La Tomatina – A valenciai paradicsomháború
A koronavírus nemcsak a spanyol egészségügyi és ellátórendszernek, vagy éppen a gazdaságnak, hanem még a kultúrának is igazi mély ütést jelentett. A tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradtak a legnagyobb fieszták, így a világhírű pamplonai bikafuttatás, és augusztus utolsó napjaibal a valenciai paradicsomháborút sem rendezik meg. A valenciai Buñol békeidőben pedig egy napra évről-évre a paradicsom fővárosává válik. Most erre emlékezünk, és várjuk a 2022-es paradicsomcsatát.
Spanyolország híres arról, hogy minden sarkában izgalmasabbnál izgalmasabb hagyományokba botolhatunk. Az egyik ilyen a manapság világszerte nagy népszerűségnek örvendő Tomatina. A Valenciától 35 kilométerre található Buñol minden évben paradicsomháború színterévé válik, amelyben több ezer ember dobál egymásra három kamionnyi zöldséget a falu főtere mellett.
A fieszta születése
A Tomatina eredete 1945-ig nyúlik vissza, és általában három lehetséges eseményhez kötik az első adok-kapok kialakulását. Egy dolog mindegyikben közös: az egészet valószínűleg egy csapat fiatal kezdte, akik nyár végén a kisváros főterén múlatták az időt. Az ezt követő történésekről már különböző változatok keringenek.
Egyesek szerint a fiatalok valamin összekaptak és az éppen ott lévő zöldséges pultból elvett paradicsomokkal kezdték dobálni egymást, míg mások úgy tartják, a kofa árujának minőségével nem voltak megelégedve. Sokan az aragóniai Cipotegato színlelt megkövezésében látják a buñoli szokás alapját, ám erre sincs bizonyíték.
A legtöbbször emlegetett történet az augusztus utolsó hetében tartott hagyományőrző felvonuláshoz kapcsolódik. A szóbeszéd szerint a fiatalok be akartak állni a résztvevők közé, ám nagy igyekezetükben fellökték az egyik zenészt, aki idegességében mindent dobálni kezdett, ami a keze ügyébe került.
Mivel a menet éppen egy zöldséges mellett haladt el, a többi résztvevő is felkapott néhány paradicsomot és megkezdődött az első csata. A végén a rendőrségnek kellett a rendet helyreállítani, de a fiataloknak annyira megtetszett a felfordulás, hogy a következő évben visszatértek, immár az otthonról hozott paradicsomaikkal.
Temetési menetből világraszóló fesztivál
A fiesztát a következő években többször betiltották – ne feledjük, ezek a Franco diktatúra évei Spanyolországban – ám a falu lakói összefogtak, és rendszeres tiltakozásokat szerveztek annak érdekében, hogy visszaállítsák a már hagyománynak tartott paradicsomháborút.
1957-ben még egy temetési menetet is tartottak a figyelem felkeltésére: egy koporsót hordoztak körbe a falun, benne egy hatalmas paradicsommal, a zenekar pedig ezúttal gyászindulókat játszott. A siker végül nem maradt el, a paradicsomháborút azóta is (majdnem) minden évben megrendezik Buñolban.
Hosszú ideig mindez csak a helyieket szórakoztatta, azonban Javier Basilio riportjának köszönhetően 1983-tól már egész Spanyolországban ismerték a szokást. Azóta egyre többen kíváncsiak a Tomatinára, és a kétezres évektől kezdve ugrásszerűen megnőtt a külföldi érdeklődők száma is.
2011-ben már 40 ezer ember dobálta egymást 120 tonna paradicsommal körbevéve. A legtöbb külföldi Angliából, Ausztráliából és Japánból érkezik – nem véletlen, hogy a Tomatina hivatalos weblapja a spanyolon és az angolon kívül immár japánul és koreaiul is elérhető.
Tomatina lépésről-lépésre
Ugyan maga a paradicsomdobálás hagyományosan csak szerda délelőtt kezdődik, már előző este rengeteg programon vehetünk részt. Az emberek készülődnek a másnapi ütközetre: amolyan spanyolos szokás szerint az utcán összegyűlve beszélgetnek és iszogatnak. Másnap reggel már érezni lehet a levegőben a paradicsom illatát, ami nemcsak az egész főteret, hanem a környékbeli utcákat is betölti. Egészen különleges hangulat kezd eluralkodni a kisvároson, az erkélyekről a helyiek vödörrel locsolják az arra tévedőket.
A fieszta egyik fontos pillanata a serrano sonka megkaparintását kísérő játék. A szervezők felállítanak egy óriási szappanos rudat – a csata végeztével később mosakodásra is használják –, aminek a tetején egy igazi spanyol sonka lóg. A paradicsomcsata addig nem kezdődhet el, amíg ezt valaki meg nem szerzi, ezért se szeri se száma a jelentkezőknek, akik különböző trükkökkel próbálják a küldetést teljesíteni. A végső győztest óriási ovációval fogadják, jutalma pedig természetesen a megkaparintott sonka.
Ezután hangzik el az első gongszó, és mindenki izgatottan várja, melyik irányból érkezik a muníció; próbál úgy helyezkedni, hogy könnyen menekülhessen a záporozó paradicsomok elől. Általában öt kamion szállítja a több mint száz tonna paradicsomot, amire a leleményesebbek azonnal fel is kapaszkodnak. Az ütközet körülbelül másfél órán keresztül tart, és a végét is gong jelzi: amint ez megszólal, senki nem dobálhat tovább.
Néhány jó tanács
Végül néhány jó tanács, amit érdemes észben tartania annak, aki szeretne részt venni ezen a különleges eseményen. Fontos előírás, hogy a paradicsomokat szét kell nyomni eldobás előtt, a sérülések elkerülése érdekében. Bár az ízét majd’ mindenki szereti, a csípős paradicsomlétől jobb búvárszemüveggel védekezni, egy jól kiválasztott zárt cipő pedig megakadályozza, hogy a csata után mezítláb kelljen visszamenni a szállásra. A telefonokra is vigyázzunk, de a legfontosabbat még így sem mondtuk: ne felejtsétek el már most megvenni a belépőt a következő évre, hiszen a férőhelyek száma limitált!