Tenerife-trekking a babérlombú erdőktől Spanyolország legmagasabb pontjáig

„Elég sokat túrázom az Alpok hegyeiben, sőt az Himalája és az Andok sem ismeretlen számomra. Mégis hogyan fordulhat elő, hogy épp Tenerife napfényes szigetén, ahová a ragyogó strandok és a gondtalan nyaralás miatt érkeznek az utazók tömegei, itt keveredem a nem megfelelő felszerelés szégyenébe?” − Kovács Attila hivatásos világutazó cikke Tenerife ismeretlen oldaláról.

Huszonöt perce toporgok a parkolóban a szép nevű Cruz del Carmen kilátópontnál. Ma már jártam itt, de olyan megdöbbentően rossz idő fogadott, hogy inkább visszakanyarogtam a látványos szerpentinen San Cristobal de la Laguna városába, hogy az Anaga-hegység felé vezető elágazásban található túraboltban vegyek magamnak egy kapucnis polárpulcsit. Az eladó meg sem lepődött aznapi első vásárlóján – nyilván ezek az alulöltözött túrázók tartják el a tökéletes érzékkel elhelyezett üzletet.

Elég sokat túrázom az Alpok hegyeiben, sőt az Himalája és az Andok sem ismeretlen számomra. Mégis hogyan fordulhat elő, hogy épp Tenerife napfényes szigetén, ahová a ragyogó strandok és a gondtalan nyaralás miatt érkeznek az utazók tömegei, itt keveredem a nem megfelelő felszerelés szégyenébe? A Kanári-szigetek egyik legszebbikén ennyire változatos a táj: hiába sétálgattam előző nap hőségben és papucsban Los Cristianosban az óceánparton, a sziget északi csücskében található Anaga-hegységben bizony fel kell készülni ezekre a szélsőséges körülményekre is.

Még több fantasztikus fotó Teneriféről a képre kattintva…

Már nem vacogok, de még mindig csak az erdő legszélső fáit látni, ahogy nyöszörögve hajladoznak a szélben − hófehéren gomolygó felhőzetet, párás hideget passzíroz át a vastagon mohás ágak között a légmozgás. A néhány méteres látótávolság miatt egyre halogatom az indulást, de egyszerre csak a csüggedésbe szó szerint beleragyog a remény. Mintha elvágták volna, a felhőzászló leszakad a hegygerincről és feltűnik az alattunk elterülő mesés látvány: buja erdőktől zöldellő hegygerincek futnak a távolba, ahogy a láthatatlan rendező utasítására elhúzzák a szín elől a párafüggönyt. Most már a csodálkozás miatt állok megilletődötten, mielőtt elindulnék az ösvények egyikén.

Tenerife szigete főleg strandjairól és hangulatos kisvárosairól híres a hazai utazók körében. A déli partvonal valóban állandó napfényben fürdik, itt találjuk a legtöbb nyaralóhelyet is. De az ezer arcú sziget sokkal több értéket rejteget – mély kanyonok és Spanyolország legmagasabb csúcsa, a 3718 méter magas Teide vulkán is a sziget természeti látványosságai közé tartozik.

Az Anaga-hegységben nem csak a köderődben tett túrák, hanem a közlekedés is érdekes – a hegygerincen kanyargó keskeny aszfaltcsíkon nem ijedősöknek való a vezetés. A meredek hegyfalak felett vezető útvonal több kilátópontot is érint, ahol megcsodálhatjuk a sziget kopár, napsütötte déli tájaival éles kontrasztban lévő erdőszőnyeget. A különleges, a jégkorszak emlékét őrző babérlombú erdőkben barangolva, a göcsörtös ágakról szakállként lógó zuzmók mesebeli hangulatot kölcsönöznek a tájnak – hasonló erdőséget az Azori-szigeteken és Madeirán találunk.

Az eldugott Taganana falucskáján túl a vad hegyvidék és az óceán találkozásának látványa kínál egyedi élményt, pár völggyel arrébb pedig a Roque de Taborno merész sziklapiramisát kereshetjük fel. Az andezitcsúcs kialakulását a mélyből feltörő magmának és a vulkáni tevékenységnek köszönhetjük, a jellegzetes formáját pedig az erózió faragta ki. Ha a saját szemünkkel látjuk, könnyen beigazolódik az emblematikus csúcs eposzi jelzője: Tenerife Matterhornjának nevezik e sziklát.

A szélsőséges időjárás nem csak az Anaga-hegyégben, a Teide csúcsán is megtréfálhat bennünket. Ha a strandolást vulkántúrával szakítanánk meg, mindenképpen készüljünk meleg ruházattal, sőt az erős napsugárzás miatt naptejjel és ivóvízzel is. A csúcs közelében nem ritka a havazás sem − a vulkán legutóbbi kitörésének lávafolyamainak vörös és fekete,

élettelen vidékét még szürreálisabbá teszi a hópaplan.

Különleges sziklaformák, a Roques de Garcia égre meredő tornya, vörös lávakastélyok és kősivatagok is csak fokozzák azt az érzést, mintha egy idegen bolygó felszínén járnánk. Az alacsonyabban fekvő régiókban már megjelennek a kanári fenyők − az ellenálló növények fokozatosan hódítják meg a kopár vidéket. A Teide csúcsának közelébe felvonóval is feljuthatunk, a csúcs megmászása viszont engedélyhez kötött.

Tenerife egyik legnépszerűbb túráján viszont nem kell aggódnunk amiatt, hogy megfázunk. A Teno-hegységben, a Teide déli nyúlványainál található Masca-kanyon nagyon látványos és könnyű kalandot ígér − egy kis hajókirándulással megfűszerezve. A vulkáni kőzetben vájt mély, meredek falú kanyonokat barranco néven emlegetik, több ilyen túrát is találunk a szigeten, de a Masca a leghíresebb. A túra kiindulópontját busszal érhetjük el a legegyszerűbben, a bérelt autóval érkezők pedig Santiago de Teide falujában hagyhatják a járművet, majd ide térhetnek vissza a kikötőből.

Bár a szurdoktúra nem különösebben nehéz és végig ereszkedik az ösvény, azért érdemes zárt cipőben nekivágni és a napvédelem mellett gondoskodni a megfelelő folyadék-utánpótlásról is. A lenyűgöző, megszilárdult lávából álló falak között kanyargó ösvény végén egy apró öbölben strandolhatunk is, így a fürdőruhát se felejtsük otthon. Innen a Los Gigantes hatalmas sziklafalai alatt szeli a motorcsónak a hullámokat a kikötő felé, ahonnan busszal vagy taxival térhetünk vissza kiindulópontunkra.

Tenerife sokkal több kalandot kínál a strandon napozásnál: magas vulkánok, mesebeli erdők, mély kanyonok közül válogathatunk. Ha ezen a változatos szigeten töltjük a nyaralásunkat, akkor ne csak az egyedi hangulatú kisvárosokat fedezzük fel hanem pakoljunk a csomagba egy túracipőt, hogy a emlékezetes hegyi élményekkel színesíthessük a nyaralást. Indulás előtt pedig ellenőrizzük az utazótáska tartalmát – a strandpapucs mellett legyen polárpulcsi is!

Képeink forrása: Tenerifei Idegenforgalmi Hivatal

Start typing and press Enter to search