Granadai idegenvezetés: Séta a mórok birodalmában

Andalúzia egyik méltán híres ékköve, a Sierra Nevada lábánál elnyúló Granada, több ezer éves titkokról mesél. A városra lenéző Alhambra tornyai egy gazdag kultúra spanyolországi végnapjairól és egy új kiteljesedéséről adnak számot, melyek fúziója igazán különleges atmoszférát teremt. Szűk utcáin andalogva, a levegőt belengő bukhoor füstölők illata keveredik a ránk ömlő napfényével, ahol csillogó lámpákat kínáló bazárok és mellékutcákban eldugott hammamok maradványai csalogatnak bennünket.

A városról érdemes tudni, hogy 713 óta arab megszállás alatt állt, melyet Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd döntöttek meg 1492-ben. Az évszázadokig tartó ottlétüknek köszönhetően az építmények megőrizték mesterembereik keze nyomát, melyről tanúbizonyságot tesznek az Albayzín-negyed szűk utcái, mind a mai napig.

A mór kultúra hatásának legámulatbaejtőbb képviselője az Alhambra palotakomplexum és a hozzá tartozó Generalife, amelynek hatalmas kerttel ellátott lakosztályai nyári szállásként üzemeltek. A reconquista sok áldozatot szedett nem csak katonák, de kulturális emlékek szempontjából is, viszont az utóbbiak művészeti értéke előtt nem csak az UNESCO, hanem még a Katolikus Királyok is fejet hajtottak. Ennek köszönhetően az erődítmény viszonylag épségben tekinthető meg napjainkban, a Világörökség részeként.

Alhambra, Generalife és Alcazaba

A lakónegyed fölé emelkedő citadella a világ leglátogatottabb helyszínei közé tartozik, évente kb. 3,5 millió turista látogatja, ami holtversenybe helyezi a Stonhenge-el és a gízai piramisokkal. Ez korántsem vicc, nyári főszezonban ugyanis nem csak az életedért kell küzdened hegyre fel a 40 fokos melegben, hanem egy talpalatnyi helyért is, ahol két lábon megállhatsz a nézelődők sodrásában. A szépségért azonban meg kell szenvedni, tartja a mondás, ami erre is vonatkozik ám.

Felérve ugyanis lélegzetelállító látvány tárul a szemed elé: egy életre szóló élmény a vörös, padlótól mennyezetig motívumokkal és feliratokkal díszített termek látványa, melyek hosszúkás ablakai a Darro-folyóra és az Albayzín-negyedre néznek le. A hatalmas területen elterülő monstrum építése a Nasrid-dinasztia nevéhez köthető, akik télen az Alhambrában, nyáron pedig a Generalife kertjeiben és palotáiban múlatták az időt. A nyári-lak ligeteiben zöldellő változatos növényvilág életben tartása és a dekoratív medencék feltöltése azonban igencsak problémás lett volna vödrökkel. Így hát a szükség kényszere kreatívvá tette a tervezőket, akik egy hidraulikus rendszer kiépítése révén a Darro vizét felvezették. Ezzel az I-re pontot téve elérték, hogy az ibériai-félsziget legmodernebb muszlim palotáját tudhassa magáénak a szultán.

Az Alhambra számtalan gyönyörű helyisége közül most egybe, a híres Oroszlánok Kertjébe (Patio de los Leónes) kalauzolunk el titeket. Nehéz eltéveszteni, hiszen a szomszédos szobák mindegyikéből egy kis patakocska, „camino de agua” mutat felé. A fehér márvánnyal kikövezett, téglalap alakú udvar közepén egy szökőkút áll, mely az őt körülvevő 12 vízköpő oroszlánnal alkot egységet. A fenevadak régebbiek, mint maga a terem, mitikusságuk pedig abban rejlik, hogy még mindig vita tárgya, mit szimbolizálnak. Csillagjegyeket?  A 12 izraeli törzset? A további találgatást a fantáziátokra bízzuk…

A körbevezetés még nem ért véget, hiszen a nyári és téli lakosztályokon kívül még egy katonai erőd is bővíti a négyzetmétereket. Az épületegyüttes legrégebbi része Alcazaba névre hallgat, s tornyai már a IX. sz. óta védelmi funkciót láttak el. Az efféle muszlim fellegvárakhoz katonai helyőrség is tartozott, gyakran kisebb szomszédságokkal megtoldva, ezzel otthont adva az ott szolgálóknak.

KT Tipp: Az Alhambra komplexumának csodáiról valójában nem cikket, hanem egy egész könyvsorozatot lehet írni. Így vegyétek figyelembe, hogy a látogatást is nehéz néhány órába belesűríteni. Nemcsak nehéz, kár is: ha ellátogattok Granadába, legalább két napot hagyjatok szabadon az Alhambrának. Így nemcsak minden négyzetétert, de a világörökségi helyszín különleges atmoszféráját is magába szívhatja az ember.

Károly palotája

Az arab miliőben való séta alatt egy furcsaság ütheti meg az ember szemét. Van egy oda nem illő dolog, pontosabban egy palotaméretű „hiba a rendszerben”. Mi is történt? A Katolikus Királyok unokája, V. Károly német-római császár utólag is belekontárkodott a mórok érzésvilágába, és úgy döntött, palotát emeltet magának az Alhambra közepén!

Nem mintha le akart volna telepedni Granadában, csupán arra gondolt, hagy még egy „kedves emlékeztetőt” a katolicizmus győzelméről. Nem ítélkezünk, hiszen minden épület magában egy műalkotás, de azt meg kell hagyni, kissé összezilálta a komplexum harmóniáját. Egyébként az épület 90 év munka után sem vált lakhatóvá, a tetejét éppenséggel alig száz éve, 1923-ban fejezték be… minden esetre a közepén kialakított kerengővel erős hatást tesz.

Az arab fürdők világa: El Bañuelo és Hammam al Andalus

Granadában mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot, a modern városi élet és a régmúlt lüktető romantikája különleges harmóniában keverednek. Mint tudjuk, az iszlám fontos része a fürdés rituáléja, mely nem csak testi, de spirituális megtisztulást is jelent. Régen sem volt ez másképp, ezért errefelé nem egy ilyen létesítményre bukkanhatunk.

Mindenképp érdemes meglátogatni az El Bañuelót, mely XI-XII. századi varázsával biztosan belopja magát a szívetekbe. A plafonon kivert mintákon át beszűrődő fényben gyönyörködve elképzelhetitek, miként vitázhattak fontos kérdésekről a gőz homályában, milyen paktumok és döntések születhettek itt, a környék egyik legfontosabb olvasztótégelyében.

Azonban, ha valami fizikailag stimulálóbbra vágytok és személyesen is megtapasztalnátok egy rendkívüli spa-élményt, vezessen utatok a Hammam Al Andalusba. A kissé eldugott luxusfürdő egy régi hammam romjaira épült, és a középkorban kenyérsütödeként üzemelt. Mai formáját a fényűzés jelszava ihlette: az autentikus mintákkal díszített falak a gyertyafény homályában időutazásra szólítanak, miközben az illatos gőzben és medencékben lebegve minden gondotok semmivé foszlik.

De kik nyugszanak a Capilla Realban?

A katedrálishoz tartozó királyi kápolnát gótikus stílusban emelték a mórok központi mecsetének helyén, a XVI. század elején. A projekt akkor kezdődött, mikor Izabella és Ferdinánd eldöntötték, Granadát választják végső nyughelyükül. Persze a sors fintoraként mindketten meghaltak, mielőtt befejezték volna a mauzóleumot. Betérve láthatjuk, az oltár előtt elterülő hófehér, márványból készült királyi sírboltot, melyek szoborként tükrözik arcvonásaik tökéletes képmását.

Azonban a királyok mellett másik két figura is kimagaslik: lányuk, őrültnek titulált II. Johanna, és férje, Szép I. Fülöp is itt alussza örök álmát. Ez azért is érdekes, mert a kriptában – talán a helyi sherrytől megszédülve – 5 koporsót lehet látni. Szemünk pedig tényleg nem csal: a kis halottas láda, amin egy „M” betű díszeleg, Portugáliai Mihályé. Sajnos életének két éve betegségekkel terhelt, és még anyját, Izabella első lányát is elvesztette születésekor.

Ennyi kultúrbolyongás után az ember végképp megérdemel egy kis feltöltődést, nem igaz? Ha elfáradtatok a sok nézelődésben, keressetek egy kellemesen hűvös granadai teraszt, üljetek le és kérjetek meg egy gyöngyöző, csapolt Alhambrát – a hely szellemének jegyében. Ahogy az Andalúziában megszokott, a sör mellé a legtöbb helyen egy-egy tapa is jár, ha pedig igazi különlegességekre vágytok, keressétek a bikafarkat (aka ököruszály) vagy a mézes padlizsánt az étlapon.

Ne fogjátok megbánni, ahogyan a granadai kirándulást sem.

Start typing and press Enter to search