Nyelvművelő maratont tartanak Baszkföldön

Noha helyzete a Baszk Autonóm Tartományban manapság konszolidálódni látszik, a XIX. század óta fokozatosan visszaszoruló és mára jelentősen meggyengült baszk nyelvet bizonyos helyeken még mindig az eltűnés fenyegeti. A dialektálisan erősen tagolt euskara egyik változata, a roncal-völgyi baszk az 1990-es években kihalt, így nem csoda, ha a baszk nyelv sok esetben valódi segítségre szorul Spanyolország és Franciaország határvidékén.

Az 5 évente elkészített baszk szociolingvisztikai közvélemény-kutatás legutóbbi kiadása szerint a baszk kultúrközösség területén mintegy 12 százalékkal nőtt a baszkul beszélők száma az elmúlt 20 évben, ám ez a növekedés közel sem egységes. Miközben az euskara egyértelműen megerősödött a Baszk Autonóm Tartományban (CAV), ahol ma a lakosság 50 százaléka már kétnyelvű, Navarrában csak mérsékelt növekedésről, míg Francia-Baszkföldön egyenesen visszaesésről beszélhetünk.

Látható, hogy a nyelvpolitika alapvetően meghatározza ezeket a tendenciákat, hiszen a baszk nyelv jelentős intézményi támogatásban csak a CAV-ban részesül, miközben a navarrai kultúrpolitika közel sem kedvez az euskara számára, Franciaországban pedig egyáltalán nem elfogadottak a regionális nyelvek. A Korrika éppen ezért a baszk kultúra és az euskara megőrzését hirdeti mindenki számára, és immáron 35 éve hordozza a nyelvi sokszínűség stafétáját Euskal Herria, a baszk kultúrközösség minden csücskébe.

Az elmúlt 35 év krónikája képekbe sűrítve

Az első Korrikát 1980-ban tartották, amely a nehézségek ellenére − szó szerint hóban és fagyban − is elérte célját: megszületett egy olyan kezdeményezés, amellyel minden baszk kultúrát féltő ember azonosulni tudott. Az 1983-tól minden páratlan évben megrendezett esemény ugyan a kezdetek óta átalakult és valódi tömegrendezvénnyé vált, a célja ma is ugyanaz. Ezt jelzik a rendezvény mottói is az évek során: Az euskara a tiéd (1987); Te és én, baszkul (1999); Egymásnak adjuk a baszkot (2013).

A több, mint 2000 kilométeres maraton, ami az olimpiai lánggal ellentétben egy pillanatra sem áll meg, 10 napon át éjjel-nappal viszi majd a stafétát határokat nem ismerve. Idősek és fiatalok, bárki és bármikor csatlakozhat a menethez, akár néhány tíz méter erejéig. Amíg március 29-én a staféta megérkezik a bizkaiai Bilbaóba (baszkul: Bilbo), a maraton mellett számos kulturális programot rendeznek a baszk kultúrközösség egész területén. Bár a legnagyobb sláger kétségtelenül az idei Korrika hivatalos dala lesz mindenütt, kiállítások, kerekasztalok és színpadi előadások is színesítik a Kulturális Korrikát. Baszkföld 10 napon át saját nyelvét ünnepli.

„Mindannyian a Korrikára" − az idei rendezvény hivatalos dala

2. Korrika Magyarországon

Noha Morvay Károly professzor úttörő munkájának köszönhetően évtizedek óta tanítanak baszkot hazánkban, az utóbbi években különösen fellendült az érdeklődés a baszk nyelv és kultúra iránt a legnagyobb hazai tudományegyetemeken. A Szegeden és Budapesten évente megrendezett Baszk Kulturális Napokat követően 2013-ben első alkalommal érkezett Magyarországra a Korrika, idén pedig visszatér. A cél a jókedv és az euskara, vagyis a baszk népszerűsítése olyan kis nyelvekkel egyetemben, mint a magyar. Olvasd el programajánlónkat!