Miért jó a DELE spanyol nyelvvizsga?
Akarunk mi nyelvvizsgázni? Az igazat megvallva, nem igazán. Szükségünk van nyelvvizsgára? Igen, ezt határozottan ki merem jelenteni…! De miért a DELE-t válasszam? Ennek jártunk utána.
„A felvételihez kell a nyelvvizsga, plusz pontot jelent, de persze majd jön a diploma is, meg a magasabb fizetési besorolás, és sokszor van benne egy kis hiúság-irigység-kivagyiság is, nem?”
Mindannyian másért nyelvvizsgázunk, tökéletes válasz nincs, de biztosan mindegyikünkben lapul egy-két érv, ami a többit megelőzi. Közvéleményt kutattam barátaim, ismerőseim között, ők vajon miért nyelvvizsgáznak és mi a motivációjuk. Ezernyi tanulságos választ kaptam.
A nyelvtudás nem egyenlő a nyelvvizsgával, és a nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással. Ezt sokszor szeretik felemlegetni, pláne, ha a nyelvvizsgához vezető út kisebbségi komplexussal, netán olthatatlan papír szerzési vággyal van kikövezve.
„Én a magam örömére, büszkeségére teszek nyelvvizsgát.ˮ „Nekem viszont a diplomához kell… kezdetben, de aztán mindannyian önmagunkért vizsgázunk… a tudásért.ˮ
Ha már annyit dolgozik érte az ember, a tudás felmérése, egy kézzelfogható eredmény és egy több éves tanulási folyamat lezárása bizony sokakat hajt. Kicsit olyan ez, mint a sport: gyűjtjük a papírokat, ott a tudásszomj és tudásvágy. A spanyol nyelv sokat érhet, az önéletrajzban pedig jól mutat egy olyan nemzetközi papír, mint a DELE.
A DELE a spanyol egynyelvű vizsga rövidítése: Diplomas de Español como Lengua Extranjera, vagyis a spanyol mint idegennyelv képesítései. A spanyol nyelvtudást igazoló vizsgák közül nemzetközileg hivatalosan egyedül a Spanyol Nevelés- és Szakmai Továbbképzési Minisztérium által kiállított DELE vizsgákat ismerik el. Nem meglepő tehát, hogy Magyarországon ezeket vizsgákat a Cervantes Intézet bonyolítja le.
„Szerintem az életben inkább a nyelvismeret, a valós nyelvtudás a fontos, nem egy nyelvvizsga.ˮ – hangzik el gyakran. De mi van, ha lehetőségünk sem adódik rá, hogy bemutassuk a nyelvtudásunkat? Nemcsak az egyetemre való bejutáshoz kellhet nyelvvizsga, egy jó munkahely megszerzéséhez is szükség van rá:
„Munkainterjún hiába tér át a HR-es az idegennyelvre, a szóbelihez való továbbjutás feltétele az előzőleg leadott önéletrajz volt, a nyelvvizsák száma és szintje szűrőként szolgált az állásinterjú második kapujában.ˮ
Bár a nyelvvizsgázásban nem beszélhetünk korhatárról, fiatal korban, érettségi előtt nemcsak különleges kihívást, különleges szerepet is töltenek be a nyelvvizsgák. Ha ugyanis külföldön szeretné egy fiatal folytatni a tanulmányait, mindenképpen kellene fognak a nyelvvizsgák.
Bár a szkeptikusok véleménye megoszlik a kriteriumrendszer objektivitásáról, minden nyelvvizsga ad egyfajta visszacsatolást a nyelvtanulás véget nem érő folyamatában. És bármilyen furcsa, nemcsak megmérettetést, élményt is jelenthet: „Én azért csinálom a nyelvvizsgafelkészítő tanfolyamat, mert az egyetlen olyan értelmes elfoglaltság, ami rólam szól és gyerek mellett van rá időm. Nekem ez a heti kimenőm, és amellett, hogy hasznos, határozottan élvezem.ˮ
Ahogyan a DELE a spanyol nyelvvizsgák között, úgy a spanyol az idegennyelvek között foglal el gyakran különleges helyet. A nyelvtanulók ugyanis nem minden esetben ugyanolyan elhivatottak: „A spanyol azért más, mert imádom, a kedvenc nyelvem és amikor megpróbáltam a C2-t, meglett egyből. Angolból meg csak egy középfokot tettem le az egyetemhez, és azt se tudom már, hol van a papír.ˮ
Kevesen beszélnek róla, de egy nyelvvizsgarendszerben kódolva vannak a kulturális és szemléletbeli eltérések is. Ez azért fontos, mert a nyelv csak egy eszköz arra, hogy emberek bizonyos csoportjával hatékonyan tudj kommunikálni. Ha összevetjük mondjuk a Toefl-t, a DELE-t vagy az Origót, fontos eltérésekkel találkozunk. Mindegy, melyiket hozzuk fel példának, a nyelvvizsgarendszer egy-egy ország vagy kultúra tanuláshoz való hozzáállásáról, motivációs rendszeréről, kommunikációs hangsúlyairól is pontos képet ad.
Ezért is fontos, hogy a nyelv ismerete után rendesen felkészüljünk magára a vizsgára is, és megtanuljunk vizsgázni az adott nyelvvizsga követelményrendszerein belül. A felkészülés során az ember pedig ismétel, így a spanyol DELE nyelvvizsga letételével a tudás lépcsőfokait is jól lehet érzékel(tet)ni.
Míg Európában 6 szinten bizonyíthatjuk nyelvismeretünket, ami sok Erasmusos, munkavállalói kaput nyithat meg az ember előtt, addig Magyarországon még a közép- és felsőfokú nyelvvizsga a divat. Hazánkban közel 120 közintézményben tanulhatnak spanyolt a diákok, majd megkezdett tanulmányaikat több egyetemen is folytathatják.
A Budapesti Cervantes Intézet célja, hogy a magyarországi tanulók nemzetközi dokumentummal is tudják bizonyítani a spanyol nyelv tanulásával töltött éveiket. Az Intézet következő nyelvvizsgái 2023. őszén lesznek, így a nyár a legjobb időszak arra, hogy az ember megkezdje a felkészülést akár egy nyelvvizsgaelőkészítő tanfolyammal. Mi mindenkit arra buzdítunk, tegye próbára magát és szerezzen sikerélményt a DELÉ-vel.