Kultúra

Madrid ünnepe: San Isidro, a 439. madridi csoda

Kása Heni | 2018-05-02

Ha hiszünk a spanyol legendáknak, a jámbor madridi parasztember, Földmíves Izidor nevéhez közel félezer csoda kötődik. Csoda hát, ha májusban a spanyol fővárosban százezrek ünneplik őt...?

Ha hiszünk a spanyol legendáknak, a jámbor madridi parasztember, Földmíves Izidor nevéhez közel félezer csoda kötődik. Csoda hát, ha májusban a spanyol fővárosban százezrek ünneplik őt...?

Madrid ünnepe talán egy kicsit háttérbe szorul az olyan nagy spanyol fiesták mellett, mint a valenciai Fallas, a pamplonai San Fermín vagy épp a sevillai Feria. Pedig a főváros patrónusának, San Isidro de Labrador ünnepe, nem kevesebb, mint egy hónapos programsorozatot jelent. A városszerte felállított szabadtéri színpadokon rengeteg koncert, táncműsor, előadás zajlik. Több helyen tartanak kirakodóvásárt, a parkok megtelnek piknikezőkkel, az utcák pedig hagyományos helyi népviseletbe öltözött férfiakkal és nőkkel. Valamint a madridi bikaviadalok évadjának nyitánya is ez egyben.

Mindent egy helyen Madridról (kattints a képre!)

A legenda szerint Földmíves Szent Izidor (1082-1172; földművesek, pásztorok, napszámosok, kétkezi munkások és kocsisok védőszentje) jámbor és becsületes parasztemberként dolgozott a „madridi” Vargas családnál. Gazdája ugyan rendkívül kedvelte ezekért az erényekért, viszont irigykedő cselédtársai folyamatosan vádolták őt. Bárhogy is hozta az élet, Szent Izidor bátran viselte sorsát és a rágalmazásokat, munkáját mindig imádsággal kezdte, Isten pedig hálából csodákkal kísérte életét, amiből szám szerint összesen 438-at fűznek nevéhez.

A madridi májusi ünnepek főbb helyszínei a szent csodatételeihez kapcsolódnak. Ezek közül a legfontosabb, az a kápolna, amelyet Portugáliai Izabella császárné hálája jeléül építtetett 1528-ban, fia, II. Fülöp gyógyulása után. Május 15-én, a szent ünnepnapján, zarándokok sokasága érkezik ide, és miután tiszteletüket teszik San Isidro előtt, megtöltik palackjaikat a kút csodatévő vizéből.

Ezután kosaraikkal átvonulnak a szemben lévő La Pradera hatalmas füves rétjére − ez a terület valaha a Vargas család földje volt − és a családok, baráti társaságok egy közös, össznépi pikniket rendeznek. Az emberek nagy része tradicionális ruhában érkezik, láthatjuk, ahogy a párok egymás után táncra perdülnek, és amint a hömpölygő tömeg nagy lármával körülveszi a hagyományos süteményeket áruló standokat.

5 dolog, ami nélkül nincs San Isidro Madridban

Chotis – San Isidro hagyományos tánca. Eredete a német Schottisch, azaz „skót” szóra vezethető vissza. Ugyanis egy skót földről származó, de Bohémiában meggyökeresedő táncról van szó, amely a 19. században egész Európában elterjedt. A spanyol Királyi Palotában 1850. november 3-án mutatják be először.

Chulapo/a – madridi Malasaña negyed lakóinak elnevezése. Napjainkban inkább már csak a tradicionális madridi öltözetet viselőket hívják így.

Mantón de Manila – nagy, négyszögletű selyemkendő, élénk, általában madarakat és virágokat ábrázoló színes hímzésekkel. Több tradicionális spanyol női öltözet fontos kiegészítője. A Spanyol Birodalomba tengeri kereskedők által jutott el, az egykori spanyol gyarmat, a Fülöp-szigetek fővárosából (Manila)

Rosquillas del Santo – ezekben a napokban kapható édesség. A boltokban vagy az utcai árusok tolikocsijaira halmozott sütik 4 fajtából választhatunk (tontas: tojáskrémmel, listas: tojáskrémmel és cukorral, francesas: tojásfehérje meringuével, Santa Clara: mandulával bevont)

Limonada de San Isidro – citromos limonádé ütősebb változata, egy kis borral és alma darabokkal felturbózva a hangulat kedvéért

San Isidro ünnepének fontos része az egy héten át zajló bikaviadal sorozat is. Ilyenkor az ország és egyben a világ legjobb torreádorai lépnek porondra a madridi Las Ventas arénában. A bikaviadalok szorosan kapcsolódnak ehhez a naphoz, hiszen Isidro szentté avatása alkalmával Madrid főterén, a Plaza Mayoron először tartottak olyan viadalt, amelyen a köznép is részt vehetett. Ez addig a nemesek kiváltsága volt, Földműves Izidorral azonban ez is megváltozott.

Csodatételek lajstroma

Izidor boldoggá avatása talán nem is történik meg, ha csodatételei halála után nem folytatódtak. Testét köztemetőben helyezték örök nyugalomra, azonban 40 évvel később egy hatalmas esőzés kimosta azt. Ámulattal látták, hogy San Isidro élettelen teste teljes épségben került a föld fölé. Éppen ekkor járt arra VIII. Alfonz is, és a kasztíliai király elbeszélése szerint ennek köszönhette seregei csodás diadalát a mórok felett.

A Las Navas de Tolosa-i csata (1212) előestéjén a király álmában egyszerű parasztemberként jelent meg Izidor, és egy titkos ösvényt megmutatva Kasztília, Aragónia, Portugália és Navarra serege a meglepetés erejével súlyos vereséget mérhetett az almohádokra. Ez volt a Reconquista egyik fontos állomása, hiszen a keresztény seregek győzelme biztosította a hispán félsziget móroktól való visszafoglalását.

Krónikák szerint III. Fülöp spanyol király is Izidornak köszönhette csodás gyógyulását 1619-ben, a király pedig azonnal kérvényezte boldoggá avatását. 3 év múlva (1622. március 12.) XV. Gergely pápa eleget is tett ennek, Izidort Loyolai Ignáccal, és Ávilai Terézzel együtt avatták szentté. Kanonizálásával több évszázados népi kultuszt szentelt meg az egyház, és szülővárosa immár hivatalosan is patrónusának választotta. Csoda hát, hogy Madridban szinte egész májusban San Isidrót ünneplik?