10 spanyol könyv a polcomról: spanyol könyvajánló potpurri a könyv napjára

Az elmúlt napokban a hasznosság jegyében leporoltam a könyveimet, rendszereztem az e-bookjaim és arra a következtetésre jutottam, hogy a szerény házi könyvtáram nem mondana szégyent, ha több, teljesen eltérő érdeklődésű ember, például egy többgenerációs család hirtelen beállítana hozzám és sürgős olvashatnékja támadna. Ebben a kissé valószínűtlen helyzetben mindenkinek a kezébe tudnék nyomni valami jó kis olvasnivalót. Ha tudsz spanyolul és szeretnél Spanyolország történelmében időutazni és különböző tájakon kalandozni, akkor bátran válogass az itt bemutatott könyvek közül.

1. Almudena Grandes: El corazón helada (2007)

Kinek és miért ajánlom: Ha még nem olvastál a spanyol polgárháborúról, akkor kezd egy Almudena Grandes regénnyel, amennyiben pedig egy fordulatos, igazi 20. századi családregényre vágysz, amit nem tudsz letenni, akkor válaszd a Megdermedt szívet. Külön jó hír, hogy a regény magyar fordításban is megjelent.

Könyvről: Bármelyik regényét is veszed a kezedbe a madridi írónőnek, abban biztos lehetsz, hogy nyelvileg gyönyörűen megformált mondatokat olvashatsz majd, amik szobrokként csillogtatják meg Grandes végtelennek tűnő szókincsét. Írásainak egyik központi témája a polgárháború utáni évek mindenkit gyötrő problémái: a szegénység, a spanyol republikánusokat sújtó kegyetlen büntetések és a diktatúra igazságtalanságai.

A regényben egy gazdag, köztiszteletnek örvendő férfi kétes múltját ismerjük meg. Az idősen elhunyt Julio Carrión temetésével kezdődik a történet. A temetőben váratlanul felbukkan egy ismeretlen nő, aki Julio fiának, Álvaronak az életét, és apjáról alkotott képét fenekestől felforgatja.

A könyv egyik jellegzetes mondata saját fordításban: „Az életem békés, megművelt földek síksága volt, ami nem követelt többlet erőfeszítést sem a szemeimtől, sem a lelkiismeretemtől.

2. Rafael Arozarena:​ Mararía (1973)

Kinek és miért ajánlom: Ha szereted a nosztalgikus hangulatot, az egyszerű emberek tragédiáinak történetét és kíváncsi természetű vagy, akkor ez a regény könnyen egy olyan balladai homályba fog becsalni, amiből csak az utolsó oldalak után találsz majd ki.

A könyvről: A Kanári-szigeteki Lanzarotéra invitál Rafael Arozarrena híres regénye és a kanári irodalom klasszikusa. A kötet  megjelenésének hatására a sziget jelentéktelennek mondható falucskája, Femés kultuszhellyé avanzsálódott. Mai szemmel nehéz elképzelni, hogy a sziget lakói az idegenforgalom térnyerése előtt küzdöttek az elemekkel, a szegénységgel és a kivándorlásban keresték a boldogulásuk kulcsát.

Az elbeszélő regény narrátora egy utazó, aki Mararíat meglátva kíváncsi lesz a titokzatos, a talpig gyászba öltözött, idős nő történetére. Mararíaba a falu minden férfija beleszeretett, a szerelem a gyönyörű nő számára azonban nem a várt boldogságot hozza el. Mararía fiatalkori évei különböző szereplők elmondása alapján ismerjük meg.

A könyv jellegzetes mondatai saját fordításban: „Nincsenek gyilkos fájdalmak, nem bizony. Ha a fájdalmak megölnek, akkor túl rövidek, mondom én. Az igaziak azok, amiket éveken át, egy egész életen keresztül belül hordoz magában az ember és hosszúvá és szélessé növik ki magukat, mint a tenget és feketévé válnak és úgy égetnek, mint a vulkáni talajok kövei.”

3. Eduardo Mendoza Garriga: La ciudad de los prodigios (1986)

Kinek és miért ajánlom: A csodák városát a századforduló változó világának és a nagyvárosok szerelmeseinek ajánlom elsősorban.

A könyvről:  A regény főhőse Onofre Bouvila, egy alacsony társadalmi rétegből származó falusi, katalán fiú, aki sok szempontból antihős is egyben. Másokon átgázolva, manipulálva vagy akár gyilkolva lesz a saját szerencséjének a kovácsa. Feltörekvésének kulisszája a századfordulós Barcelona, a nyirkos, szegény kikötői város, ami stratégiai fontosságú, nyüzsgő nagyvárossá növi ki magát.

A regényben felvonulnak anarchisták, a világkiállítás forradalmi újításai, kisstílű bűnözők és maffiózók, ingatlanspekulánsok. Onofre a szerelmi életben éppen olyan, mint az üzleti életben: nagyratörő. Egy biztos, A csodák városának olvasása után biztos másképp nézel majd a Parque Ciudadelára.

A könyv egyik jellegzetes mondata saját fordításban: „Mindenkinél jobban jelképezte egy korszak szellemét, ami ma vele együtt egy kicsit meghalt.”

4. Álvaro Pombo: La fortuna de Matilda Turpin (2006)

Kinek és miért ajánlom: Matilda Turpin szerencséje akkor a Te könyved, ha szereted a részletes jellemrajzokat, a pszichológiába oltott thrillereket és nem átallsz belefeledkezni egy nyomasztó, nosztalgikus és egyben melankólikus hangulatba.

A könyvről: Álvaro Pombo saját művét pszichológiai fikcióként kategorizálja. Szereplői a regény jelen idejében egy észak-spanyolországi, vidéki házban vannak ahol közös múlton és a nyomasztó légkörön osztoznak. Ez a regény szintén egy halálesettel kezdődik. Matilda egy erős, sikeres üzletasszony, akinek halála után egy olyan űr keletkezik, amin átszüremlenek a család morális problémái: az egyetemi tanár filozófus férj sötét szenvedélye, a gyerekei titkai és egoizmusuk. Ennek a lassan kibontakozó, családi történetnek egy ellenpontja van csak, a Matildát és férjét szolgáló, céljukat vesztett házaspár.

A könyv egyik jellegzetes mondata saját fordításban: „Most esik az eső. Az eső, mint egy idegen nyelv, bezárja a házat. Antonio Vega úgy érzi, hogy a házon kívül van, ugyanakkor a ház foglya is egyszerre.”

5. Marian Izaguierre: La vida cuando era nuestra (2013)

Kinek és miért ajánlom: Az élet amikor a miénk volt című regényt annak javaslom, aki szereti a szép, érzelmes történeteket, a történelmi díszleteket és persze a könyveket.

A könyvről: Ez a könnyű nyelvezetű, nyugodt ritmusú könyv arra emlékeztet, hogy mindig van remény, hogy bármilyen elkeserítő is a helyzet sosem vagyunk egyedül. Balzsam az ember lelkének, főleg a könyvek szerelmeseinek, hisz a történet végső tanulsága az, hogy maga az irodalom vigasz és az önmagunkra találás eszköze.

Lola és Alice a háború utáni a szegénység-súlytotta Madridban élnek. És egy könyvesboltban találkoznak, aminek Lola és férje, Matías a tulajdonosa. Alice egy titokzatos angol nő, aki figyelmes lesz a könyvesbolt kirakatában egy könyvre. Ennek a könyvnek az ürügyén Lolával barátságot kötnek és a történet segítségével képzeletben a békeidők Párizsába és a háború küszöbén álló Londonba utaznak.

A könyv egyik jellegzetes mondata saját fordításban:„Rosa Tomlin könyve olyan messze vitt minket, hogy utána nehéz volt a valóságba visszatérni. És amikor visszatértünk szükségét éreztük hogy tudjuk, hogy a másik ott van.”       

6. Eva Violán: Sarah Bisshop (2014)

Kinek és miért ajánlom: Akkor vedd kézbe Sarah Bisshop történetét, ha egy könnyebb olvasmányra vágysz, mondjuk a fürdőkádban szívesen képzelnéd magad egy strandra, ha nem rég szakítottál vagy váltál, vagy esetleg szívesen lennél egy szubtrópusi szigeten épp, akkor ez a regény biztosan tetszeni fog neked.

A könyvről: Sarah férjétől elválik, a cége tönkremegy, megbetegszik és egyedül marad két kislányával. A főhősnő összetörik, majd saját erőből magára talál. Úgy tetszik, mintha a főhősnő egy kirakósjáték lenne, aki azért esett szét, hogy erősebb és teljesebb legyen mint valaha. Mégsem egy tipikus ponyvaregény Sarah Bisshop története, mert a szakítástól a magára találásáig nélkülözi a szirupos giccset. Nagyon emberi és hihető kis győzelmekből áll ez az átváltozás és a végkifejlet is tartogat meglepetéseket..

A könyv egyik jellegzetes mondata saját fordításban: „Úgy éreztem magam mintha egy sáfrány bibéje lennék, amit a szeszélyes szél fúj, mint egy harmatcsepp, ami elpárolog az új nap fényében.”

7. Miguel Nogera: Ultraviolencia (2011)

Kinek és miért ajánlom: Az Ultraviolencia azok kezébe való, akik szeretik a fájdalmas szóvicceket, nem ódzkodnak politikailag nem korrekt viccektől, a rossz viccektől vagy akár a blaszfémiától. Ajánlom azoknak, akik szeretnek sikítva, könnyekkel küszködve, levegőt kapkodva nevetni, egyszóval humorfogyasztó mazochistáknak.

A könyvről: Miguel Noguera egy besorolhatatlan művész. Mondhatni humorista, író, illusztrátor. Nem is akármilyen, az abszurd humor művelőinek egyik elképesztően kreatív és lökött képviselője. Rövid írásokból áll ez a könyve és minden szöveghez egy-egy rajz is jár, amik a szövegek összhatásával ütősek igazán, abszurdok, brutálisak, sokkolóak és fájdalmasan viccesek. A könyv nem finomkodó humor. Tele van fekáliával, őrültekkel, nemi szervekkel, vécékkel, alapjában véve undorító dolgokkal.

A könyv egyik jellegzetes mondata saját fordításban: (Nincs ilyen, minden mondat és szöveg tipikus. Jobb híján felcsaptam a könyvet és az első mondatot idemásoltam). „Egy nagyon furcsa ügyféllel van találkozód. Nagyon hosszú a szakálla és valamilyen okból kifolyólag a fülébe dugva hordja.”

8. Rafael Santandreu: Las gafas de la felicidad (2014)

Kinek és miért ajánlom: A boldogság szemüvege jól jöhet, ha épp mélyponton vagy, esetleg ha szükséged van arra, hogy bátorítsanak és pozitív röppályára állítsanak. Ha túl sokszor használod a nemet és a bosszankodást mint létállapotot, akkor már elegendő okod van arra, hogy megbarátkozz a kognitív pszichológia legszimpatikusabb és legközérthetőbb, modern gondolkodású katalán képviselőjének önsegítő könyvével.

A könyvről: Fejezetről-fejezetre saját, páciensei vagy éppen ismerősei példáin keresztül olyan történetekkel ismerkedünk meg, amikből kiderül, hogy a pozitív hozzáállás segítségével túl lehet lendülni a nehézségeken, alkoholizmuson, váláson, megcsaláson és komplexusainkon. Minden fejezet végén összefoglalót olvashatunk az adott történet legfontosabb felismeréseivel. A fejezetek nem hosszúak, praktikusak és lendületesen érvelnek a boldogság mellett.

A könyv egyik jellegzetes mondata saját fordításban: „A kényelmetlenség öröme a szabadság egyik érzése, a takarékos jólété, az élet önkéntes leegyszerűsítésé, amin keresztül erősnek érezzük magunkat.”

9. Roger Olmos Pastor – David Aceituno Padilla: Besos que fueron y no fueron (2015)

Kinek és miért ajánlom: A csókok amik voltak is meg nem is egy llusztrált mesekönyv örök álmodozóknak, romantikus lelkeknek és azoknak, akik szeretik a színes mesevilágot.

A könyvről: Bájos történetek laza fűzére a csókok körül, amiket nehéz nem mosolyogva olvasni. Ezekben a történetekben a csókok a főhősök, Penelopé és Odüsszeusz, Csipkerózsika és Rómeó és Júlia csak mellékszereplők. Megtudhatod, hogy milyen szavakból áll a Csókszótár, milyen eredménnyel végzed csóktesztet, hol van a csókok lelőhelye, milyen a csókok anatómiája, játszhatsz a csóktársassal és egyéb titkokra is fény derül, mint például hogy milyen is a krokodilok csókja.

A könyv egyik jellegzetes mondata saját fordításban: „A hidegrázást egy sóhaj követi, a sóhajt az elpirulás, az elpirulást a térdek kényelmetlen remegése.”

10. Javier Sierra: La dama azul (2015)

Kinek és miért ajánlom: A kék dáma egy fantasztikus elemekkel gazdagított történelmi regény. Kiváló csemege lehet az akció és a misztika kedvelőinek.

A könyvről: Ez a regény egy többszálon futó  nyomozás története. Van egyszer egy titkos vatikáni projekt, aztán kutat valamiért egy Észak-Amerikai Védelmi Minisztérium is. Forró nyomon van egy spanyol újságíró, akinek az érdeklődése középpontjában egy 17. században élt spanyol apáca áll, aki titokzatos úton-módon megjelent ezelőtt négyszáz éve a délmexikói bennszülötteknek. A szálak persze, mint ahogy abban bízhatunk, a regény végén összeérnek és a lebilincselő történetből az is kiderül, hogy a zenének, a tudománynak és az angyaloknak mi köze mindehhez.

A könyv egyik jellegzetes mondata saját fordításban: „A kék hölgy megtanította nekünk, mint annak a bizonyítékat, hogy itt volt köztünk és mint a veletek való azonosság jelét.”