Fieszta − Az 5 legnépszerűbb spanyol ünnep

Moros y cristianos

A Moros y cristianos valójában egy történelmi szerepjáték, ami az Ibériai-félsziget arab megszállásáról emlékezik meg. Folyamatosan változó kiterjedésű területen ugyan, de Spanyolország kr.u. 711-től egészen a Granadai Emirátus 1492-es bukásáig muzulmán megszállás alatt volt, ennek hagyatéka pedig a szembeötlő építészeti örökség mellett a kultúrában, a nyelvben és a tudományban is megtalálható. Az ún. reconquista, a visszahódítás csatáinak állít emléket a Mórok és Keresztények játéka, amelyet Spanyolország több településén is évente megrendeznek. A hagyomány elsősorban a félsziget dél-keleti vidékén számít meghatározónak, a legnagyobb tömeg pedig a XIX. század óta a valenciai Alcoyban gyűlik össze Szent György napján.

Carnaval de Tenerife

Csakúgy mint más keresztény országban, a farsang Spanyolországban is kiemelkedő ünnepnek számít. Noha a farsangi időszakban jellemzően az egész országban szerveznek ünnepségeket, a Rio de Janeiró-i karneválhoz mérhető hangos és színpompás fiesztát csupán az andalúziai Cádizban és a Kanári-szigeteken találhatunk. A Santa Cruz de Tenerife-i ünnepet jól jellemzi, hogy a hatalmas felvonulások és a grandiózus díszletek miatt a világ legnagyobb farsangi ünnepei között tartják számon. Kialakulása a történeti feljegyzések szerint a Kanári-szigetek európai hódítására vezethető vissza, fontos központi elemeként pedig évről évre visszatér a karnevál királynőjének megválasztása.

Feria de Abril

Az Áprilisi-búcsú nemcsak a festői Andalúzia, hanem az egész Ibériai-félsziget egyik legismertebb ünnepének számít. Noha Dél-Spanyolországban nemcsak Sevillában szokás a tavaszi időszakban búcsút tartani, a legnagyobb figyelem mégis hagyományosan a sevillaiak ünnepét kíséri. Az egy héten át tartó vígadalom gyökerei az állattartó gazdák évenkénti találkozóira nyúlnak vissza, a lovak és a fogatok jelenléte pedig a mai napig meghatározónak számít a sevillai búcsúban. Hasonlóan fontos szerepet töltenek be a hagyományos andalúz népviseletek, amelyek az aktuális divatot is követve évről-évre változnak. A trendekhez alkalmazkodó hölgyek tehát kénytelenek áldozni a legnevesebb tervezők új darabjaira, vagy kétségbeesésükben az erre szakosodott helyi szabókhoz fordulni – akár több ezer eurót spórolva.

Fallas

A spanyol kultúra szerelmeseinek többsége bizonyára hallott már a valenciai Fallasról, amely az ország egyik legnagyobb ünnepének számít. A jelentős belső turizmust is vonzó eseményt minden évben március 15. és 19. között tartják, József napjához igazítva. Szent József ugyanis az asztalosmesterek védőszentje, akik hagyományosan ezen a napon pucolták ki műhelyeiket és égették el a felgyülemlett fatörmeléket. Minden bizonnyal ebből a szokásból eredeztethető a ma ismert Fallas, amely több tíz méteres – az alkalomra készített – szobraival és hatalmas máglyáival nem sokban emlékeztet az asztalosmesterek tisztítótüzére. A lenyűgöző pirotechnikai bemutatókkal kísért ünnepen ma már elsősorban a humor a főszereplő, hiszen a grandiózus szobrok legtöbbször politikusokat és közéleti szereplőket ábrázolnak, akik az ünnep végeztével a tűz martalékává válnak.

San Fermín

Pamplona, az álmos észak-spanyolországi kisváros minden év július 6-án kifordul magából, és egy hétre a világ egyik legnagyobb fesztiváljának színhelyévé válik. Ezen a különös városi játszótéren aztán népi hagyományok, vallási események, hedonista mulatozás és politikai figyelemfelkeltés különös elegye keveredik, annak megfelelően, hogy az ember éppen hova téved ebben az egy hétben. Noha a július 6-i rakétadördüléstől (chupinazo) kezdve a július 14-i gyertyafényes búcsúünnepélyig (Pobre de mí) bezárólag zavarba ejtően sok esemény követi egymást, a helyiek és a külföldiek számára Szent Fermin ünnepe ma már elsősorban nem más, mint egy hatalmas buli… ahol reggelenként fél tucat bika elől emberek ezrei menekülnek az óváros sikátorain át.