Mit tudnak a magyar–spanyol kéttannyelvű gimnáziumok?

A magyar–spanyol kéttannyelvű gimnáziumokban a diákok azonban nem csak spanyolul tanulnak, szó szerint egy másik nyelven élik meg a középiskolás éveiket: a történelemmel, földrajzzal, de a reáltantárgyakkal is spanyolul birkóznak, sőt egyedi projektekben dolgoznak együtt, spanyol versenyeken indulnak és ösztöndíjak segítségével hamar eljutnak az Ibériai-félszigetre is tapasztalatokat szerezni. Nulladik évtől a C1-es nyelvvizsgáig, következzen egy útmutató a hazai spanyol kéttannyelvű képzéshez.

Egyre több szülőben merül fel a kérdés: érdemes-e spanyol kéttannyelvű gimnáziumba adni a gyereket? Magyarországon ehhez egy különlegesen jól felépített rendszer áll rendelkezésre: a magyar–spanyol két tanítási nyelvű gimnáziumok hálózata. Jelenleg hét ilyen középiskola működik: egy Budapesten, az úttörőnek számító kispesti Károlyi Mihály Gimnázium, és hat vidéki tagozat Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Szegeden, Kecskeméten és Veszprémben. A programban ma már közel ezer diák tanul évről-évre (a budapesti kéttannyelvű iskola ennek a létszámnak a felét adja).

De mitől különleges ez a képzés? A hagyományos gimnáziumi oktatással szemben a diákoknak egy kéttannyelvű tagozat öt évig tart, hiszen az első, úgynevezett nulladik évben heti 18–20 órában tanulnak spanyolul, emellett pedig csak néhány alapvető tantárgyuk van, mint az irodalom. A következő négy évben már a megszokott gimnáziumi tanterv szerint haladnak, ám a legtöbb tantárgy (matematika, fizika, földrajz, történelem, spanyol civilizáció) részben vagy teljesen spanyolul folyik.

Ezek után talán nem is olyan meglepő, hogy a spanyolból tett emeltszintű érettségi nem nagy kihívás a diákoknak, akik a tudásuk birtokában akár spanyol egyetemen is gond nélkül tovább tudnak tanulni. A program hátterét a budapesti Spanyol Nagykövetség és a spanyol Oktatási Iroda biztosítja, összesen tizenhét anyanyelvi tanárral és számos támogatással, pályázattal. Jó hír a szülőknek, hogy a nulladik évfolyamon kezdő szintről indulnak a gyerekek, vagyis nem feltétel a korábbi spanyoltudás – annál fontosabb a nyitottság, a szorgalom és egy kis bátorság ahhoz, hogy a végére magabiztosan mozogjanak a spanyol nyelvű világban.

Honnan indult a magyar–spanyol kéttannyelvű program?

A spanyol oktatási minisztérium budapesti Oktatási Irodájának friss adatai szerint a spanyol kéttannyelvű programban csak a 2024/2025-ös tanévben összesen 1058 diák tanult, ami a hálózat folyamatos bővülésének eredménye. A program 1988-ban indult a Kispesti Károlyi Mihály Gimnáziumban, majd 2000 és 2008 között fokozatosan csatlakoztak a vidéki iskolák. Míg az 1995/96-os tanévben még csak 337 tanuló vett részt a teljes programban, ma már egy-egy iskola is átlagosan mintegy 150 spanyolos diákkal működik.

A budapesti Károlyiban ma már több mint ötszázan tanulnak spanyol–magyar kéttannyelvű rendszerben, vagyis nagyjából az összes spanyolos kéttannyelvű diák fele jár ide az adatok szerint. Ahogy korábban is írtunk róla, a program elengedhetetlen pillére a gyerekek mellett az oktatói gárda, hiszen nemcsak magyar anyanyelvű tanárokra épít: a hálózatban mintegy másfél tucat, a spanyol oktatási minisztérium által küldött spanyol anyanyelvű tanár dolgozik. A színvonalra jellemző, hogy a túljelentkezés az országos átlag többszöröse, és a hét iskola szinte mindegyike rendszeresen az ország száz legjobb középiskolája között szerepel.

Nem csak nyelvórák: programok, versenyek, ösztöndíjak

A spanyol kéttannyelvű rendszer ereje nemcsak a tanrendben keresendő. A diákok egész tanévre kiterjedő, közös országos programhálóhoz csatlakoznak:

ENIBE
Minden évben megrendezik a Spanyol Kéttannyelvű Iskolák Országos Találkozóját (ENIBE), ahol a hét iskola diákjai nyelvi és kulturális versenyeken mérik össze tudásukat; a központi esemény a spanyol nyelvű színjátszóverseny. Az immár húszéves múltra visszatekintő rendezvényen eddig több mint négyezer diák vett részt.

Tanulmányi versenyek – a spanyoltól a rövidfilmig
A budapesti Spanyol Nagykövetségen található Oktatási Iroda egész sor, kifejezetten a spanyolul tanuló középiskolásoknak szóló versenyt támogat: irodalmi pályázatot a kéttannyelvű tagozatos diákoknak, a Spanyol Nagykövetség Díját (Premio Embajada de España), országos kulturális vetélkedőket, rövidfilm-pályázatot és természetesen a nagy múltú tatai Országos Spanyol Nyelvű Vers- és Prózamondó Versenyt.

Spanyol Nagykövetség-díj és ösztöndíjak
A Spanyol Nagykövetség Díja a kéttannyelvű tagozatok legkiválóbb diákjait jutalmazza: minden évben tizenöt díjat osztanak ki, köztük spanyolországi intenzív nyelvtanfolyamokat, valamint egy külön ösztöndíjat a Navarrai Egyetemre. Emellett a spanyol Oktatási Iroda rendszeresen ír ki egyetemi ösztöndíjakat kifejezetten a magyar–spanyol kéttannyelvű képzésben tanulók számára.

„Spanyol napok” az iskolákban
A veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban minden évben Spanyol napot rendeznek: spanyol büfé, iskolai dekoráció, közös tánc, játékos vetélkedők és nyeremények segítenek közelebb hozni a spanyol és latin-amerikai kultúrát az egész iskola közösségéhez. Hasonló tematikus napokra másutt is bőven találni példát.

Mit nyernek diákok?

Aki spanyol kéttannyelvű gimnáziumba jár, egyszerre kap teljes értékű magyar érettségit és egy nagyon magas szintű, aktív spanyoltudást. A budapesti Károlyi statisztikái szerint a végzősök 100%-a C1 szintű spanyol nyelvvizsgát szerez, és a tanulók nagy részének angolból is közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája van, sokan pedig harmadik nyelvből is vizsgáznak a gimnázium tájékoztatása szerint. A diákok így 2–3 idegen nyelvvel lépnek ki az iskolából, ami a hazai és nemzetközi továbbtanulásban is óriási előnyt jelent. A spanyolt pedig bármelyik karrier választása esetén hasznosítani lehet itthon és külföldön egyaránt.

Kinek való a spanyol kéttannyelvű?

Egy ilyen képzés ugyanakkor nagy munkát és időbefektetést vár el a gyerektől: már a nulladik évben napi 3–4 spanyolóra, később pedig több tantárgy spanyol nyelven, ez jelentős kihívás. Cserébe a diákok egy olyan biztos nyelvtudással, kulturális magabiztossággal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel lépnek ki az iskolából, amely évekig meghatározhatja a továbbtanulásukat és a karrierjüket. Azoknak a fiataloknak ideális tehát a kéttannyelvű, akik szorgalmasak és nyitottak, szívesen és jól kommunikálnak, nem riadnak vissza a kihívásoktól, és hisznek a nyelvtudás fontosságában.

Hol tanulhatnak a gyerekek spanyol kéttannyelvű képzésben?

Végezetül néhány alapvető információ azokról az intézményekről, ahol a magyar diákok spanyol kéttannyelvű képzésben vehetnek részt (az intézmények honlapján közölt információkra építve):

Budapest – Kispesti Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium
Az 1987-ben épült iskola 1988-ban indította el a spanyol két tanítási nyelvű képzést – ez volt az első ilyen program nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában. A XIX. kerületben található intézmény ma teljes egészében kéttannyelvű gimnázium: évfolyamonként három osztály indul, és több mint ötszáz diák „él és gondolkodik” spanyolul nap mint nap.

A nulladik évben heti 18 órában tanulnak spanyolt, majd matematikát, történelmet, földrajzot és civilizációt is spanyolul sajátítanak el. A gimnázium honlapja szerint erős a diákközösség: Károlyi-napok, spanyol és latin-amerikai tematikus napok, színjátszókör, sport- és tanulmányi versenyek, rendszeres spanyolországi tanulmányutak színesítik a hétköznapokat.

Debrecen – Fazekas Mihály Gimnázium
A debreceni Fazekas története 1873-ig nyúlik vissza; ma is az ország egyik meghatározó gimnáziumának számít. A nyelvoktatásnak mindig kiemelt szerepe volt, a magyar–spanyol (és magyar–francia) kéttannyelvű tagozat 2000-ben indult. A több mint 40 ezres könyvtár, a gazdag verseny- és diákszínházi élet, valamint a dinamikusan fejlődő, egyetemi város adta háttér ideális közeget teremt a spanyolt tanuló diákoknak az intézmény honlapja szerint.

Miskolc – Herman Ottó Gimnázium
A Herman Ottó Gimnázium Miskolc patinás középiskolája, amely évtizedek óta kiváló idegennyelv-oktatásáról ismert. A spanyol kéttannyelvű képzés 2001 óta működik. Az iskola első épülete 1878-ban, a jelenlegi, bővített épület 1993–95 között készült el. A tanulók nagy része az érettségi előtt két idegen nyelvből is középfokú nyelvvizsgát szerez, így a spanyol mellett másik – többnyire angol vagy német – nyelvből is biztos tudással lépnek tovább.

Pécs – Kodály Zoltán Gimnázium
A pécsi Kodály Zoltán Gimnázium 1973 óta működik, 1982-ben vette fel Kodály Zoltán nevét. Az iskola zenei, nyelvi és humán profiljáról ismert, a kéttannyelvű oktatás olasz nyelven 1987-ben, spanyolul 2001-ben indult. A régióban ez az egyetlen magyar–spanyol kéttannyelvű gimnáziumi tagozat, ezért a környék számos településéről érkeznek ide diákok; egyre többen választják a spanyolt második vagy akár harmadik idegen nyelvként.

Szeged – Tömörkény István Gimnázium
Szegeden működik az ország egyik legjelentősebb hispanisztika tanszéke. A Tömörkény István Gimnázium spanyol kéttannyelvű tagozata 2005 óta működik, a diákok a Szegedi Tudományegyetem versenyein, hispanisztika rendezvényein is rendszeresen részt vesznek, és mivel a tanulók az egész megyéből érkeznek, kollégiumi férőhely is rendelkezésre áll számukra.

Kecskemét – Bolyai János Gimnázium

A Bolyai János Gimnázium 1987-ben nyitotta meg kapuit, a spanyol kéttannyelvű tagozat 2006 óta működik a matematika-, informatika-, német- és angolspecializációk mellett. A spanyol kéttannyelvű osztályok a nyelvi tagozatokkal együtt az iskola legnépszerűbb képzései közé tartoznak.

Veszprém – Vetési Albert Gimnázium
A Vetési Albert Gimnázium 1989-ben nyílt meg, és a város legfiatalabb középiskolája. A francia-magyar kéttannyelvű tagozat 1999-ben, a spanyol–magyar 2008-ban indult, ma pedig több nyelvből (angol, német, francia, spanyol) kínál emelt szintű képzést. A spanyol tagozatnak saját Spanyol napja, diák-színjátszó köre és számos nemzetközi projektje van, amelyekben a tanulók „élesben” használhatják a nyelvet.

Start typing and press Enter to search