Spanyolviasz, amely 5000 magyar zsidó életét mentette meg

A Talmud szerint „Aki egy életet megment, olyan, mintha az egész világot mentené meg.” Ángel Sanz Briz spanyol diplomata 1944-ben így több ezerszer sietett a világ megmentésére, noha az állhatatosságának gyümölcseként kapott engedélye csupán 200 esetben tette volna lehetővé. A fiatal, alig 35 éves ügyvivő nagyon hamar felismerte a szeme előtt kibontakozó holokauszt szörnyűségeit, és a nemzetközi tiltakozások eredményére kialakuló, úgynevezett „nemzetközi gettó” rendszerét kihasználva az üldözöttek segítségére sietett.

Magyarország 1944-es német megszállását követően a magyar zsidóság üldöztetése szisztematikussá vált, megkezdődtek a deportálások. Számos diplomatatársával ellentétben Ángel Sanz Briz az embermentés során ugyanakkor aligha támaszkodhatott országa pénzügyi támogatására a vészkorszak legnehezebb hónapjaiban. A hivatalosan semleges államnak számító Spanyolország nem helyezkedett szembe a tengelyhatalmakkal, így az új politikai helyzet következményeként a magyarországi spanyol követet, Miguel Ángel Muguiro-t 1944. április 5-én hazarendelték Madridba. Sanz Briz, alig 35 évesen a Spanyol Követség ügyvivőjeként keresztúthoz érkezett.

Különleges rátermettsége és embersége tragikus történelmi háttér előtt nyert bizonyságot.

Ángel Sanz Briz 110 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Zaragozában, 1910. szeptember 28-án. Fiatalon, a madridi jogi tanulmányokat jóval megelőzve világossá vált előtte, hogy a külügyi pályán teljesedhet ki tehetsége. A nyelvtanulásban, az idegen országok megismerésében édesapja segítette. „A családjában a hagyományos aragóniai értékrend szerint éltek, amelyben a hűség, az igazság, az adott szó és felebarátok megsegítése különösen fontosnak számított” – mondta korábbi interjúnkban Juan Carlos Sanz-Briz, az egykori budapesti spanyol diplomata fia.

Tehetségét jól mutatja, hogy a spanyol polgárháború okozta hiátus ellenére alig 30 évesen betölthette első külügyi pozícióját egyiptomi állomáshelyén, majd 1942-ben ifjú házasként már a második világháború zűrzavarában érkezett Budapestre. A magyar fővárosban született meg első gyermeke is, akivel a nemzetközi helyzet fokozatos romlása ellenére mégis boldogan élhetett 1944 márciusáig a Sanz Briz család visszaemlékezései szerint.

Antiszemita plakátok és falfirkák Budapesten és Berlinben

A családját végül Spanyolországban biztonságba helyező Sanz Briz 1944 tavaszán a háborús Európán át tért vissza Budapestre, hogy a Spanyol Követség ügyvivőjeként – Muguiro követ visszarendelése után – egymaga vezesse tovább a képviseletet. Mindeközben a német csapatok bevonulásával az úgynevezett „zsidókérdés” magyarországi megoldása került az SS érdeklődésének homlokterébe. Az elkövetkező hetekben tapasztalt szörnyűségekről egy 1944. július 16-i keltezésű üzenetében Sanz Briz így ír:

„Megerősítették, hogy a deportált izraeliták száma megközelíti az 500 000-et. Sorsukról fővárosszerte riasztó hírek hallhatóak. Határozottan állítják, hogy a deportált zsidók többsége (minden egyes tehervagonba 80 főt zsúfolnak be) egy Kattowicz közelében elhelyezkedő koncentrációs táborba kerül, ahol őket gázzal meggyilkolják, majd a holttesteket, és azok zsírtartalmát bizonyos ipari termékek előállítására használják fel […]”

Isidro González García spanyol történész legújabb kutatásai szerint Ángel Sanz Briz nem részesült egyértelmű külügyi iránymutatásban az emberek mentésének megkezdésére, állhatatossága ugyanakkor eredményre vezetett. Egy 20 évvel korábban kiadott spanyol királyi rendelet jelentett jogalapot arra, hogy a zsidók védelmére kelhessen. XIII. Alfonz rendelete kimondta, az 1492-ben kiutasított szefárd zsidók leszármazottai – így magyar zsidók is – jogosultak spanyol állampolgárságért folyamodni és visszatérni Spanyolországba.

Sanz Briz a magyar külügyminisztériumi kapcsolatait latba vetve végül elérte, hogy a náci megszállás alatt álló Magyarország 200 szefárd, vagyis spanyol származású, magyar zsidó követségi védelmét elismerje. De hogyan tudta akkor a Spanyol Követség végül 5000 ember életét megmenteni? Ehhez Ángel Sanz Briz leleményességére és vakmerőségére volt szükség: az ügyvivő csakhamar kiterjesztette a védelem körét a nem szefárd származású zsidókra is. Erről Sanz Briz később így fogalmazott:

„A magyar kormány azt a kikötést tette, hogy a spanyol védelem alatt álló zsidókat spanyol költségre szállítsuk Spanyolországba, melyhez hivatalos jóváhagyásomat adtam. A többi már könnyű volt: az engedélyezett kétszáz főt, először kétszáz családra módosítottuk, majd e családoknak a számát megsokszoroztuk, de a kiállított útlevelek és oltalomlevelek számozása sosem haladta meg a 200-as határszámot. Ezeket az okmányokat a Követségen állítottuk ki és tartottuk nyilván, és az ábécé betűinek segítségével számos sorozatot állítottunk ki. […]”.

Minden egyes oltalomlevél, amelyen megszáradt a spanyol viasz, egy-egy család, maroknyi közösség megmenekülését jelentette. Dr. Dobos Erzsébet kutatásaiból tudjuk ugyanakkor, hogy a fiatal ügyvivő a német csapatok önkényes „jogszolgáltatását”, valamint az őszi puccsot követően a nyilaskeresztesek hatalomátvételét látva számtalan más módon is igyekezett a védlevelek hatályát erősíteni. Több, Magyarországra akkreditált semleges állam követségéhez hasonlóan Spanyolország is oltalom alá vett házakat állított fel, sőt az ügyvivő budai rezidenciáján is befogadott zsidókat.

A túlélők később úgy nyilatkoztak, a spanyol házakban élő magyar zsidók – a nyilasok Franco-kormány iránti szimpátiájának köszönhetően – nagyobb biztoságban érezhették magukat, mint a svájci vagy éppen svéd védelem alatt álló társaik, akik gyakran szenvedtek önkényes támadást a nyilasoktól. Dr. Dobos Erzsébet rávilágított, hogy a sajátos szimpátiát maga Ángel Sanz Briz is nagymértékben elősegítette: a nyilasok hatalomátvételét követően egyszerűen látogatást tett az új budapesti parancsnoknál.

Az újlipótvárosi spanyol védett házak és Sanz Briz budai rezidenciája

„A többi diplomatától eltérően, ő nem tiltakozott a zsidókkal szembeni bánásmód ellen, csupán tájékoztatást kért. A megbeszélés alkalmával felmerült az erdélyi magyarok az orosz csapatok előretörése során tapasztalt szenvedéseinek és szegénységének ügye. Sanz Briz [ezt követően] tekintélyes összegű adományt küldött az erdélyi lakosság megsegítésére. Ettől fogva számíthatott a budapesti parancsnok támogatására, aki utasította a csapatait, ne háborgassák a «Területen kívüli épület a Spanyol Követség oltalma alatt» magyar-német kétnyelvű felirattal ellátott házakat.” – írja Dr. Dobos Erzsébet a Spanyol Nagykövetség Sanz Briz-kiadványában.

A Spanyol Nagykövetség idén emlékévet szentel Sanz Briznek

„Ángel Sanz Briz történetének megismertetése Magyarországon és Spanyolországban egy olyan példás és szolidáris magatartás bemutatása, amelyet mi büszkén, munkájának a legmélyebb elismeréssel adózva végzünk.” – fogalmazott idén tavasszal Anunciada Fernández de Córdova, Spanyolország jelenlegi nagykövete.

Az egykori budapesti ügyvivő életéhez kapcsolódó 2020-as évfordulók – születésének 110., halálának 40. évfordulójára emlékezünk idén – tiszteletére a Spanyol Nagykövetség emlékévet szentel Ángel Sanz Briznek, amely méltón illeszkedik az elmúlt évtizedek megemlékezéseinek sorába. A nagykövetség emléktábla, emlékmű és emlékfal avatásai mellett Budapesten 2015 óta főút viseli Ángel Sanz Briz nevét.

Budapest szovjet megszállásának küszöbén a Spanyol Követség ügyvivője végül madridi parancsra elhagyta az ostromlott magyar fővárost és 1944 decemberében Svájcba távozott. A Követség dolgozóinak rendkívüli helytállása ugyanakkor további életek megmentését tette lehetővé – Farkas Zoltán ügyvéd, a követség régi munkatársa pedig éppen a spanyol képviselet udvarán halt hősi halált az ostrom során.

A vészkorszakban végzett tevékenységének elismeréséül világszerte körülbelül 30 diplomata részesült „A Világ Igaza” izraeli kitüntetésben. A Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma szerint a megmentettek becsült száma akár a 100 000 főt is elérheti. Ángel Sanz Briznek mégsem volt lehetősége életében átvenni a Jad Vasem Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága által kiadott elismerést a Franco-rezsim külpolitikai irányelvei miatt. Az 1966-os kitüntetésről a Sanz Briz család is csupán jóval a diplomata halálát követően értesült.

„Sosem gondolta, hogy bármiféle kitüntetés járna azért a humanitárius tevékenységért, amit Budapesten folytatott, de Izrael Állam nagyszerű gesztusa A Világ Igaza címmel bizonyára fontos lehetett számára.” – mondta ezzel kapcsolatban fia, Juan Carlos Sanz-Briz. Az izraeli intézmény elnevezése egyébként Ézsaiás próféta szavait idézi: „Adok nékik Házamban és Falaimon belül helyet […], örök nevet adok nékik, [helyet és nevet, azaz «jad vasem»], a mely soha el nem vész.”

Ángel Sanz Briz neve sem fog.