Fallas: Amikor a város felgyújtásával ünneplik a tavaszt

Minden országnak, régiónak megvannak a maga hagyományai a tavasz köszöntésére. Van, ahol szalmabábut égetnek és van, ahol jelmezbe öltözve búcsúznak a téltől. Valenciában petárdázva, tűzijátékkal és a város felgyújtásával ünnepelnek.

A valenciai Fallast a tűz ünnepének is szokták nevezni, de ennél azért sokkal többről van szó. Március elejétől már utcára vonul az egész város, hogy megmutassák, milyen egy igazi tavaszköszöntő, majd a hónap idusán megkezdődnek a négy napig tartó főbb események. Mindez nem csak a tartományi fővárosban, hanem a kisebb falvakban is. Az időpont természetesen nem véletlen, hiszen a hagyomány szerint régen Szent József, az ácsok védőszentjének napján szedték össze a mesterek maradék fahasábjaikat, hogy elégessék őket.

Honnan ered a valenciai Fallas?

Az első írásos emlék a XVIII. századból származik, ekkor már ezeket a lángoló „maradékokat” fallának nevezték és megjelent egy új elem is: a faanyagból nem kedvelt embereket vagy helyzeteket ábrázoltak, majd rituálisan elégették őket. Ez általában kisebb csoportok együttműködésével jöhetett létre, akik egy környéken laktak. A XIX. század végére aztán a szoborkészítés kinőtte magát, művészeket szerződtettek annak érdekében, hogy még szebb, még kidolgozottabb jeleneteket alkossanak. Bár a szoborállítás és -égetés helyszíneit már ekkor szigorúan szabályozták, az ünnepség egyre inkább elterjedt a környékbeli falvakban is.

A spanyol polgárháború után a Fallas egy időre elveszítette a szatirikus jellegét, hiszen az egyház és a kormány kifigurázása Franco tábornok uralma alatt elképzelhetetlen volt. A spanyol demokrácia beköszöntével végül eltűnt a Fallast gúzsba kötő cenzúra is, manapság pedig a város legnagyobb ünnepe közel egymillió embert vonz. A Fallas alatt Valencia-szerte majd’ 700 szobrot állítanak az utcákra, amelynek nagy része a központi elemen túl több, kisebb jelenetet is ábrázol az aktuális közéleti történésekből. A művészek egész évben dolgoznak a szobrokon, és egyre inkább jellemző, hogy nem csak egy adott közösség vesz részt a munkálatokban.

Hogyan zajlik a Fallas?

A szobrok felállítására hagyományosan március 15-e éjjelén kerül sor, hivatalosan pedig reggel 8 órára már mindennek a helyén kell lennie. Azonban ahogy az utóbbi években az alkotások egyre nagyobbá és bonyolultabbá váltak, úgy engedélyezték az alkotóknak, hogy már március 10-től megkezdhessék a felállítási munkálatokat.

A kisebb méretű szobrok (ninots) közül minden társaság kiválaszt egyet, amit versenyre visznek és a Falla Múzeumban (Museo Fallero de Valencia) mutatnak be néhány napig. Végül a látogatók szavazatai alapján kiválasztanak egyet, ami megmenekül a tűztől és bekerül a múzeumba. De nem csak szobrok kerülnek kiállításra! Az ún. figurák menetén emberek „alakítják” a szobrokat, egy-egy társadalmi problémára vagy aktuális kérdésre reflektálva, amit szintén egy zsűri díjaz.

Hogyan zárul a Fallas?

A szobrokon kívül az egész hónapban jelenlévő pirotechnikai eszközök a legfontosabbak. Március elejétől kezdve minden nap, éjjel-nappal petárdáktól és tűzijátéktól hangos a város. Ennek hagyománya egészen a muzulmánok érkezéséig nyúlik vissza, azóta központi eleme szinte minden valenciai ünnepségnek a minél nagyobb zaj − ha pedig zajról van szó, a mascleta felülmúlhatatlan! A név a „masclet” elnevezésű petárdatípusból ered, a durrogtatást pedig minden nap, pontban délután kettőkor rendezik.

A főtéren felállítják a petárdaerdőt, amelynek elemei sorozatosan robbannak. A tömeg biztonságos távolból figyel és a legjobb „ritmusokat” és színfelhőket óriási tapssal jutalmazza. Az adott év nagykövetasszonya és -gyermeke a városháza erkélyéről figyeli az eseményeket, ahová gyakran hívnak meg hírességeket is. A Fallas ideje alatt a hagyományos „ébresztőt” is ezzel fújják: minden reggel a földhöz vágnak néhány petárdát, így adva a lakosság tudtára, hogy ideje folytatni az mulatozást.

Napközben az ünneplés része a felvonulás, ahol mindenki igyekszik a legjobb arcát mutatni. A tradicionális öltözet, melyet ilyenkor viselnek, a XVI. századtól kezdve van jelen, igaz, akkor még jóval díszesebb volt. Azóta a legfontosabb eleme a hajviselet; a két oldalon befont és körbetekert frizura. A vallás is kiemelt szerepet játszik, hiszen a valenciai katedrális előtt felállított Szűz Mária-szobor palástját a helyiek két napon át díszítik virágokkal, hogy tökéletes legyen az ünnepre.

Kétségkívül a legjobban várt esemény március 19.-e estéje, amikor elérkezik a pillanat, hogy lángba boruljon az egész város. Ez a Fallas lezárása, melynek során mindenhol felgyújtják az egész évben épített, majd egy hét alatt felállított szobrokat. Az égetés nem egyszerre történik ugyan: először a kisebb együtteseket gyújtják meg, majd az egyre nagyobbakat, míg végül éjjel egykor kerül sor a főtéren felállított szobor-csoport meggyújtására. És kezdődhet újra az építkezés a következő Fallasra…

 

Start typing and press Enter to search