A vírust legyőzve ismét futásnak ered Baszkföld
22. alkalommal, ezúttal kivételesen páros évben rendezik meg az idei Korrikát: március 31-én a vírus miatt tavaly elmaradt évet átugorva startol el a baszk nyelvművelő maraton. A nagy hagyományokra visszatekintő közösségi futás célja a baszk nyelv és kultúra körbehordozása a Pireneusok lábainál (és immár 5 kontinensen a világon).
Nagy utat tett meg a Korrika − a kilométerekről sem megfeledkezve. A kulturális és közösségi maratont 1980-ban szervezték meg először Baszkföldön és a nehézségek ellenére – a vírus miatt egy évvel el is kellett halasztani – húznak nyúlcipőt ismét idősek és fiatalok, még véletlenül sem a kihívások elől menekülve. A hagyományosan kétévente megrendezett esemény célja ugyanis mit sem változott az évtizedek során: felhívni a figyelmet a ma is veszélyeztetett baszk nyelv ápolásának fontosságára, és ünnepelni azokat, akik tesznek érte.
A több, mint 2000 kilométeres maraton, aminek jelképes fáklyája az olimpiai lánggal ellentétben egy pillanatra sem áll meg, 10 napon át éjjel-nappal viszi majd a stafétát határokat nem ismerve. Bárki, bármikor csatlakozhat a menethez, akár néhány tíz méter erejéig, hiszen ahogyan a szervezők korábban fogalmaztak,
„a Korrikának minden kézre és minden lábra szüksége van, akár a baszk nyelvnek.”
Amíg április 10-én a staféta megérkezik a Donostiába− vagy ahogy világhírűvé vált: San Sebastiánba −, a maraton mellett számos kulturális programot rendeznek Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban, azaz a baszk kultúrközösség egész területén. Bár a legnagyobb sláger kétségtelenül az idei Korrika hivatalos dala lesz, kiállítások, kerekasztalok és színpadi előadások is színesítik a Kulturális Korrikát. A diaszpórában élő baszkok és a baszkul tanulók lelkesedésére jellemző, hogy a 22. Korrikával párhuzamosan 5 kontinensen rendeznek programokat a baszk nyelv és kultúra ünneplésére.