viccelték meg asztaltársaikat. A mulatság a XX. század derekától kezdve vált széles körben népszerűvé, 2011 óta pedig hivatalosan is Országos Turisztikai Jelentőségű ünnepnek számít Spanyolországban.

Madridi tengerpart

A „Bor ütközete” is jól jelzi, Spanyolországban az emberek szívesen tartanak vízi csatákat. Ehhez sokszor még vízpartra sincs szükség, a madridi Vallecas negyedben például minden nyáron megrendezik a „Vallecasi tengeri csatát” – a Földközi-tengertől mintegy 400 kilométerre.

Felkészülés a nagy ütközetre La Riojában
A fieszta végeztével mindenki lilára ázva távozik

4. La Fiesta de los Enharinados

Mivel a spanyol ünnepeket eredendően meghatározza a katolikus hitvilág, ez a december végi népi mulatság akár kirívónak is nevezhető. Központi motívumát tekintve mindenképpen, hiszen egy kis csoportot tojással, liszttel és ezek keverékével dobálnak a város főterén, politikai hatalomátvételt színlelve. A fenti humoros csatározásként képzelhető el a valenciai Ibi városkájának népi mulatsága, amelyet minden évben december 28-án rendeznek meg. Míg a „lisztesek ünnepe” az 1950-es évek érdektelenségét követően a Franco-diktatúra végeztével vált ismét népszerűvé, eredete sajnos homályba vész. A mulatság ugyanakkor bizonyára harmonikusan megfér a Bolondok napjával, amelyet Spanyolországban szokás szerint december 28-án tartanak.

A város új vezetői túszejtés közben
Háborús pillanatkép

3. Cipotegato

A zaragozai Szent Pilart leszámítva a Pireneusoktól délre fekvő Aragónia ünnepei kevésbé számítanak közönségvonzónak a tartomány határain kívül. A La Riojával határos Tarazona neve mégis felkerülhetett a listánkra, hiszen a Cipotegato Spanyolország legfurcsább népi mulatságai közé tartozik. Cipotegato valójában annak kiválasztottnak a neve, aki színes öltözékben Tarazona városának főterére próbál eljutni, miközben az utca népe jellemzően paradicsommal dobálja. Mindez a hagyomány szerint egy középkori elítélt történetéből ered, aki bár kegyelmet kapott, szabadságát csak a városlakók megkövezését elkerülve nyerhette el. Szerencsére Cipotegato menekülése manapság ennél sokkal kisebb téttel jár.

Minden részletre odafigyelnek
A főhőst körbevették

2. El Marrano de San Antón

Minden disznó számára eljön Szent Márton napja – tartja a spanyol közmondás. A Salamancához közeli La Alberca faluban azonban a hagyományos disznóölés alól egy szerencsés állat minden évben megmenekül, és így Páduai Szent Antal (június 13.) és Remete Szent Antal (január 17.) napja között szabadon járhat a falu utcáin. Szent Antal disznójáról a szokásnak megfelelően maguk a falubeliek gondoskodnak, akik sokszor saját állataik közé engedik és megfelelő táplálékkal látják el a hízót. Az idézett közmondás igazsága végül a La Alberca-i disznót is minden évben utoléri, amit a falubeliek január 17-én levágnak és hagyományosan a legszegényebb családnak adnak, vagy manapság egyre többször jótékonysági árverésre bocsájtanak.

A hagyománynak még szobrot is állítottak
Szabadon a falu utcáin

1. Tomatina

Az eddig felsorolt különös fiesztákból már kiderült, hogy a spanyolok szívesen dobálják egymást étellel, ebben pedig a Tomatina felülmúlhatatlannak számít. Nem meglepő, hogy a valenciai kisváros, Buñol neve minden évben szerepel a világ vezető híroldalain, hiszen a néhány órás paradicsom-háború igazi kuriózum. Bár a csata csupán egy órán át tart, becslések szerint mégis közel 150 ezer paradicsomot használnak fel hozzá, valódi „vérfürdővé” változtatva Buñol utcáit. A mulatság eredete ugyan nem tisztázott, egyesek szerint a tarazonai Cipotegato rendszeres résztvevői indíthatták el a paradicsomdobálást, ami az aragóniai ünnepnek is meghatározó motívuma. Annyi bizonyos, hogy a XX. század derekán keletkezett szokás azóta is töretlen népszerűségnek örvend a spanyolok és a külföldiek körében egyaránt, sőt, Chilétől Dél-Koreáig számos országban már másolni is próbálták.

Kamionokról hullik alá a paradicsom…
…és mindent belep

Start typing and press Enter to search