A spanyol nyelv jelképe: Ñ

Az Ñ a spanyol ábécé (abecedario) tizenötödik betűje, amely az N után következik, így vele egészül ki a nemzetközi latin betűsor. Elnevezése eñe, hangértéke pedig nagyjából megfelel a magyar [ny]-nek – bár annál valamivel hosszabban ejtik. A tetején található hullámvonalat tildének nevezik (a spanyol tilde szó jelentése ’ékezet’, a tildar ’megjelöl’ igéből képzett főnév, amelynek végső forrása a latin TITULĀRE ige, a TÍTŬLUS, ’felirat, cím’ szóból). Az ñ betű mára az egész világon a spanyol nyelv jelképévé vált, még spanyol kultúrintézet, az Instituto Cervantes logójában is megtalálható.

De vajon spanyol újításról van-e szó, vagy esetleg egy régi szokás megtartásáról? A történet a középkori latinban kezdődik, ahol elterjedtnek számított a szövegmásolók között, hogy hely- és időtakarékosság céljából a leggyakrabban ismétlődő betűket és szavakat úgy rövidítették, hogy az elhagyott betűt az előttük lévő betű tetejére helyezett – kezdetben inkább vízszintes, majd hajlított – vonalka helyettesítette (pl. QUAM → QUÃ ’mint’, ÍNSŬLA → ĨSULA ’sziget’).

Az ñ eredete pontosan egy ilyen rövidítésben rejlik: a latin -NN- csoportot egyszerűsítették így a középkori szövegekben, s mivel a kasztíliai nyelvjárásban a hosszú latin [nn] hang – az [ll]-hez hasonlóan – lágyult (palatalizálódott), a tetején lévő vonal hullámos alakot öltött. Ez jelölte a megváltozott kiejtést is, majd a rövidítési módot önálló betűként kezdték el használni (pl. ANNU > año ’év’, PITINNU > pequeño ’kicsi’).

Az [ny] hangot tehát innentől kezdve az ñ jelölte a spanyolban, amely viszont nemcsak a latin -NN- folytatása lehet az újlatin nyelvekben, hanem a -GN- és a (magánhangzó előtti) -NE-, -NI- betűkapcsolatok népi kiejtéséből is származhat (pl. HISPÁNĬA > España), ezért például a franciában és az olaszban éppen a gn kettős betű jelöli ezt a hangot (ol. Spagna, fr. Espagne), míg a katalán az ny (Espanya), az okcitán és a portugál pedig az nh kapcsolatot választotta a jelölésére (Espanha).

Láthatjuk tehát, hogy az ñ korántsem valami forradalmi újítás eredménye, hanem egy középkori latin íráshagyomány túlélője, amely a spanyolból bekerült a galíciaiba, illetve más nyelvekbe is, melyekre hatással volt a spanyol írásbeliség a hódítások során. Mindamellett nagyon kevés, mindössze 80 szó kezdődik ñ-nyel, amelyek a Spanyol Királyi Akadémia értelmező szótárában nem egészen két oldalt tesznek ki – s ezek is szinte kivétel nélkül tájnyelvi szavak, illetve valamelyik dél-amerikai indián nyelvből származó növény- vagy állatnevek. Egyetlen kivétel a ñoño, -a (< lat. NONNU) ’mamlasz, ostoba, tutyimutyi’.

A még néhány ismert fogalmat jelölő, ñ-nyel kezdődő szó között említhető az olasz eredetű ñoqui (< ol. gnocchi); az állatnevek közül a ñu ’gnu’ (afrikai antilopféle) és a ñandú ’nandu’ (dél-amerikai struccféle); népnyelvi szavak például a ño, ña, illetve ñor, ñora. Ez utóbbiak a señor  ’úr’ és señora ’asszony’ rövidülései − amik már bizonyára nemcsak a spanyol tanulók számára csengenek ismerősen.

A szerző további írásait az El Mexicano blogon olvashatjátok.