Barcelona turistacsapdák nélkül: Élet a katalán fővárosban egy helyi magyar szemével

Strandolás Barcelonában

…vasárnap, szikrázó napsütés. Kijövök a fitnessteremből egy kis zumba és lazító pilates után. Gondoltam, most nincs kedvem vonatra szállni és a jól bevált – egyébként turistamentes – partokig (Montgat, Castelldefels, Badalona) utazni. Itt van nekünk 7 azaz hét playa az orrom előtt Barcelonában, csak kisétálok a gymből és máris Villa Olímpica strandján találom magam.

Próbálom kiteríteni a strandkendőm, ami lehetetlen művelet, hisz vagy a mögöttem ülő lába vagy az előttem lévő család piknik standja, esetleg jobbra-balra dőlő napernyôje lóg a számba. Hát jó, egy próbát azért mégiscsak megért, bár így 6 év után igazán tudhatnám, mi vár rám egy barcelonai playán.

Végre elhelyezkedek, már csorog rólam a víz, de a tengerbe merészkedni errefelé necces is lehet: a sunyi tolvajok például, hogy az augusztusi medúzarajt még csak meg se említsem. Marad a napsütés és a tengermorajlás, erről a mai playazásról ennyit, lassan inkább biciklire pattanok és irány haza.

Biciklivel a Ramblán

Apropó bicikli. Se a T10-es gyűjtőjegy, se a napi Barcelona kártya, de még a Hop-On Hop-Off busz sem mutat annyi látnivalót, mint biciklivel végigsuhanni a városon. Bizony, bicajjal minden kb. 10-15 perc távolságban van, legyen az a Rambla, a Plaza España,a  Sagrada Familia, és még sorolhatnám. Barcelonában rengeteg a kiépített bicikliút, igaz, ilyenkor a tuktuk bicikliket kell szlalomozva kerülgetni, de még mindig messze élvezetesebb a város így, mint a zsúfolt tömegközlekedéssel.

De jól válaszd meg az utad, merre mész! A Rambla augusztusban maga a pokol. Mi, akik itt élünk, a közelébe sem merészkedünk, ha nem muszáj. De legyen tél vagy nyár, a Ramblán mindig nagy a tömeg, hisz kötelező turistaútvonal, ott a Boquería piac, a csoki- és gumicukorhegyek horribilis árakon, esetleg pár egzotikus gyümölcs – éppen ugyanazok, amit a Mercadonában vagy bármelyik zöldségesnél fele annyiért beszerezhetsz.

Aztán leszáll az est a Ramblán. Ha nappal turistahegyek, hát éjszaka hömpölygô tömeg a legénybúcsús, tehénnek öltözött angoloktól az orosz, olasz, német, francia, vagy egyszerűen “világpolgár” egyetemisták és turisták karattyolásáig. Ha eltévednél, csak figyeld az utcai árusokat, a fel-fel röppenő világító pörgettyűket. Ez is a híres Rambla sötétben csillámló arca.

Raval rave

A Raval igazi multikulti, Barcelona autentikus “arab negyede”, telis-tele marokkói, libanoni és indiai éttermekkel, ahol curryillat száll a levegőben, egymást érik a kisboltok, a locutoriók. A Rambla de Ravalon mindent megtalász, van itt halal húsbolt, zöldséges és a forgatag közepén az egyik kedvenc cafeteríam, a Filmoteca gasztrobárja, avagy a La Monroe.

Ülj be és figyelj. Kérj egy sört, mondjuk egy Estrella Dammot, ha már ez a barcelonai specialitás, és kérj egy kis Machoman nachost is hozzá (hatalmas adag nachos, babbal, jalapeño paprikával, tejfölféleséggel) és csak figyeld ami körbevesz. A Ravalban éjszaka mászkálni nem mindig felelemelő, de mindig érdekes: nevezzük ezt Barcelona “nyóckerének”, rendben?

Mert ez is Barcelona. Meg se lepődj tehát, ha megjelenik Mónica La Reina de Raval, avagy Barcelona leghíresebb ex-éjszakai királynője, aki hatvanpár évével is műanyag koronát hord a fején, meg műszempillát kékre mázolt szemhéjakkal. Ő mindig “szexi” naptárát árulja, kedvesen közeledve hozzád. Ez a rituálé is a Raval szerves része.

Barcelonai Vacsora a Bornban

De menjünk tovább a Bornba, ami az egyik kedvenc városnegyedem. Nem annyira zsúfolt, elegánsan bohém óváros. A Paseo del Born telis-tele bárokkal, itt az én egyik kedvenc latino bárom is, az El Copetin, amit évek óta ugyanazok az argentinok működtetnek, isteni pisco sourt adnak, és állandóan újratölti pattogatott kukoricával a kis tálkát előtted. Érezd jól magad, miközben a legújabb reggaeton slágerek szólnak.

Errefelé találsz két jó kis mexikói éttermet is: a La Haciendában 4 euróért olyan isteni margaritát adnak mangósűrítményből vagy épp tamarindóból, hogy egybôl mosolyt csal az arcodra. Ha pedig egy jó tengeri kütyüt ennétek, menjetek csak le Barcelonetára a Paseo de Borbóra és keressétek a Rey de Gambas nevû éttermet, ahol hatalmas adagok és baráti árak várnak.

Tudom ám, mi jár a fejedben: hol lehet jó tapasokat enni Barcelonában? A Poblesec városnegyedben ez sem lehetetlen, a Plaza Españahoz közeli Calle Blaion egymás hegyén-hátán sorakoznak a jó tapas bárok. Persze van itt más izgalom is, Barcelona Dominikája: dominikai fodrászat, étterem, bár, de még latin nadrágokat is kapni errefelé (tudjátok, azokat a tapadós, fenékkidobós fajtákat).

Nem mellesleg itt van kedvenc barcelonai pizzériám is: az El Sortidort nápolyiak mûködtetik, kemencés pizzát sütnek, ráadásul minden szerdán féláron. De a ramen is nagy divat lett mostanában errefelé. Urquinaonánal keressétek bátran az Oishii Rament, mintha csak egy tokiói metrómegállóban lennétek (a kacsás ramen maga a csoda, esküszöm rá, telitalálat).

Itt (ne) bulizz Barcelonában!

Ha pedig így belakmároztunk, menjünk el bulizni! Ízlések és pofonok, de a kikötőt nem igazán ajánlom: egy ásványvíz 8 euró, bármilyen jobb itóka pedig legalább 16… Ha szereted a latin ritmusokat, menjetek el inkább a Mojitóba, a bevállalósabbak meg a La Fira latin diszkóba: az igazi hangulat 2-kor indul, lámpaoltás 7 körül.

Ha valami hagyományosabbra vagy kíváncsi, mondjuk egy (nem turistacsapda) flamencót néznétek meg, arra ott a Palau Dalmau a Bornban, isteni andalúz ritmusokkal, esetleg a gótikus negyedben a Marula bar jóféle balkáni és más világzenei élő koncertekkel.

A jazz szerelmesei sem maradhatnak ki a mókából! Sok hotel rooftopján vagy épp a hallban is találtok a kedvetekre való muzsikát. Az alterosok helye a Razzmatazz vagy Apolo, mélyebb élménybeszámolót sajnos erről nem én nyújthatok Nektek, de bizonyára a Primavera Sound fesztivált is élveznétek tavasszal. Csak hajrá, ne felejtsetek el hozni egy díszes fesztiválpoharat, ha mentek!

Gracia(s) barcelonai fesztiválok

És mivel nemrég búcsúztattuk az augusztust, kihagyhatatlan a Gracia fesztivál is! Barcelona Gracia negyedében ilyenkor egy hétig nincs megállás, a díszítés évről-évre más koncepció alapján megy: újrahasznosított mûanyag-dzsungel, hajó, vagy épp óriás gitár. Minden utca a maga pompásan feldíszített ékével ragyog. Ilyenkor M-I-N-D-E-N-K-I itt van.

Épphogy befejezôdött a Poblesec városnegyed fesztiválja, jön a Gracia, utána a Sants és szeptember 24-től Barcelona legnagyobb ünnepe, a La Merce zárja a fesztiválok sorát. Ha szereted a tömérdek mennyiségû tûzijátékot – ilyenkor versenyt szerveznek a parton! – illetve a kivilágított fényjátékokat, a koncertet és véletlenül sincs tömegiszonyod, ezt a bulit ne hagyd ki!

Egy barcelonai koktél a végére?

Ha pedig Merce és Rambla, meg kell említenem Nektek egy különleges barcelonai utcát, ami a Raval szívében a sörözők-koktélbárok Mekkája. A Joaquín Costa különlegességét két dolog adja: egyrészt ez a Fülöp-szigeteki negyed része, bármerre nézel, filippinókat látsz. A másik a Piscis bár.

Belépsz, és egy hamisítatlan francia bordélyban találod magad: piros bársonybrokát, piros fények és a tulaj, aki a maga 60 évével is Barbienak tetteti magát. Itt nincs az a mojito, amit ne mosolyogva hoznának ki, és a kiírás is sokatmondó: “angolul nem beszélünk, de mi kurva jó mojitót készítünk”. Hát, már ezért érdemes próbára tenni őket, nem igaz!?

Búcsú Barcelonától

Azt hiszem, lejártuk a lábunk, ettünk-ittunk, szórakoztunk is. Barcelona, Te ezerarcú, undok óriás! A város, ami magával ragad, bekebelez, ahová mindig vissza akarsz térni, ami állandóan megújul és sose áll meg. Ez a mi Barcelonánk: egy multikulti forgatag, ahol békében élünk egymás mellett mindannyian, ki-ki a maga módján hozza ki a legtöbbet ebből a nyüzsgő kavalkádból.

Barcelona egyszerűen nagyszerű, a lehetőségek tárháza, ahol mindenki megtalálja az ízlésének megfelelőt, legyen az étel-ital, bulizás, kirándulás, hegyek  és tengerpartok, esetleg alternatív programok vagy múzeum hegyek. Mindenütt mosolygó arcok várnak Rád és minket, magyarokat sem kis létszámban találsz meg itt!

A Barcelonában élő honfitársak nagy szeretettel szervezünk különböző programokat. Csak egyet had emeljek ki: BCNők csoportot,  avagy a barcelonai magyar Nők klubját, ahol minden hónapban (nyáron szünet) szervezünk valamilyen hasznos programot: spanyol jogról, munkakeresésről, vegyes házasságról. Volt már magyar pszichológus vendégünk is, de nem folytatom, mert sosem állok le. Ahogy Barcelona sem.

Utószó és emlékezés

Egyszer mégis elhallgatott a város. Néma csend borult a zsivajtól dübörgő Eixamplera, a Ramblára. A Sants kiürült, néhol lézengett csak egy-két ember. Vágni lehetett a feszültséget és a bénító félelmet, szeretett városunk vérkeringése leállt. 2017 augusztus 17. Rambla. Ez a dátum örökre bevéste magát az emlékezetbe. Hetekig, sôt hónapig virág és plüssmaci tengerbe borult a Rambla azon része, ahol történt a támadás.

Elmész mellette nap mint nap. Ugyanúgy, mint a Sagrada Familia mellett, munkába sietve, és elfelejted megcsodálni, milyen hihetetlen örökség mellett laksz. Természetessé vált ez is, hogy ott van, ott volt mindig is. Mára eltűntek a virágok, de Te tudod, mi történt ott, nem tudsz többé rezzenéstelen arccal elhaladni mellette, sosem feleded az üres Ramblát, ami mára behegesedett seb. Újra és újra turistavarázs.