Lanzarote: Tengernyi menőség a vulkánok hátán

Miközben Európa ezekben a hónapokban ledermed, és a szerencsések jobb esetben éppen téli álmukat alusszák, a Kanári-szigeteken tavasz van − még, már, örökké. Lanzarotén különösen. A sziget-csoport talán legkülönlegesebb tagja persze nemcsak a napsütés miatt olyan vonzó. A végeláthatatlan homokos partokat csupán néhány dűne takarja szemérmesen az apró sziget sivatagos tájaitól, miközben az utazóban időről-időre felötlik: valójában vulkánok hátán sétál.

Aki az elmúlt hetekben követte a Kanári-szigeteket bemutató island-hoppingot, annak már biztosan érthető, a szigetcsoportot (is) magában foglaló Makronézia miért kapta a „szerencsés” és a „boldog” jelzőket az ókori görögöktől.

A hellén mitológia szerint ugyanis a hősök és az erényes lelkek − csak remélni tudjuk, hogy egyszeri utazóként mi is közéjük tartozhatunk − Makronéziában, vagyis éppenséggel a Kanári-szigeteken élvezhették a nyugalmat haláluk után. És hogy ne csak az ókori hellén hősök élvezhessék a pihenést, Tenerife és Gran Canaria után december elejétől Fuerteventurára sem kell hajójegyet váltani a WizzAir közvetlen budapesti járatainak köszönhetően. És onnan Lanzarote már tényleg karnyújtásnyira van.

A vulkáni foglalatban nyugvó igazgyöngy (értsd: Lanzarote!) nem véletlenül lett 2018-ban a Lonely Planet ‘best value’ kategóriájának győztese. De még mielőtt azt hinnénk, a Kanári-szigetek egyik legizgalmasabb, és sokak számára még mindig mágikusan felfedezetlen tagjának ár-érték aránya valamilyen hiányosságot sejtet, minden kétséget el kell oszlatnunk. Az Afrika partjaihoz legközelebb fekvő sziget olyan menőségeket tartogat, amikkel aligha számol sok utazó.

A Hold-felszínt idéző Timanfaya Nemzeti Park, a kaktuszok kertje (fent), Órzola érintetlen strandjai és La Geria fekete homokkal borított szőlőbirtokai (lent) megjutalmazzák azokat, akik többre vágynak egy tengerparti nyaralásnál. Lanzarotén teljes csomagban fedezhetjük fel César Manrique képzőművészeti és építészeti örökségét, aki már akkor a fenntarthatóság felé terelte szülőföldjét, amikor a szó még talán nem is létezett – menőzni meg pláne nem lehetett vele.

A régészek úgy tartják, mintegy 22 millió évvel ezelőtt egyébként éppen Lanzarote bukkant fel az Atlanti-óceán közepén a Kanári-szigetek közül elsőként, és dacolva az idő múlásával ma is őt nevezik a Kanári-szigetek „legvulkanikusabb” tagjának. Ahol a Szahara felől érkező homok nem vonja lepel alá, az utazó mindenütt vulkánok felett jár. A fekete szikláknak csapódó tarajos hullámok pedig még véletlenül sem azt a tengerparti látványt nyújtják, ami elsőre felrémlik a Kanári-szigetek hallatán.

Lanzarotén lenyűgöző túrautakat járhatunk be és váratlan panorámák tárulhatnak elénk – földön, víz alatt és a levegőben egyaránt. Bármerre induljon is az ember, a sziget lélegzetelállító ajándékokkal lepi meg. A CNN Travel szerint a világ 52 legizgalmasabb tengerpartja között található például a yaizai Playa del Papagayo. Egyedülálló különlegességét persze elsőre a tenger hullámai ügyesen óvják a kíváncsi szemek elől…

Illetve dehogy, pont a kíváncsi szemek előtt tárul csak fel Európa első vízalatti múzeuma a kagyló-alakban elnyújtózó Papagayo tengerparton, a mélyben Daniel Jason deCaires Taylor egyedi − és rendkívül gondolatébresztő − műveivel. A jelzőkből pedig szép lassan kifogyunk… ilyen ez a Papagayo.

És persze Lanzarote.