Megjelent a Spanyol Királyi Akadémia új szótára

A Real Academia Española (RAE; Spanyol Királyi Akadémia) 1713-ban, V. Fülöp spanyol király uralkodása idején indult útnak Juan Manual Fernández Pacheco kezdeményezésére − a Richelieu bíboros által alapított Francia Akadémia mintájára −, hogy a spanyol nyelv szolgálatába álljon. A XVIII. században induló projekt nem csak értelmező szótárakat, hanem helyesírási és nyelvtani rendszerezőket is létrehozott: az első Spanyol Helyesírás 1741-ben, míg az első Spanyol Nyelvtan 1771-ben született meg.

Az 1780-as évektől a spanyol-amerikai akadémiák alapítását is szorgalmazták, de érdekes módon csak 1951-ben alakult meg egy olyan szövetség, amely összefogja ezeket, szám szerint huszonkettőt: ez az Asociación de Academias de la Lengua Española (ASALE; Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesülete). Célja, hogy szókincs, nyelvtan és helyesírás szempontjából az összes spanyolajkúnak – és persze spanyolul tanulónak – egységes szabályrendszert szabjon meg, figyelembe véve a spanyol nyelv egyértelmű eltéréseit az egyes országokban. Egy több, mint 400 millió anyanyelvi beszélőt magáénak tudó nyelv „összehangolása” valóban nem lehet egyszerű feladat.

A Diccionario de la Real Academia Española (DRAE; Spanyol Királyi Akadémia Szótára) 2003-tól az interneten is elérhető, és folyamatosan aktualizálják. Az oldalon emellett a Diccionario Panhispánico de Dudas (DPD; Összspanyol Nyelvhelyességi Szótár) is elérhető, de keresgélhetünk a DRAE egyszerűsített változatában is, ez az úgynevezett Esencial, amely a Corpus de Referencia del Español Actual-on (CREA; Mai Spanyol Nyelv Referenciakorpusza) alapszik.

A legújabb DRAE az értelmező szótár huszonharmadik kiadása, mely tizenhárom év munkája után jelenhetett meg (az előző kiadás 2001-ben látott napvilágot). Az új szótárt a Spanyol Királyi Akadémia jelenlegi igazgatója, José Manuel Blecua mutatta be az Akadémia központjában. A bevezetőből megtudhatjuk, hogy a rekordmennyiségű 93111 szócikkhez összesen 195439 jelentés tartozik, míg helyesbítésekből 140000-et vezettek be az előző kiadás óta.

Az említett ASALE értelmében megpróbáltak arra is figyelmet fordítani, hogy a spanyol nyelv amerikai változatai is szerepeljenek a szótárban. Egy Amerikában használatos jelentés bekerülésének feltétele az volt, hogy ugyanabban a kontextusban legalább három spanyolajkú országban használják az adott kifejezést. A végeredmény közel 19000 Spanyol-Amerikában használatos jelentés integrálása lett.

Új szavak csak gyakori használat alapján kerülhetnek be a szótárba. Ezek között rengeteg jövevényszót találhatunk, például tuit, backstage, hacker, bótox, audioguía, europarlamentario (a dőlt betűvel jelzetteket még nem adaptálták a spanyol helyesíráshoz). Az új jövevények mellett mintegy 1350 szótól búcsút kellett inteniük a szótáríróknak. Ennek előfeltétele, hogy az „elavult” szavak a XV. századtól kezdve bizonyítottan ne legyenek használatban. Ugyanakkor az aranyszázadi klasszikusok helyes értelmezése miatt mégis rengeteg használaton kívüli szót megtartottak, ha azokat kettő vagy annál több forrásban megtalálták.

A DRAE legújabb kiadását sok kritika is érte, többek között kisebb botrányt okozott a gitano (cigány) szócikk utolsó jelentése, amelyből nem törölték a „csaló” értelmezést; valamint meghagyták a sudacát (dél-amerikaiakra használatos, pejoratív jelentésű szó). Ennek ellenére a gallego szócikkhez tartozó jelentések közül kettőt is töröltek (buta és dadogó); ez utóbbi döntés könnyen magyarázható a fentebb leírtak alapján: ezeket csupán egyetlen spanyol-amerikai országban használják, így nem felel meg annak az alapkövetelménynek, miszerint három országban is dokumentálni kellene ugyanezt az árnyalatot.

Valóban érdekes kérdés, hogy vajon mennyiben erősít bizonyos előítéleteket és „problémás” szóhasználatot egy olyan szótár, amely megannyi spanyol anyanyelvű nyelvművelését hivatott elősegíteni. A sok polémiával szemben a RAE azzal védekezik, hogy ők a nyelv valóságos használatát kívánják tükrözni, ezért nem hagyhatnak ki etnikai alapú pejoratív jelentéseket sem,
arra pedig törekszenek, hogy minden esetben jelezzék a pejoratív szóhasználatot – még ha nyelvpolitikai kérdéseket is súrolnak ezzel.