Humor és nyelvészet: spanyol alternatív szótár
Ha Andrés Neuman és a Spanyol Királyi Akadémia Szótára összetalálkoznak, az nem sülhet el rosszul. Pláne, ha mindezt az El País napilap hétvégi kulturális melléklete még meg is fejeli!
Andrés Neuman a legfelkapottabb írók egyike, a kortárs spanyol nyelvű próza meghatározó alakja. Még negyven éves sincs, de már számos kötetet – köztük költészet és elbeszélő irodalom – tudhat magáénak, de a kritikusok elismerését is elnyerte, hiszen fontos irodalmi díjak finalistájaként szerepelt, az El viajero del siglo (2010) című regényéért pedig megkapta a híres Alfaguara kiadó az év legjobb regényéért járó díját.
Ha magyarul szeretnénk olvasni tőle, Pávai Patak Márta és Kertes Gábor fordításaira hagyatkozhatunk, melyek a Nagyvilág és a Magyar Lettre Internationale hasábjain jelentek meg. A spanyolul tudó irodalomkedvelőknek pedig melegen ajánljuk, hogy a szerző blogjára is vessetek egy pillantást.
Neuman Argentínában született, de tizenéves kora óta Spanyolországban él, és nem csak szépirodalommal, hanem irodalomelmélettel (kispróza) és újságírással is foglalkozik. Az ABC kulturális mellékletében kezdett el szócikkek újragondolásával foglalkozni, 2009-ben például a Beatlesszel kapcsolatos „barbarizmusokat” gyűjtötte össze A-tól Z-ig, az Abbey Roadtól a balkezességig (spanyolul zurdo). Vegyük például a „rajongó” definícióját:
„értelmes egyén, mindaddig, amíg meg nem ismeri a Beatlest”.
A zenekarhoz kötődő vicces lista aztán kibővült, így 2014-ben megjelenhetett a Barbarismos című kötet, egy alternatív szótár a Spanyol Királyi Akadémia mintájára, de leginkább annak ellenében. Ha szeretnénk megismerni a barbarismo minden jelentésárnyalatát, mégis a DRAE-hoz kell fordulnunk: a „barbarizmus” rossz szóhasználatot, helyesírási vagy kiejtésbeli hibát jelent. Neuman célja tehát nem egy akármilyen szótár létrehozása volt. A szócikkek „alternatívsága” abban rejlik, hogy – az Akadémiával ellentétben – nem javítani vagy „tisztítani” kívánja a nyelvhasználatot, hanem provokálni akar, ironizáló és szatirikus képet mutatni olyan fogalmakról, melyek szervesen kötődnek a modern világhoz.
Erre a remek ötletre felfigyelt az El País szerkesztősége is, így a Babelia kulturális melléklet mintegy húsz írót kért fel, hogy értelmezzék újra a korunkhoz kapcsolódó fő terminusokat. Ha átfutjuk a szócikkeket, olyan örök érvényű, „klasszikus” fogalmakkal találkozhatunk, mint élet és halál, demokrácia és nemzet, szerelem és intimitás, de az irodalom világához fűződő szavak sem hiányoznak. A legjobban sikerült definíciókból összegyűjtöttük nektek a kedvenceinket:
Ember: 1) csak hímnemű alakja létezik [a spanyolban]; 2) lény, mely genetikailag a bonobóhoz közelebb áll, mint a csimpánzhoz, de inkább ez utóbbihoz szeretne hasonlítani; ld. emberi jogok: tömegpusztító fegyver.
Etika: 1) a saját ellentmondásainkon való elmélkedés művészete; 2) szószék nélküli erkölcs.
Filozófia: 1) gondolkodási tevékenység, mely során egy fociedző eldönti a támadók és védők beosztását; 2) eljárás, melynek köszönhetően a bank megszerzi ügyfelei pénzét; 3) a bevásárlóközpontok módszere, amellyel az elővigyázatlanokra tukmálja termékeit; 4) a mitológiában: az ősi kultúrák tudásának feltételezett keresése.
Háború: pillanat, amelyben a béke már nem jövedelmező.
Idegengyűlölő: személy, aki undorodik tulajdon őseitől.
Irodalmi díj: 1) elismerés, mely bármely irodalmi művet gyanússá tesz; 2) tekintélyes díj, ha én kapom; ha más kapja, semmi jelentősége; 3) kárpótlás, amelyet szinte mindig a döntő harmadik vagy negyedik helyezettjének ítélnek oda, hogy a bírák megbékéljenek; 4) esemény, amely a veszteseket váratlan irigykedésbe és más támadásokba hajtja.
Kafkai: akár az élet.
Kormány: 1) ha „jobboldali”, hagyja, hogy a dolgok ugyanúgy menjenek tovább. Ha „baloldali” (középről nézve), változtat valamin, hogy a dolgok ugyanúgy mehessenek tovább. 2) tevékenység, melyet lelkiismeretesen csak a minisztertanácstól messze visznek véghez.
Könyv: az orvvadászat által súlyosan veszélyeztetett háziállat.
Liberális: konzervatív.
Megtakarítás: az adósság hibernálása.
Melankólia: az élet súlya, költői felhanggal.
Munka: elkorcsosult szó. Az „arcod verejtékével keresed a kenyered” óta, a kényszermunkán keresztül, egészen az Arbeit macht frei-ig („a munka felszabadít”), a munka erkölcsi büntetés, majd törvényszéki ítélet, végül a népirtás jelszava lett.
Oktatás/Nevelés: 1) az állami költségvetésben az utolsó helyet betöltő prioritás; 2) rossz nevelés: az őszinteség elfecsérlése.
Politika: a kormány tevékenysége által esetenként félbeszakított választási kampány.
Szótár: krimi, amelyben egyazon személy követi el a bűntényt és végzi a nyomozást.
Test: 1) vérből, nyálból és más anyagokból álló, üregek és lyukak köré épített, harmonikusan – vagy nem – összeillesztett massza; PSZICH. az örökös elégedetlenség forrása; ORV. műtétre, amputációra és zsírleszívásra alkalmas felület; KOZM. a szilikon beültetésére alkalmas felület; GAZD. a szépség- és gyógyszeripar eldorádója; FIL. minden metafizika gyökere; a lélek háztartásbeli elnevezése; MŰV. ha nézik, meztelenre vetkőzik; a világ eredete; POL. a társadalmi tudat elhelyezkedésének tere; lázadó állat, mely élelmet, ruhát és lakhelyet követel; az, amit a kannibálok esznek.
Utópia: képzeletbeli sziget, melyen az összes írót Bolañónak hívják; a disztópia szinonimája.
Válság: 1) tragikusan termékeny időszak; 2) gazdasági ~: néhányak számára nagyszerű üzlet.
Web: (az angolból átvett neologizmus) 1) elengedhetetlen eszköz, hogy megtaláljuk mindazt, amiről nem is tudtuk, hogy keressük; 2) kifogás vagy alibi, amellyel azt a benyomást kelthetjük, hogy csinálunk valamit, miközben az időt vesztegetjük; 3) a nép ópiumának frissített változata.
Zapping [azaz a tévécsatornák sűrű váltogatása]: 1) a türelmetlenség metamorfózisa; 2) egyetlen gondolat sokszoros megnyilvánulása.