Van, amit minden magyar az aztékoktól tanult

Nemrégiben tartották meg a a spanyol nyelv ünnepét. Ki ünnepelt, ki tiltakozott: kétségtelen, hogy Amerika felfedezésével és a gyarmatosítással kapcsolatban fel lehet idézni sötét epizódokat is. Ha viszont a világról szóló tudás kibővülését, és a valóság új elemeinek megnevezéséhez szükséges példátlan nyelvi gazdagodást vesszük figyelembe, mindenképpen van okunk ünnepelni.

Elég, ha csak azt nézzük, hogy ma egészen elképzelhetetlen lenne egy átlagos napunk az Amerikából származó ételek nélkül. A felfedezések földrajzából adódóan sokat köszönhetünk az első találkozásnak helyet adó Antillák bennszülött nyelveinek, például a taínónak. Jelentős forrás ezen kívül az aztékok nyelve, a nahua (másképpen nahuatl, navatl), valamint az inkák ma is 9 millió fő által beszélt, latin betűs írással is rendelkező nyelve, a kecsua (más néven Runa Simi).

A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány kifejezést, melyek az említett nyelvekből vándoroltak tovább a spanyolba, és bizony sokszor egészen Magyarországig meg sem álltak.

Mit köszönhetünk az Antilláknak?

barbacoa

Mostanában inkább jenki ételízesítőkről és csipszes zacskókról olvassuk angolos változatát, de valószínűleg a taínóknak még csak a sütéshez használt rácsot jelentette.

batata

Magyarul csak édesburgonya, a spanyolban viszont ez az elem is hozzájárult a patata („burgonya”) szó kialakulásához.

canoa

Hálásak lehetünk az Antilláknak sikeres magyar vízisportunk egyik nagy szakágáért is. (Érdekes, hogy míg a „kenu” antillai, társa, a „kajak” az inuitoktól származik).

hamaca

A magyar „függőággyal” ellentétben ez a kifejezés hammock formában bizony meghódította az angol nyelvet is.

huracán

Meteorológusoknak bizonyára nem meglepő, hogy erről a vidékről kölcsönöztük „hurrikán” szavunkat.

Miért legyünk hálásak az aztékoknak?

aguacate

Emlékezzünk az aztékokra, ahányszor csak jó guacamolét eszünk. Az eredeti ahúscatl magyarul „avokádó”. Vigyázat, hasonló alakú, de semmi köze hozzá: abogado.

cacao

Ki sem kell írni magyarul „k” betűvel. Eredeti alakja a termést jelölő cacahua szó. Mindjárt rájövünk, miért is olyan fontos.

chicle 

Eredetileg chictli, talán a spanyol kisgyerekek örülnek a legjobban, hogy ilyen rövid szavuk van arra, hogy „rágógumi”.

chocolate

Eredeti formája az aztékban xocóatl, magyarul csokoládé. Van még valaki, aki nem hálás?

coyote

A prérifarkas (más néven kojot) nemzetközi megnevezése. Az eddigiek után eredeti formája sem lesz meglepő: coyotl.

mezcal

A különleges ital neve a metl (’agávé’)+ ixcalli (’főzött’) összetételből alakult mexcalli-vá, a spanyolok ennyire tudták leegyszerűsíteni.

tomate / jitomate

A tómatl / xix-tómatl („paradicsom”) ugyan Magyararországig nem jutott el, de az angol világot a csokihoz hasonlóan meghódította.

A paprika különös esete

Természetesen meg kell említeni az egyik legfontosabb amerikai kultúrnövényt, a paprikát. Nahua megnevezése chilli – a csípős ételek kedvelői tehát ismét köszönetet mondhatnak az aztékoknak. Amerikában ma is általános a chile szó, a félszigeti spanyol viszont előszeretettel használja a latin pigmentum (’festéshez való színanyag’) szóból származó pimiento kifejezést. De a magyar nyelv is megtette a magáét: a páprika a spanyolban (a pimentón mellett) kifejezetten a paprikaport jelenti. Erre igazán büszkék lehetünk – ha éppen nem chilei téglából készül.

(Megjegyzés: az azték átírás természetesen a spanyol helyesírásnak felel meg, az „x” pedig a magyar „s” finoman susogó változatának. Szintén az aztékok jóvoltából érdemelne külön cikket Mexikó és Közép-Amerika számos kiejthetetlen helységneve.)

Na és a kecsuák?

coca

A kecsua kuka, az Andok hagyományos világának része, amely onnan kikerülve ilyen vagy olyan kóla formájában világszerte nagy pénzforgalmat és bonyodalmakat okoz.

gaucho 

Feltehetőleg a wakcha (’szegény, árva’) kifejezés adja az argentinok népi lovas alakjának nevét, bár a Barcelona-szurkolóknak talán inkább Ronaldinho második neveként kedves.

guano

Mindenki megjegyezte, aki csak látta az Ace Ventura első részét. Hála érte a kecsuáknak és az ő wanu szavuknak.

mate

Az argentin világ másik állandó slágerét is kecsua eredetű szó jelöli: mat’i, vagyis a tökhéj, melyből az argentinok nemzeti italukat fogyasztják.

pampa

Kopár, füves síkság nélkül nem lenne gaucsó a gaucsó, így hát logikus, hogy szintén kecsua szó (panpa) jelölje ezt a fajta tájat.

Kecsua gyorstalpaló állatbarátoknak

Ahogy a növény-, úgy az állatvilág is teljes újdonságot jelentett az új kontinensre érkező felfedezők számára. Nem meglepő hát, hogy számos állatot ma is a kecsuából vett nevükön illetünk. Ilyen például a puma, a láma (spanyolul llama), a többi teveféle, az alpaka (alpaca, kecsuában allpaqa) és a vikunya (vicuña, ill. wik’uña), továbbá minden madarász álma, a kondorkeselyű (cóndor, ill. kuntur).

Úgy látszik, mi magunk is egyre messzebb vándorlunk: sorozatunk következő részében a felfedezések előtti korszakba is bemerészkedünk.