Ibiza, a szerelem és az álmos nappalok szigete

Vajon mennyi lehet az idő…? Tulajdonképpen mindegy is. Kínzó világosság szűrődik be az ódon spaletta résein át, keresztülhasít a sötét szobán és ha az ember nem vigyáz, egyenesen a szemébe tűz. Azt mondják, Ibizán egész évben süt a nap. Ha abból indulunk ki, hogy már akkor is perzselt, amikor visszaértünk aprócska szállásunkra, lehet benne valami… A fiesta, vagy hogy igazodjunk a hely katalán szelleméhez, a festa − sőt, ha már genius loci, legyen party − a „Fehér-szigeten” hagyományosan korán végződik. Kora délelőtt.

Száraz a szám, és csapongok. Biztosan a melegtől. Ha valamikor, az ibizai délelőttökön jólesik egy frissen facsart spanyol narancslé, úgy tűnik el a pohár, mintha nem is lett volna. Pedig konszolidáltan indult. Közvetlen járat Budapestről, a nyári időszak kényelme, és egy laza 2 órás repülés. Bár azt mondják, az autóbérlést érdemes már itthonról elindítani, hogy a reptéren (diszkrét várakozás után) csak át kelljen venni a kulcsokat, ezt elnapoljuk és alighogy földet érünk, már az eivissai belvárosnak tartunk teljes menetfelszereléssel. Kézipoggyász, póló, sort, gracias.

Ja, Eivissa a sziget és a copy-paste főváros katalán neve, ami az Illes Balears hivatalos nyelvének számít. (Vajon készítettek már felmérést angol és/vagy svéd tudósok, hogy hány turista választja Ibizát a katalán nyelv szépségei miatt…?) De hagyjuk a pikírt kommentárokat, a „Szerelem szigete” ugyanis bőven tartogat meglepetéseket azoknak, akik a party-kultúra szóösszetételnek inkább az elejére kíváncsiak. Ibizát nem véletlenül választotta az UNESCO a Világörökség részévé − a szomszédos Mallorcával fej-fej mellett.

A szűk belvárosi utcácskákban tett délutáni séta mindenesetre (majdnem) olyan jó, mint a reggeli/déli narancslé. Azt írja az útikönyv, hogy a letűnt korok szerelmeseinek kihagyhatatlan látnivalókkal szolgálnak a Sa Caleta föníciai település történelmi maradványai, a Karthágó-rajongók pedig a Puig des Molins-i nekropolisz irányába induljanak. Ha el tudunk szakadni egy hétre Ibizára, béreljünk autót (lásd még: reptér) és irány a Sant Josep-i partok vagy éppen Portinatx. Minden más esetben nagyon okosan osszuk be az időnket.

Ibizát nem érdemes túltolni. Ha a már-már fetisizált narancslé után az egyetlen vágyunk, hogy a Dalt Vila, a felsőváros romantikus utcái közt felhörpintsünk egy frissen pörkölt cortadót,  majd a lehető legrövidebb úton a zseniális spanyol péksütemények egyikével a hónunk alatt visszatérjünk a szállásra, ne ellenkezzünk.

A sziesztát nem kell megmagyarázni.

Ha viszont csábít a néha már giccsesnek tűnő türkizkék tenger, a vízisport-lehetőségek végtelen sora, vagy a bolha- és hippy-piacok, amikből a sziget különböző városkáiban minden napra jut egy, hát csobbanj, merülj, nézelődj. Eivissa sosem néz majd rád rossz szemmel amiatt, ha egyszerűen csak magadat adod. Sőt, ahogy a perzselő nap sugarai lassan simogatóvá válnak, a sziget cinkosan rád kacsint.

Hiába a felsőváros arab vagy éppen reneszánsz városfalaira épült világörökségi csodák, a katedrális vagy a püspöki palota impozáns homlokzatai; hiába a Marina és a Sa Penya elbűvölő kikötői hangulata, végtelen teraszai és íncsiklandó mediterrán fogásai (atención, a halételek mellett a sobrasada szalámi, a gyakran arab eredetű sütemények és a különleges likőrök is kihagyhatatlan csemegének számítanak Ibizán), az igazi élet naplemente után kezdődik.

És ha már itt tartunk, ne feledkezzünk meg róla, hogy Eivissán bizony még a naplemente-turizmus sem ismeretlen fogalom. A sziget nyugati partjait esténként ellepik a romantikus pillanatokra szomjazó turisták, akik a dugókkal dacolva is az Ibiza-életérzés nyomába erednek. A ma már legendás Café del Mar 1980 óta hirdeti mindezt, és chill out/ambient lemezeikkel még azokhoz is célba juttatták, akiket a spanyol partoktól bizony messze dobott le a gólya. Itt az idő megkeresni a forrást.

Vadat, halat - válogatott finomságok ©www.ibiza.travel

Sant Antoni de Portomany legismertebb klubja ma már az ibizai party-történelem megkerülhetetlen része, szabad helyet találni a teraszain pedig legalább olyan nehéz, mint kiválasztani a legjobb bulihelyszínt a sziget végtelennek tetsző elsőosztályú klubjai között. Ha lepucoljuk a marketing-szöveget, a Pacha vagy a Space Ibiza ma így is a világ legismertebb szórakozóhelyeinek számítanak, ahol az éjjel tényleg soha nem érhet véget… hogy aztán másnap minden kezdődhessen előröl. Egy új  nap simogató napsütés, égszínkék hullámok és romantikus séták.

De mindenekelőtt egy narancslé.

Borítóképünk ©Turespaña