Tenerife érzelmeket ébreszt

Spanyolország csúcsán

Még az is lehet, hogy ez a világ legnagyobb sziklakertje. De hogy a legmagasabb, az biztos. Spanyolország csúcsát ugyanis a félszigettől több mint ezer kilométerre kell keresnünk, 3718 méter magasan. A tenerifei Teidére mégsem lehet egyszerű kvíz-kérdésként, csökönyös földrajzi-rekordként tekinteni. Spanyolország legnagyobb (egyben a világ harmadik legnagyobb) vulkánja legutóbb 1798-ban tört ki, maga után hagyva egy történelem előtti tájat, őshonos növények százaival, amelyek több mint fél évszázada élvezik a nemzeti park védelmét.

Felhők felett Tenerifén

Nem tudni, a tenerifei turisták között az egy főre eső Teide-csúcstámadások száma mekkora, de hogy minden látogatót lenyűgöz, azt igen. A Kanári-szigetek egyedülálló bioszférájának védelme nem kisebb kihívás, mint megmászni a Teidét, de szerencsére egyik sem lehetetlen. Előbbihez Spanyolország és a Kanári-szigetek-i kormányzat elszánt fenntarthatósági törekvései, utóbbihoz az „alaptáborból” a csúcsra 10 perc alatt repítő lanovka (aka teleférico) vezet. Persze jó kondival – és némi Himalája tapasztalattal – 7 óra alatt is „fel lehet szaladni”, ahogy egy nepáli serpa tette az erre a célra indított versenyen. Igaz, ez máig rekord.

Úttalan utakon

A kanári-életformának amúgy is része a gyaloglás. A XX. század első feléig ugyanis utak helyett sétaösvények szelték keresztül Tenerifét, mivel a hatalmas szintkülönbségek (lásd még: Teide) miatt aligha lehetett volna a szekereket felhúzni. Nemhogy megrakva, üresen sem. Így a chicharreróknak maradt a szamár, az öszvér, és a kaptató felfelé…

Mögötted a hegyek, előtted az óceán

A helyiek beceneve egyébként éppen abból ered, hogy a lenyűgöző terepviszonyok okozta nehézkes földművelés miatt leggyakrabban fattyúmakréla (chicharro) került a tányérjukra. A zöldellő északkal ellentétben a sziget déli részén ma sincs természetes növényzet, legfeljebb a kanári fenyők kapaszkodnak fel a vulkanikus hegyoldalba, és a gyér csapadék helyett a ködből vesznek fel nedvességet. Évmilliók találékonysága van mögöttük.

Ha a sziget déli részét célozzuk be magunknak, nem sok fejtörést okoz a bőrönd bepakolása.

Tenerifének ezen a részén írd és mondd 15 esős nappal lehet számolni évente, amit rendszerint márciusban le is tudnak a helyiek. A tenerifei sziklakert ilyenkor virágzik ki, hiszen az 1000 méteres fagyhatárig építkeznek csupán, onnantól a vadvirágok és pozsgások veszik át a terepet. A sziget egy tizedén terül el a 2000 méter felett található Teide Nemzeti Park, az UNESCO világörökség része, de a helyiek bioszféravédelmi elkötelezettségét mutatja, hogy ezer métertől is természetvédelmi területről beszélünk a szigetnek ezen a részén.

A Teide mindehol ott van

Az örök tavasz birodalma

Bár a rengeteg napsütés és a szökőévente előforduló záporok nem kedveztek az elődök mezőgazdaságának, a turizmusnak aduászt volt. Amióta 1978-ban délen átadták a sziget második repülőterét (Aeropuerto Internacional de Tenerife Sur-Reina Sofía), Tenerife déli „félteke” is benépesült és szinte megduplázódott a népesség. A minden évszakot meghatározó, enyhe, örök tavasz a meleget kedvelőknek és a hőséget kerülőknek egyaránt kegyelmi állapot, olyan nyaralás-kompromisszum, ami senkitől sem vár áldozatot.

Ráadásul egész évben. A sziget magyarjai közül (vannak szép számmal) például éppen a Via Sale egyik legprofibb idegenvezetőjének, a lassan 23 éve Tenerifén élő Szabolcsnak adta fel a leckét a kérdés: mekkora a különbség a tél és a nyár között a hívogató Playa de las Américas-on. Az örök tavasz birodalmában aligha ez a kérdés foglalkoztatja őket: 23 fokos átlaghőmérséklet, évi 3000 órányi napsütés és 70 kilométer fekete vagy éppen fehér homokos tengerparttal karnyújtásnyira talán érthető.

Fiam, maga kifogta Dél-Amerikát

A Playa de las Américas, a déli rész egyik legnépszerűbb partvidéke a Kanári-szigetek-i kivándorlásról kapta a nevét. A XX. század elején ugyanis még nem nőtt, épp ellenkezőleg, csökkent a tenerifei lakosság. Akiknek a mezőgazdasági nehézségek miatt a megélhetése veszélybe került, Kuba vagy éppen Venezuela felé vette az irányt a Playa de las Américas-i kikötőből. A helyiek ma is úgy tartják, a Kanári-szigetek 7+1 szigetből áll, a plusz egy ugyanis Kuba… Vagy éppen Lanzarote északi-partjainál fekvő, aprócska La Graciosa, ami az elmúlt években nyerte el – adminisztratív – önállóságát.

Tenerifét tervezni sem lehetett volna sokszínűbbre. Árulkodó, hogy a Turismo de Tenerife top10-es listájára végül 13 „must” került, ami kihagyhatatlanná teszi a sziget meglátogatását. A világ legkellemesebb klímájáról már szóltunk, ahogyan a lenyűgöző természeti adottságokról is, de hogy mit kezdünk mindezekkel, az már kizárólag rajtunk múlik. A szigeten Spanyolország és a világ legnagyobb presztízsű szállodaláncai minden kényelmet megadnak, de az aktív pihenésre vágyók előtt is terített asztal hever: (kite)szörf, búvárkodás, snorkelezés, a világ legjobb állat- és vidámparkjai, bálna- vagy épp csillagles?

Egyszerűbb lenne felsorolni, mi nem vár Tenerifén. De inkább fedezzétek fel magatok…

A képekért köszönet: Turismo de Tenerife