Így épül(t) a Sagrada Família, Spanyolország legnépszerűbb látnivalója
Furcsa, különleges érzés lesz, ha átadják. A Sagrada Família közel 150 éve épül a zseniális katalán építész, Antoni Gaudí útmutatását követve, és bár az eredeti tervek szerint halálának centenáriumára (1926-2026) fejeződött volna be, ez már aligha valósul meg. Barcelona és egész Spanyolország legnépszerűbb látnivalóját mégsem lehet egyszerű számokkal leírni. A Sagrada Família tornyait a sós tengeri szél emeli a magasba, csipkéiről a természet, Gaudí örök tanítómestere kacsint ránk. Olyan örökség ez, amit leírni lehetetlen. A Sagrada Famíliát át kell élni.
“Gaudí azt akarta, hogy a Sagrada Família a jövőben fejeződjék be” − meséli Jordi Faulí, a világ legemblematikusabb építkezését vezető mérnök. És Antoni Gaudí ebben sem tévedett. Az épület mérnöki szemmel nézve minden korban a legfejlettebb technológia alkalmazását igényelte története során, így érthető, végül miért csupán a reusi mester halálának századik évfordulójára vált elérhetővé a templom átadását (és sajnos a koronavírus-járvány ezt is keresztülhúzta).
Antoni Gaudít 1883-ban kérték fel a Sagrada Família tervének megvalósítására − és legenda született. Josep Maria Bocabella, a Sagrada Família megálmodója és építtetője ugyanakkor csak hosszas huzavona után ajánlotta fel a munka kivitelezését a fiatal katalán építésznek. Kétség sem férhet hozzá, jó kezekbe került. A többször megrekedt és újratervezett épület Gaudí kezei alatt vált grandiózus művé.
A reusi építész csupán 31 éves volt, amikor a nagyszabású projekt élére állt, és a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetett a modern technológia alkalmazására az építkezésben. Az alapkő letételkor elképzeld neogótikus katedrális tervét Gaudí csakhamar elvetette annak érdekében, hogy a modern kor vívmányait segítségül hívva egy igazán egyedülálló vállalkozásba kezdjen.
A statikai újítások adták a tervezés alapját, miután Gaudí tükrös kísérletekkel, makettekkel és mérésekkel kereste azokat az ideális íveket, amelyek lehetővé tették egyre merészebb formák és csúcsok emelését. “Így távolodott el egyre inkább a historicista templom elképzelésétől” − hívja fel a figyelmet David Puig, a Sagrada Família építésvezető-helyettese az El País videójában.
A Sagrada Família felépítése az eljövendő generációk feladata, vallotta Gaudí, így utódai nemcsak terveket, hanem bizonyos értelemben szabadságot is örököltek tőle az építkezés folytatására. Sajnos a spanyol polgárháború nemvárt kihívás elé is állította a katalán mester építészeti örökségének folytatóit, miután az eredeti makettek és tervek megrongálódtak a barcelonai harcok során.
A Születés kapuját, a templom keleti homlokzatát még daruk nélkül emelték Gaudí életében, a XX. század technológiai fejlődése azonban nemcsak a mindennapokban könnyítette meg az építési munkákat. Ennél sokkal érdekesebb dolog történt: Jordi Faulí szavai szerint a számítógépes szoftverek lehetővé tették a zseni eredeti terveinek megvalósítását, vagy a hozzájuk való közeledést − ami az ezredfordulós technológia használata nélkül nem sikerülhetett volna.
A Sagrada Família mai építése során például már kulcsszerepet kap a virtuális valóság is, ami a katalán mérnökök szerint hatékonyan rövidíti le a tervezési és az építési folyamat egészét, miközben látnunk kell, hogy még mindig csupán a templom 70 százaléka épült fel. Ahogy egykor Gaudí mondta:
“A Sagrada Famíliát a nép építi”
így minden generációnak megvan a küldetése benne: a Születés kapuját nem sokkal a reusi mester halála után fejezték be, majd utódai a Passió homlokzatát adták át 1978-ban. 2010-re készültek el a templom hajói, XVI. Benedek pápa pedig felszentelte a Sagrada Famíliát, amelyen jelenleg a központi tornyok építése folyik.