Indul a „dupla” bajnoki vetélkedés a La Ligában

Real Madrid

Gyertyánági András, a Real Madrid Magyar Szurkolói Egyesület alelnöke

Az idei nyár a Real Madrid háza táján némileg szokatlan módon inkább a távozók miatt volt hangos. A szurkolók nagy része nehezen tudta megemészteni, hogy az előző évben 4 kupát (köztük a Tizediket!) nyerő Carlo Ancelottinak egy trófea nélküli, egyébként kulcsjátékosokat érintő sérülésekkel tűzdelt idény után nem volt maradása a királyi gárda kispadján, de Iker Casillas távozása még nagyobb port kavart. Véleményem szerint normál esetben nem lehetne így bánni egy klublegendával, Gerrardéhoz hasonló búcsút érdemelt volna a veterán kapus, ám ez bizonyos körülmények miatt nem történhetett meg. Khedira, Chicharitóval egyetemben, csendben lépett tovább. Érkezett Benítez, akit sokan már a bejelentése napján temettek, komoly ellenszélben kezdte meg a munkát. Én azt mondom, mindenki megérdemel egy esélyt, ráadásul egy hithű madridistáról, egy tehetséges edzőről beszélünk, akinek a kisujjában van ez a klub.

És akkor a játékosok! Kiko Casilla tért vissza nevelőegyesületéhez, hogy Keylor Navasszal harcoljon a kapuba kerülésért. Danilo a védelem megerősítésére érkezett, (remélhetőleg) Carvajal tehermentesítésének céljával. Casemiro is visszatért, aminek kifejezetten örülök, a védekező középpályás remek szezont produkált a Portóval. Lucas Vázqueznek, az Espanyoltól visszavásárolt saját nevelésű játékosnak nem sok játékpercet jósolok, annak ellenére, hogy remek futballista. Vannak még nyitott kérdések Cheryshev, Asensio, Odegaard és Borja Mayoral ügyében, de az előszezonban mindannyian ígéretes teljesítményt nyújtottak.

A nyár szappanoperája pedig egyértelműen Sergio Ramos szerződéshosszabbítása, illetve De Gea ügye. Előbbire már pont került, a spanyol hálóőr szükségességét erre az idényre nézve pedig erősen vitatom. Hiányolok még egy csatárt, Illarramendit elcserélném valakire, illetve Marcelo és a folyton sérült Coentrao mellé egy bal oldali védőt is igazoltam volna. Az előszezonban rengeteget utazott a csapat, több földrészt is bejártak a srácok, így komoly következtetéseket nem vonnék le a lejátszott sörmeccsekből. Egy biztos. Ha a cél a triplázás, és mindig az a cél, akkor egy ütőképes kerettel kell nekifutnunk az idénynek. Vannak hiányosságok, de az átigazolási időszak augusztus 31-ig tart.

FC Barcelona

Molnár Péter, a KultúrTapas spanyol magazin főszerkesztője

Könnyű lenne most az FC Barcelona hanyatlásáról beszélni, hiszen az Európai- és a Spanyol Szuperkupa első mérkőzésén bekapott 4-4 gól megkongatta a vészharangokat a katalán csapat szurkolói körében. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a klubot a téli átigazolási időszakig az UEFA kitiltotta a játékospiacról és a csapatkapitány Xavi Hernández visszavonult az európai topfutballtól (a katari asz-Szaddhoz igazolt), látható, hogy Luis Enriquének nem lesz könnyű dolga az ősszel. Noha a hírek korábban arról szóltak, a társaság a 6 trófeát hozó legendás 2009-es idény megismétlésére készül, a szuperkupa-mérkőzések csalódásait többen már bagatellizálják. Ami tény, a rendkívül megterhelő − a dél-amerikai sztárok számára csak a Copa Américával véget érő − idény után az igazi megmérettetés a Primera División és a Bajnokok Ligája küzdelmeivel jön majd el Iniestáék számára.

Kulcskérdés, hogy a Barcelona milyen rajtot vesz a 2015-16-os idényben, hiszen az első tétmérkőzéseken (?) látszólag egészen egyszerűen „nem voltak játékban” a katalánok. A csapat klasszisához mérten számtalan egyéni hiba meglepő pontatlansággal párosult, amelyet persze könnyen írhatunk a koncentráció hiányának számlájára is. A Barça-futballisták nyilvánvalóan más mentalitással állnak majd fel a spanyol bajnokság nyitófordulójában − a bilbaói San Mamésban! Nem vár könnyű idénykezdet a katalánokra, ráadásul a Málaga elleni hazai meccset szeptember közepén az Atlético elleni idegenbeli fellépés követi. Egy rossz rajt rögtön hullámvölgybe sodorhatja a Barcelonát, amelynek őszi szereplése az egész idényét meghatározhatja − függetlenül Arda Turan, Aleix Vidal vagy az esetleges későbbi érkezők szerepétől. De kanyarodjunk vissza az elejére, túl könnyű lenne most temetni a Barcelonát!

Atlético de Madrid

Székely Bálint, a Peña Atlética de Hungría szurkolói csoport elnöke

Az előző idény harmadik helye akár csalódás is lehetne számunkra, főleg annak fényében, hogy tavaly bajnokok voltunk. De én nem érzem csalódásnak, hiszen az anyagi lehetőségeink messze elmaradnak az első két csapatétól, plusz több meghatározó játékosunk is távozott, akiket pont az anyagiak miatt nem tudtunk megfelelően pótolni. Most kezdődik az új idény, új reményekkel… véleményem szerint, nagy reményekkel! A felkészülési időszak jól halad, a csapat egy távol-keleti túrán vett részt, ez a túra megfelelő volt a fiatal játékosok felméréséhez, az új játékosok csapatba építéséhez. Nekem inkább az ellenfelek minőségével van bajom, mert míg a közvetlen riválisaink európai szinten meghatározó csapatok ellen mérhették le felkészültségi szintjüket, addig az Atlético nem éppen acélos japán és kínai ellenfelekkel játszott. Spanyolországba visszatérve a Real Sociedad személyében már egy erős csapat következett, akiket számomra is meglepő módon, könnyedén intézett el a csapat. Ez azért biztató a szezonkezdet előtt, a Ramón de Carranza-kupa megnyeréséről nem is beszélve!

Szólnék pár szót az új igazolásokról is. Távozott Miranda, helyette a szerb válogatott Savic érkezett, aki az olasz bajnokságban elég jól megállta a helyét. Mellette visszatért Filipe Luís, ő nagyon hiányzott a bal szélről az előző szezonban, idén biztosan nagy hasznunkra lesz. A távozó Ardát megfelelően helyettesítheti Carrasco, az eddig mutatott teljesítménye biztató a jövőre nézve. Csatárposzton ugyanakkor volt tavaly némi hiányosság, hiszen Griezmann-nak a középpályáról kellett előrelépnie a csatársorba ahhoz, hogy jöjjenek a gólok. Nem meglepő tehát, hogy Simeone erre a posztra keresett leginkább megoldást. Érkezett Vietto a Villarrealból, aki pedig ismeri a spanyol bajnokságot, nem kell neki bemutatni, mit is tud ez a srác. A végére hagytam azt, akitől a legtöbbet várok ebben az idényben: Jackson Martínez. A portugál liga „örökös” gólkirálya, igazi gólvadász, tőle minimum 20 gólra számítok. A csapatunk mindig is híres volt arról, hogy talál egy zsenit a csatárposztra, remélem, a Torres-Forlán-Agüero-Falcao-Costa sorminta folytatódik! A rövid kispad, ami korábban sokszor gondot jelentett, idén kissé meghosszabbodott, így Simeonéval az élen akár merészebb vágyaink is lehetnek.

Valencia CF

Fahn Sarolta, a Peña Valencianista de Hungría korábbi elnök-asszonya

A Valencia nyári felkészülése korántsem alakult tökéletesen. Év végén távozott az addigi sikerelnök, Amadeo Salvo, így a teljes irányítást a szingapúri tulajdonoskör vállalta magára. A középpontban természetesen a Bajnokok Ligájába való visszatérés áll, azonban az ehhez szükséges feltételek még mindig nem biztos, hogy adottak. A csapat még nem nyert meccset augusztusban és a védelem irányítója, Nicolás Otamendi éppen Manchesterben várja a megegyezést az átigazolása ügyében. Ez mindenképpen óriási veszteség lenne annak ellenére is, hogy az érte kapott 50 millió euróból lehetne gazdálkodni.

A klub eddig 100 millió eurót költött igazolásokra – ennek több, mint felét Álvaro Negredo és Rodrigo Moreno megtartása tette ki. Rajtuk kívül érkezett még az ausztrál kapus, Mathew Ryan (Diego Alves pótlására), a PSV fiatal tehetsége, Zakaria Bakkalai, valamint az U21-es brazil válogatott Danilo Barbosa. Továbbá a Celta Vigótól leigazoltuk Santi Minát, akit az egyik legtehetségesebb spanyol góllövőnek tartanak. A tavalyi szezonban kezdődő csapatépítés tehát folytatódik, sok fiatal játékossal erősítettünk, de azt gondolom, még mindig az út elején járunk, kiugró eredményt még nem várhatunk a liga legfiatalabb keretétől. Ennek ellenére bizakodunk, hogy az előző évhez képest előrébb lépünk.

Athletic Club

Galkó Máté, a magyarországi oroszlánok egyik vezetője

Az Athletic igazoláspolitikájához méltón idén sem mi döntöttük meg az átigazolási rekordokat. A szóba jöhető játékosok száma oly csekély, hogy a mercado de verano tulajdonképpen uborkaszezon a számunkra. Tőlünk általában csak elvinni szoktak. Szerencsére ezen a nyáron igazából nem vittek senkit. Annál érzékenyebben érintett minket, hogy Iraola megszűnt one club man-nek lenni, hiszen elment pénzt keresni Amerikába. A másik, akiért sírtunk az Toquero. Kevesebb játéktudás, elképesztő lelkesedés és akarás. Micsoda pechjük, hogy pont azelőtt távoztak, hogy 31 év után trófeát, azaz Szuperkupát nyertünk! Rajtuk kívül csak Albizua távozott, de érte nem bánkódunk. Viszont ismét kölcsönbe került a kapustehetség Kepa, aki ezúttal a szezonban minden bizonnyal feljutásért harcoló Valladolid kapuját őrzi a másodosztályban. Akik jöttek, jó ismerősök az utánpótlásból, Elustondo pedig az előző évadig a txurri-urdint, azaz a Real Sociedadot erősítette.

A vesztes Copa del Rey döntő után az Athleticnél idén egyértelmű cél az Európa Liga döntője. A szurkolók úgy gondolják, hogy kupát nyerni a három nagy miatt esélytelen, és mivel a kupadöntősnek nem jár európai hely így címet nyerni csak az Európa Ligában lehet, és hát oda kell érni legalább a 6-7. helyre a bajnokságban. Ami még nagyon érdekes lesz 2015-16-ban az a Bilbao Athletic, amely feljutott a másodosztályban. A „kisoroszlánok” fejlődésének szempontjából kulcsfontosságú. Nagy motiváció lesz számukra, hogy egy-két fordulótól eltekintve a San Mamésban játsszák majd meccseiket. Reméljük, bennmaradnak a Segundában és jövőre is az Athletic lesz az egyetlen olyan spanyolországi csapat, amelynek az első és a másodosztályban is van csapata!

Sevilla és a többiek…

A „másik bajnokság” megnyerésére nem csak az Atlético és a Valencia készül − akik talán a Madrid és a Barça vetélkedésébe is beleszólhatnak. Míg az Athletic Club erejét könnyen felőrölheti a fent említett kétfrontos harc, az Európa Liga-győztes Sevilla már rutinosnak számít ebben. Az andalúz klub ráadásul igen kiegyensúlyozott kerettel készül az új idényre, a jó nevű érkezők közül kiemelkedik a májusi Európa Liga-döntőben még ellenfélként pályára lépő Konopljanka, valamint a kölcsönbe érkező Ciro Immobile. Az olasz csatárnak minden bizonnyal a parádés idényt záró Carlos Bacca pótlása jut majd osztályrészül. Aleix Vidal és Stephane M’bia távozását figyelembe véve ezzel valószínűleg rá is tapintottunk az idei Sevilla Achilles-sarkára, ami nem más, mint a csatársor.

A szintén a Bajnokok Ligája helyekre pályázó Villarreal hasonló nehézségekkel szembesült, amikor búcsút mondott az Atléticóhoz távozó Luciano Viettónak. Kérdés, hogy az Angliában megbukó neves érkező, Roberto Soldado vajon megtalálja-e a helyét nagybevásárlást tartó „sárga tengeralattjáró” fedélzetén. Ekkora játékosmozgás mellett nehéz megmondani, ki okozza majd a legnagyobb meglepetést az idei szezonban. Vagy lehet, hogy csak túl sokszor láttuk már beigazolódni a papírformát a spanyol bajnokság „egyik” és „másik” vetélkedésében…?